GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációban említett április végi pénteken a pócspetri diszkónál több felvonásban verekedésre került sor. Egyik oldalon a leveleki és mágyi, a másik oldalon pedig a pócspetri fiatalok között. A verekedés egyik szakaszában részt vett a később súlyos sérülést szenvedett ismert sportoló, Sándor György is. Az eddigi adatok szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy ő a harci művészetekben szerzett jártasságát a verekedőket szétválasztani igyekvő rendőrrel szemben is gyakorolta.
Az intézkedés során az eljáró körzeti megbízott a fegyverét használta. Azt, hogy a fegyverhasználat jogos volt vagy jogtalan, a most folyó eljárás hivatott megállapítani.
Most a kérdés megválaszolásához egy kicsit vissza kell pillantanom az elmúlt év tavaszára. Tavaly márciusban jöttek létre az ügyészségi nyomozó hivatalok öt helyütt az országban, és a több megyére kiterjedő hatáskörrel dolgozó nyomozó hivatalok a többi megyében kirendeltségeket működtetnek. Az ügyészségi nyomozóhivatalok a helyszínes bűncselekményeknél végzendő helyszíni szemléhez szükséges technikai eszközökkel felszerelve nincsenek. Ezekben az ügyekben a rendőrség segítségére szorulnak. A törvény értelmében pedig a rendőrségnek kell elvégeznie a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket és a nyomozóhivatal a nyomozás folytatását ezeknek a halaszthatatlan nyomozási cselekményeknek az elvégzése után veszi át.
Az ügyészségi nyomozóhivatal attól, hogy ezeket az ügyeket a hatáskörébe utalták, nem vált automatikusan rendőrséggé mindazokkal a szervezeti és személyi feltételekkel, amelyekkel a rendőrség rendelkezik. Az ügyészségi nyomozóhivatal képtelen minden ügyészségi nyomozásra utalt ügy helyszínére kiszállni. A nyomozóhivataloknál ennek megfelelően ügyeleti rendszer nincsen.
Van viszont ügyeleti rendszer minden megyei főügyészségen. Az ügyben a nyírbátori rendőrkapitányság vezetője még péntek éjjel tényleg felhívta a debreceni nyomozóhivatal vezetőjét, aki azt közölte, hogy náluk ügyeleti rendszer nincs, a rendőrség végezze el a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket. Ezt azért gondoltam, mert az üggyel összefüggésben egy sor olyan bűncselekmény is megvalósult, amelyben a rendőrség köteles eljárni: garázdaság, egyebek. És azt kérte, hogyha a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket elvégezték, akkor adják át az ügyet a nyomozóhivatalnak további nyomozásra. Az ügyet aztán később hétfőn át is adták a nyíregyházi nyomozóhivatali kirendeltségnek.
Az ügyészségi nyomozóhivatalnak nem dolga, hogy minden rendőrségi fegyverhasználat helyszínére kiszálljon. A hatályos jogszabályok szerint fegyverhasználatról kell csinálni egy rendőri jelentést, és ha bűncselekmény alapos gyanúja forog fenn, akkor a parancsnoknak kell följelentést tenni. Önmagában az, hogy fegyverhasználat történt, nem indicium arra, hogy az jogtalan. A nyomozóhivatal vagy a parancsnok följelentése, vagy más följelentése alapján kerülhet abba a helyzetbe, hogy elhiggye, bűncselekmény alapos gyanúja forog fenn.
Jelenleg olyan kötelező törvény vagy utasítás nincs, amelynek alapján a rendőri fegyverhasználat helyszínére az ügyésznek ki kellene menni. Az ügyészi nyomozóhivatal csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén jár el, ez a törvényből következik.
Van viszont minden főügyészségen ügyelet. Ezért ha az ügy körülményeire tekintettel indokolt, akkor az ügyeletes ügyész a helyszíni szemlén részt vehet. Ennek a lehetőségét ebben az ügyben az teremthette volna meg, hogyha a debreceni nyomozóhivatal vezetője maga értesíti a nyíregyházi ügyeletes ügyészt, vagy pedig felhívja a rendőrkapitány figyelmét arra, hogy ezt ő is megteheti. Ebben az esetben lett volna az ügyeletes ügyész abban a helyzetben, hogy mérlegelje, hogy indokolt-e ebben az esetben a helyszínre kiszállnia.
A debreceni nyomozóhivatal vezetője jogi kötelességet nem szegett, de szakmai szempontból helyesebben járt volna el, hogyha az értesítést megteszi.
Az itt szóban lévő ügy tanulsága számomra, és ezért köszönöm az interpellációt, hogy az ügyészségi ügyeleti rendszert felül kell vizsgálni. Arra, hogy folyamatos ügyeletet biztosítsunk az ügyészségi nyomozóhivataloknál, esély megítélésem szerint nincsen, mert ennek a személyi és a tárgyi föltételei hiányoznak. Viszont azt, hogy a meglevő ügyészségi ügyeleti rendszert alaposan felül kell viszgálni, ha más nem, ez az ügy mindenképpen indokolja. Azt a jövőben sem fogjuk tudni biztosítani az ügyészség részéről, hogy minden, az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben az eljárás megkezdésétől fogva részt vegyen az ügyész. Gondoljunk arra, hogy minden, hivatalos személy elleni erőszak helyszínére ügyész nem fog tudni kiszállni. Olyan ügyészségi ügyeleti rendszert kívánunk viszont kialakítani, amelyik biztosítja azt, hogy az ügy körülményeitől függően az ügyész már a helyszíni szemlén vegyen részt. Ez megnyugtató ugyanis a lakosság, és hozzáteszem, a rendőrség számára is az ilyen ügyek kinyomozásánál.
Még egyszer köszönöm az interpellációt, és kérem a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy a válaszomat fogadja el. (Gyér taps.)
