FRAJNA IMRE (FIDESZ)
FRAJNA IMRE (FIDESZ)
FRAJNA IMRE (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megtörtént az, amire a Bécs–Budapest világkiállítás ellenzői és támogatói a legkevésbé sem gondoltak, a bécsi szavazáson a lakosság nagyarányban leszavazta az Expo rendezésének az ötletét. Nem a nagyberuházások ellen szavaztak, hiszen ugyanakkor "igen"-t mondtak a vízierőmű építésére, hanem az Expót nem akarták. Dacára a csuda szépnek és jónak, amit a politikusoktól hallottak, fittyet hányva a közvélemény-kutatásoknak, amelyek szerint ők kiállításpártiak, az osztrák kormány szívbaj nélkül lemondja a rendezést, egy csöppet sem aggodalmaskodva azon, mit fog szólni ehhez Magyarország, mit fog szólni a BIE. Számukra az volt a fontos, hogy a nép rossz ötletnek minősítette az Expót, ezért el kell állni tőle.
Érdekes kérdés, hogy mi az oka az elutasításnak? A nagy rendezvényektől való félelem? A rengeteg turistától való idegenkedés? Vagy talán nem akarnának a sógorok Európához tartozni, esetleg félnek a dinamizálódó impulzusoktól? Aligha. Ausztria nem állt el attól, hogy az osztrák állam fennállásának ezeréves évfordulóját méltó módon megünnepeljék, persze erejükhöz mérten, világraszóló hacacáré nélkül. Figyelemre méltó mértéktartás ez.
A turizmustól sem idegenkedhetnek olyan nagyon, hiszen köztudott, hogy Ausztria sokkal nagyobb idegenforgalmat bonyolít le, mint a hozzá hasonló nagyságú országok legtöbbje, ráadásul mindehhez jól kiépített infrastruktúra áll a rendelkezésre. Az Európához tartozás pedig a világkiállítás indokaként fel sem merült, mint ahogy az természetes is az Expók esetében, kivéve Magyarországot, hiszen a nevében is benne van: világkiállítás. Semmi köze az Európához való tartozáshoz, sem Cukuba, sem Párizs esetében. Különben sem hisszük, hogy parádéval, cifra nyomorúsággal amolyan huszárosan át lehetne ugrani azt a szakadékot, ami minket a fejlett világtól elválaszt, és a hagyományos történelmi elmaradottságunk eredménye. Az efféle nagy ugrások vége általában azonos: a szakadék mélye.
Vajon a bécsiek mért szavaztak "nem"-mel tisztelt képviselőtársak? Talán, mert pontosan tudták, szemben a magyar lakossággal, hogy mit is jelent a világkiállítás, hogyan érinti ez őket?
1. Ausztriában a kerítésen belüli Expót teljesen a magántőke finanszírozta volna, amire ott meg is voltak a megfelelő garanciák. Azonban a hozzá csatlakozó infrastruktúra-fejlesztés, ami relatíve kisebb feladat, mint Magyarország esetében, hisz összehasonlíthatatlanul fejlettebb régióról van szó, az állam fizette volna. Ebből pedig az adófizetők nem kértek. Miért nem? – vetődhet fel önökben. Bécsben nem kellenek utak, hidak, metrók? De kellenek, csakhogy nem abban a szerkezetben, nem arra a szoros és ezért jóval többe kerülő határidőre, amit az Expo igényelne.
Hát miért nem valósítják meg vállalkozásból? - hangzik a következő kérdés. Azért, mert jól tudják, mit érdemes vállalkozásból megvalósítani és mit nem. Mire vállalkozik a tőke és mire nem. Azt hiszem, bízhatunk a tapasztalataikban, hiszen ők nemcsak álmodják azt a sokat emlegetett piacgazdaságot, hanem csinálják is. Nagy különbség. A magántőke Magyarországon nem keresi az infrastrukturális beruházások jórészét, hiszen nagy tőkeigényűek és lassú megtérülésűek. A koncessziós megvalósulás pedig óhatatlanul drágítja az infrastruktúra igénybevételét. Mert nemcsak azt kell mondani, hogy koncesszióban megépül a szükséges szennyvíztisztító, autópálya és híd, azt is hozzá kell tenni, hogy ez mennyivel emeli a csatornadíjakat, az autópálya-használati díjat, ami idáig nálunk nem volt, vagy kell-e fizetni hídpénzt.
2. A világkiállítás megrendezése óhatatlanul megindítja az Expo által érintett területeken a telek és ingatlan spekulációt, ami értelemszerűen emeli a lakbéreket is. A bécsi polgár ebből nem kért világszenzáció ide vagy oda.
