BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzatok feladatát és hatáskörét megállapító törvény megalkotása az önkormányzati rendszer működésének egyik kulcskérdése. Közel hat hónapja folyik a törvényjavaslat vitája, amelynek során az országgyűlési képviselők és a bizottságok számos módosító indítványt terjesztettek elő. Meg vagyok győződve arról, hogy e javaslatok nagy része mögött azonos szándék húzódik meg: az önkormányzatok feladatait, felelősségét, működését meghatározó keretek és feltételek optimálissá tétele.
Mivel a Kormány is ezzel a szándékkal nyújtotta be a törvényjavaslatát, köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik módosító indítványukkal pontosabbá, precízebbé kívánták tenni a törvényjavaslat szövegét. Ugyanakkor az is tény, hogy számos kérdésben alapvetően eltér a Kormány és az egyes módosító indítványokat tevő képviselők álláspontja. Ez jellemzi az egymással ellentétes képviselői indítványok tömegét is.
A Kormány szerint az önkormányzatokhoz tartozó közügyek, valamint a helyben intézendő állami feladatok rendszerének kiépítése az európai önkormányzati elvek jegyében történt. A megszűnt tanácsi szakigazgatási szervek által ellátott államigazgatási feladatok döntő többsége az önkormányzati tisztségviselők közül állami feladatot ellátó önkormányzati szervekhez települ át. A megyei szakigazgatási szervek hatásköreinek számottevő része települési szintre kerül. A megyétől, a fővárostól kizárólag a települési érdekkörön kívül eső hatáskörök kerülnek a köztársasági megbízotthoz.
A törvényjavaslat vitája során a hatáskör-telepítési szabályokat két ellentétes irányú kritika érte. Az egyik szerint a Kormány számos hatáskört el akar venni a helyi önkormányzatoktól, s azokat dekoncentrált közigazgatási szervekre kívánja bízni. Az ezzel ellentétes álláspont szerint törvényjavaslat nagyszámú új, kötelező feladatot hárítana a helyi önkormányzatokra anélkül, hogy ehhez az anyagi feltételeket biztosítaná.
Tisztelt Országgyűlés! Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy egyik kritika sem megalapozott. Ami a dekoncentrált szerveket illeti, a Kormány álláspontja változatlan, s a centrális alárendeltségű állami szervekhez a helyi tanácsi szervek részére megállapított feladatok és hatáskörök csak kivételesen szállnak át.
Ebből kiindulva a Kormány a törvényjavaslat előkészítése során elhárított minden olyan törekvést, amely a korábbi tanácsi hatáskörök gyakorlására centrális alárendeltségű szervek létrehozását kezdeményezte. Ezek a törekvések azonban képviselői módosító indítványok formájában ismét felszínre kerültek. A Kormány ezeket tudomásul veszi, de továbbra sem támogatja.
Ezzel szemben hangsúlyozza az önkormányzatok önállóságát, és bizalmát az iránt, hogy az önkormányzati törvény által biztosított mozgástér lehetőségeit kihasználva az önkormányzatok képesek lesznek a korábbi tanácsi feladatok ellátására. Egyedül a sportigazgatás területén látjuk elfogadhatónak, hogy a törvényjavaslat szerint az önkormányzatok hatáskörébe kerülő feladatokra dekoncentrált szervek jöjjenek létre. (Egy taps az MDF padsoraiból.)
Azt a korábban már említett kritikát, miszerint az önkormányzatok a szükséges feltételek biztosítása nélkül kapnak kötelező feladatokat, szintén vissza kell utasítanom. A törvényjavaslat a korábban tanácsok által gyakorolt feladatok továbbviteléről rendelkezik, nem pedig új, vagy korábban más szervek által ellátott állami feladatok átrendezéséről. Ennek megfelelően nem lehet elfogadni azt a javaslatot, amely szerint a Kormánynak külön előterjesztést kell tennie az e feladatokhoz szükséges költségvetési hozzájárulás mértékéről.
A '91. évi költségvetési törvény már a feladat- és hatásköri törvényjavaslat ismeretében készült, s abban az önkormányzatok pénzügyi forrásainak, azon belül a normatív központi költségvetési hozzájárulások körének megállapításánál a Kormány figyelemmel volt a törvényjavaslatban foglaltakra.
Azokkal az indítványokkal végképp nem lehet egyetérteni, melyek szerint a kötelező feladatok körének kibővítése az önkormányzati törvény módosítását jelenti, ezért e szabályok csak kétharmados többséggel fogadhatók el. Az önkormányzati törvény ugyanis nem határozza meg kizárólagosan a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok teljes körét, hanem felhatalmazást ad arra, hogy más törvények is állapíthassanak meg ilyen feladatot.
