BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Mádai Péter Képviselőtársam! A német szénsegéllyel kapcsolatos interpellációjának öt kérdéséből először a másodikra szeretnék válaszolni, hiszen kronológikus sorrendben ezzel kezdődik, hogy milyen feltételekkel kaptuk ezt a segélyt.
A két kormány között 1991. január 10-én létrejött megállapodásnak kettős célja volt. Az egyik, hogy enyhítse a fűtési idényben várható lakossági szénhiányt, a másik pedig, hogy a szén eladásából befolyt összeggel energiatakarékossági és kisvállalat-fejlesztési célokat szolgáljunk. Az egyezmény értelmében a német kormány, ahogy ön is említette, 50 millió márka segélyt bocsátott a magyar kormány rendelkezésére, lakossági szénvásárlásra. A tágyalások során a német fél jelezte, hogy örömmel venné, ha a megvásárolt szén 10%-a német eredetű volna.
A segélyösszegből összesen 360 ezer tonna szenet vásároltunk, és ebből 30 ezer tonnát Németországból. Április végéig, napjainkig közel 300 ezer tonna került értékesítésre.
A második és igen fontos kérdés a beszerzett szén ára, amelyet ön az ötödik kérdésben említett. Kétségtelen tény, hogy a segélyből vásárolt szén átlagosan 5000-5200 forint/tonna áron került értékesítésre, szemben az importszenek tavalyi 4000 forintos, 4000 forint körüli átlagárával.
Az árkülönbségek okai a következőkben foglalhatók össze. A fűtési szezon közepén vásárolni a nemzetközi pénzpiacon önmagában véve magasabb árat jelent, de itt nem volt választási lehetőség, hiszen a fűtési idény közepén kaptuk a segélyt. A környező országokban a jelentős vagy jelentősnek számító magyar szénvásárlás híre az adott szűkös kínálat mellett szintén árfelhajtó tényezőként érvényesült. A fuvardíjakban a dollárra való áttérés Közép- és Kelet-Európában körülbelül két-háromszoros emelkedést jelentett pontosan ebben az időszakban. A hazai energiaköltségek növekedése a hazai fuvarköltségeket is igen jelentősen növelte, és végül, de nem utolsósorban a 15%-os forintleértékelés begyűrűzése is növelte az árakat.
Mindezeket a tényezőket beszámítva a múlt évi importszénárhoz képest 25-30%-kal magasabb ár közgazdaságilag indokoltnak tekinthető, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az elsősorban kiugróan magas fűtőértékű német, illetve dél-afrikai eredetű szenek esetében a tényleges eladási ár 10-11 ezer forint lett volna tonnánként. Ez azonban valóban elfogadhatatlan ár lett volna a magyar fogyasztók számára, így a német kormány az időközben zajló szakértői tárgyalások során beleegyezett abba, hogy ezeknek a szeneknek a fogyasztói ára is hasonló legyen a többiéhez.
A hazai eredetű és az importszén fogyasztói ára egyébként közvetlenül aligha hasonlítható össze a következők miatt: a két szén fűtőértéke közel 1:2 arányú, tehát a 2000 forint/tonna hazai átlagszénár ebben az esetben már tulajdonképpen, ha a fűtőértéket tekintjük, 4000 forint/tonnának felelne meg. A hazai eredetű szén ártámogatása másfélszeres, hiszen a hazai eredetű szénnél 70%, míg az importszeneknél csak 45% a támogatás. Emellett a kétféle szén fuvarköltségeiben is igen jelentős eltérések vannak.
Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, a hazai eredetű szenek és a lengyel importszén közötti eltérés, árdifferencia már csak minimálisnak tekinthető. A lakossági fogyasztói ártámogatás az eredetileg tervezett 2,3 milliárd forintos vállalkozási alapot, tehát a befolyt összeget így körülbelül 1,7 milliárd forintra csökkentette. A csökkenés nagobb része közvetlenül a fogyasztót szolgálta, míg kisebbik hányada a forgalmazás költségeit tette ki.
Ha tehát a kérdést úgy tesszük fel, mint ahogy ön is a harmadik kérdésében, hogy kit segített a szénsegély, akkor azt mondhatjuk, hogy részben az egész országot, hiszen nem alakult ki szénhiány, részben körülbelül 400 millió forinttal közvetlenül a fogyasztót, mert nem azt az egészen magas 10-11 ezer forint körüli átlagárat fizetti és amint a teljes ellenérték befolyik az MNB elkülönített számlájára, körülbelül 1,6–1,7 milliárd forint szolgálja majd a vállalkozásfejlesztési, illetve energiaracionalizálási célokat.
A felhasználás részleteire vonatkozóan tette fel az első kérdését, amire röviden az alábbiakban szeretnék válaszolni.
Annak érdekében, hogy a német kormánnyal történt megállapodásnak megfelelően a pénzsegély forint ellenértéke energiatakarékosságot és kisvállalkozás-fejlesztést szolgáljon, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint az IPOSZ – az Ipartestületek Országos Szövetsége – között egyezmény jött létre, így az összeg 40%-a kisvállalkozásokat támogató garanciaalap létesítésére szolgál, tehát körülbelül 600 millió forint és a fennmaradó 60%, körülbelül 1 milliárd forint energiatakarékossági alapot hoz létre.
A kedvezményes hitel elnyerése érdekében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pályázatot ír ki, amelynek feltétele, hogy a hitel igénybevétele minél nagyobb energiamegtakarítást eredményezzen. Az energiamegtakarítás keretében olyan célokat kívánunk támogatni, mint például a távfűtéses lakások hő- és melegvíz -felhasználásának mérése, szabályozása, fogyasztók hő- és villamosenergia-felhasználásának csökkenése, hagyományos tüzelőanyagok kiváltása, ipari, lakossági épületek hőszigeletése stb.
Mivel a szénszállítások nagyobbik része február közepétől kezdődött, és így jelenleg sem fejeződött be, a 90 napos átfutási, lebonyolítási időt figyelembe véve az elkülönített bankszámlán még csak most kezd természetesen jelentősebb pénzösszeg összegyűlni, ennek következtében várhatólag a pályázatok kiírására május végén, júniusban kerülhet sor, és a pénz kihelyezése is legkorábban júniusban kezdődhet el.
Végül az ön által felvetett negyedik kérdés így szól: érezhető-e mulasztás, illetve kiket terhel felelősség? Úgy gondolom, az eddigiekből kiderül, és ezt a német fél a szakértői tárgyalások során április közepén szintén megerősítette, hogy az egyezmény a januári megállapodásnak megfelelően halad, így azt gondolom, ebben az esetben mulasztásról és felelősségről nincs szó. Köszönöm a figyelmet, és kérem a válasz elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)