3. A sógorok azt is jól tudják, mivel jár egy ilyen rendezvény, hiszen jóval nagyobb az idegenforgalmuk, és úgy látszik nem kérnek a világkiállítással járó felfordulásból, zsúfoltságból, környezeti ártalmakból sem, ahogy a keleti menekültekkel kapcsolatos veszélyekről ne is beszéljünk.
Végül, de nem utolsósorban, ők talán azt is érzik, hogy ennek a világkiállításnak a történelem igazából elmossa az apropóját. Hidak két világrendszer között. Ez ma értelmét vesztett dolognak tűnik. Ezen bánkódni vagy örülni politikai izlés dolga, de tudomásul nem venni dőreség. Észre kell vennünk tisztelt képviselőtársak, hogy Ausztria visszalépésével gyökeresen új helyzet állt elő. Eddig minden előkészítő munka arra irányult, hogy Budapest és Bécs közösen rendezze az Expót, úgy ahogy. Kidolgozott témája is csak ennek az eseménynek volt. Hogy mit jelent egyedül rendezni a világkiállítást, azt most senki sem tudja. Értékelhetetlenek azok a kijelentések, hogy majd a külföldi tőke jobban érdeklődik Budapest iránt. Ez vagy teljesül, vagy nem. Legalább olyan meggyőzőnek látszik, hogy a tőke Bécs és Budapest kedvéért jött volna, azonban neki egy önálló Budapest rendezés túl kis falat. Ezt egyébként az Expót támogatók hangoztatták korábban.
Hasonló a helyzet a turistákkal. Az világos, hogy így nem oszlana meg a két város között, ha eljönnek egyáltalán. Lehet, hogy egy közös kiállításra eljöttek volna, azonban csak egy budapesti nem elég érdekes nekik, ezért nem jönnek. Ugyanezt elmondhatjuk a kiállítókra is.
Összegezve: az egyedüli rendezvény egyáltalán nem csökkenti a kockázatot, de egy valami biztos, még senki nem vizsgálta őket. Az is logikusan hangzik, hogy infrastrukturális fejlesztések nem ugyanazok egy közös, mint egy egyedüli rendezés esetén. Megint csak egy dolog biztos, erre sem készültek fel. Az önálló Expo tematikája még kidolgozatlanabbnak tűnik, egész egyszerűen nincs neki. Tematikus szakkiállítás téma nélkül olyan, mint a kóser szalonna – nincs. (Derültség.)
Nem kisebbek a gondok az időpont körül sem. Az 1995-ös rendezés esetén a BIE nekünk adná a jogot, erre korábban ígéretet tettek. Azonban 1996 esetén újra kellene jelentkeznünk, természetesen versenyeznünk többi esetleges ajánlkozóval együtt. Tekintettel arra, hogy az 'A"-kategóriás világkiállításokat 10 évenként rendezik, legközelebb 2002-ben lehetne ilyet tartani.
Mi eleve a 'B"-kategóriára jelentkezhettünk csupán, ezek pedig úgynevezett szakkiállítások. Az 1996-os időpont és a beterjesztett javaslat indoklása által sugallt államalapítási évfordulónk nem nevezhető témának. Az rendben van, hogy Magyarország mit állít ki, de mit fognak bemutatni a többiek? Hogyan lehet ehhez kapcsolódni? Be kell látnunk: Magyarország fennállásának 1100 éves évfordulója – bármily kedves is nekünk – mégsem sorsfordulója az emberi történelemnek, szemben Amerika felfedezésével vagy a nagy francia forradalommal. Erre világkiállítást szervezni enyhén szólva hiányos történelmi ismeretekre vall.
Végül: a Kormány olyan dologban kéri a Parlament állásfoglalását, amiről még ő sem tudja pontosan, hogy micsoda. Ezt nem szabad megtenni. Ebben a helyzetben egyetlen dologról dönthet most az Országgyűlés: megbízza a Kormány illetékes kormánybizottságát, hogy vizsgálja meg az 1996-os Expo megrendezhetőségét, és terjessze a Parlament elé az erre vonatkozó témavázlatokat, megvalósíthatósági tanulmányt. Az általunk beadott, SZDSZ-szel közös módosító indítvány is erre vonatkozik. E nélkül az Expót elutasítani épp úgy hiba volna, mint látatlanban elfogadni. Időnk még van mindenre, hisz a BIE-szabályzat szerint a 'B"-kategóriás világkiállítás esetén három évvel a rendezvény előtt kell jelentkezni – s ha valamivel, hát ezzel nem lehet spórolni, különben most az Országgyűlés csak az 1996-os Nagy Nemzeti Meglepetésre adhatja az áldását. S hogy ez mi? Majd meglátják ők – hisz az már egy másik Parlament lesz. (Taps a bal oldalon.)
(Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el.)