A hatáskör-telepítés körén belül szeretném felhívni a figyelmet a honvédelmi törvény módosítására irányuló 42-46. szakaszokra. A törvényjavaslathoz többek módosító indítványt nyújtottak be, mely szerint az e paragrafusokban foglalt rendelkezéseket el kellene hagyni.
A Kormány a 46. §-ban a végrehajtó hatalom alkotmányos kompetenciáját fogalmazta meg. E javaslat elutasítása a honvédelmi miniszter miniszteri felelősségét kérdőjelezné meg. Ez ügyben alkotmánybírósági döntés is várható. Az említett rendelkezések közül a 42-45. szakaszokban foglalt szabályok célja a honvédelmi közigazgatás jelenlegi rendszerének fenntartása. A honvédelmi törvény alapján a területi és helyi közigazgatás ma is részt vesz a fegyveres erők mozgósításában és kiegészítésében, biztosítja a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit, szervezi a polgári védelmi, illetőleg a lakosság védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat. E törvényi feladatkörökhöz kapcsolódó végrehajtási rendelkezések alapján a polgári közigazgatás mintegy 80 hatáskört gyakorol. Így például a polgári közigazgatás végzi a hadkötelesek nyilvántartásba vételével kapcsolatos egyes tevékenységeket, közreműködik a sorozásban, intézi a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és ellátásra szoruló hozzátartozóik szociális ügyeit. Többek között családi segélyt és egyes tartalékos katonák számára jövedelempótló segélyt folyósít. Tulajdonképpen a polgári közigazgatási tevékenységére épül fel a fegyveres erők mozgósítási rendszere, a polgári védelem, a polgári tulajdonban lévő ingók és ingatlanok honvédelmi célú igénybevétele, valamint a gazdasági kötelezettségek elrendelése és végrehajtásának megszervezése.
A képviselői indítványban említett rendelkezések elhagyása a törvényjavaslatból azzal a következménnyel járna, hogy a polgári közigazgatás szervei a jövőben honvédelmi igazgatási feladatot nem láthatnának el. Ez gyakorlatilag megbénítaná a honvédelmi közigazgatás egészét, az ország védelmi képessége az elviselhető határok alá csökkenne. Ennek felelősségét a Kormány nem tudja vállalni, ezért semmiképpen nem tud egyetérteni az említett képviselői indítványokkal.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előkészítése során a Kormány fontos kérdésnek tekintette, a hatáskör-telepítés mellett elvégezze az érintett törvényekben mindazt a változtatást, amely az önkormányzati érdekek védelme szemszögéből kívánatos, illetőleg amely az önkormányzati szervek rendszerével vagy az önkormányzati törvény követelményeivel való összhang megteremtése céljából indokolt. Ilyen indokolt és kifejezetten önkormányzatbarát lépés az önkormányzatok részére történő kisajátítás lehetőségének megteremtése, illetőleg az így kisajátított ingatlan önkormányzati tulajdonba adása. Ide sorolható az építési és telekalakítási tilalom elrendelése folytán felmerülő kártalanítási kötelezettség szabályainak módosítása is. A magam részéről ide tartozónak ítélem az egyik legősibb települési, közösségi funkciót, a tűz elleni védekezés önkormányzati rendszerének kialakítását is. E modell sikeres működését számos európai állam példája igazolja.
Az állami szervek szerepe a szabályozás, a felügyelet és a védekezés, kárelhárítás koordinációja. A törvényjavaslat a tűzoltóság működőképességét az önkormányzati tűzoltóság kötelezettségeinek pontos körülírásával megfelelően biztosítja. Az önkormányzati tűzoltóság pénzügyi feltételeit, mivel kötelező önkormányzati feladatról van szó, a költségvetési törvényben kell megállapítani.
A törvényjavaslat előkészítése során határozottan törekedtünk arra, hogy a feladatköri és hatásköri normákon túl az anyagi jog rendszerét csak annyiban érintjük, amennyiben az önkormányzati rendszer működésével szoros kapcsolatban áll. Kivételesen sor került néhány olyan szabály beiktatására is, amelyeknek az önkormányzati rendszer működésével való kapcsolata megkérdőjelezhető. Ez esetben a Kormány kényszerhelyzetben cselekedett. Az érintett jogterület felülvizsgálatát ugyanis halaszthatatlannak ítélte, de kényszerűen tudomásul vette, hogy az Országgyűlés fogadókészsége a rendkívüli leterhelés miatt korlátozott, ezért a teljes körű újraszabályozást biztosító új törvények benyújtására nincs lehetőség.
Ezek sorába tartozik a rendőrség irányítási rendszerének korszerűsítése. Igen fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy a Kormánynak a rendőrség irányításáért felelős tagja rendelkezzék a feladatai ellátásához és a parlamenti felelősség érvényesítéséhez szükséges közigazgatási irányítási eszközökkel. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat 36. szakasza.
Tisztelt Ház! A rendőrség irányításának jelenlegi rendjét 1990 kora tavaszán a korábbi Országgyűlés által elfogadott törvény vezette be. E törvény maradandó érdeme a rendőrség szervezeti és hatásköri önállóságának megteremtése. Emellett azonban a belügyminiszter irányítási jogosítványait az indirekt normatív irányítási eszközök alkalmazására redukálta. Ez a fajta megkötöttség praktikusan a belügyminiszter államigazgatási jogkörének korlátozásával egyenértékű, hiszen így a rendőrség működésének bármely irányú befolyásolása minden esetben jogalkotási eljárást igényel. Halaszthatatlan kormányzati döntések végrehajtásához szükséges közvetlen irányítási eszközök hiánya mind az irányítási jogkört, mind a közbiztonság helyzetéért való parlamenti felelősséget látszattá degradálja. Ez a látszat áll szemben a bűnözés egyre keményebb realitásaival.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat 36. szakaszának elfogadásáról e körülmények mérlegelése alapján döntsön.
Az 1516-os számú módosító indítvány a törvényjavaslat 27. szakaszához kapcsolódva az államigazgatási eljárás jogorvoslati rendszeréből a felülvizsgálati kérelem intézményének kiiktatására tesz javaslatot. A jelen törvényjavaslat 27. szakasza az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a tanácsi hatóságok felettes szervét kijelölő 94. szakaszát adaptálja az önkormányzati rendszerhez.
Kimondja, hogy az államigazgatási ügyekben az önkormányzati hatóságok felettes szerve a köztársasági megbízott, a köztársasági megbízotté pedig a Minisztérium. Ehhez képest a módosító indítvány új, a törvényjavaslat szabályozási tárgykörébe nem tartozó rendelkezést kíván beépíteni a törvényjavaslatba.
A javaslat azonban nem foglalkozik a felülvizsgálati kérelemmel, mivel azt a Kormány a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat keretében eldöntendő kérdésnek ítéli. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az államigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerét érintő módosító indítványt e törvényjavaslat keretében ne támogassa.
A törvényjavaslat 48. szakasza szerint az olyan munkáltatónál felmerülő munkaügyi vitában, amelynél a munkaügyi döntőbizottság nem alakítható, a jogosult közvetlenül fordulhat keresettel a munkaügyi bírósághoz, s a munkaügyi bíróság döntése ellen fellebbezésnek van helye. A rendelkezésre azért van szükség, mert eddig a városi, városi jogú nagyközségi, fővárosi kerületi tanácsok, illetőleg a megyei városi hivatalok mellett működő döntőbizottságok jártak el az ilyen ügyekben is. Ezeknek az ügyeknek a száma a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások számának a növekedésével rendkívül megnőtt. Ez a feladat ezért sem hárítható már az önkormányzatok munkaügyi döntőbizottságaira.
A megoldás a törvényjavaslat szerint az, hogy az ilyen ügyekben a munkavállalók közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, és részükre bírósági úton a jogorvoslat is biztosított volna.
A törvényjavaslat 151. szakasza rendelkezik arról, hogy az önkormányzati törvény 102. szakaszának (2) bekezdése alapján önkormányzati tulajdonba került vagyont használatra kell átadni a feladat- és hatáskör kötelező gyakorlásával megbízott önkormányzatnak, illetve állami szervnek. Amint erről az egyes vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról előterjesztett expozéban szóltam, a feladat- és hatáskör átadásával összefüggő vagyonmegosztás kétféleképpen oldható meg. Vagy a tulajdonjog átadására kerül sor, vagy a tulajdonjog érintetlenül hagyása mellett használatra kell átadni a vagyont annak a szervnek, amelyik a feladatot kapja.
A Kormány által benyújtott hatáskör-telepítő javaslat az utóbbi megoldást követi. Van azonban olyan képviselői módosító indítvány, amely a használatra való átadás helyett tulajdonjog átadásának szabályozását kezdeményezte. Ilyen igény az Alkotmány kiegészítése nélkül csak úgy volna érvényesíthető, ha az önkormányzatoktól feladatot átvevő állam, illetve az államtól feladatot átvevő önkormányzat a tulajdonért kártalanítást fizetne. Természetesen a kártalanításra akkor is szükség volna, ha a feladat megváltoztatását követő tulajdonmozgás az egyes önkormányzatok között történne.
A térítés nélküli tulajdonátadást lehetővé tevő alkotmánykiegészítő törvényjavaslatát a Kormány az ellenzéki támogatás hiánya miatt visszavonta. Ezért ma csak arra van alkotmányos lehetőség, hogy a használatra való átadás előírására kerüljön sor.
Tisztelt Ház! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a törvényjavaslatnak ebben a szellemben történő elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)
Határozathozatal
