KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmány, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény egyértelműen kimondja, hogy – idézem a 15. § (1) bekezdését –: "A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik."
A 16. § (1) bekezdése szerint pedig: "Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat lére." Ennek megfelelően, ma Magyarországon nincs egyetlen olyan hivatal vagy más államigazgatási szerv sem, amelyik bármilyen módon beleavatkozhatna az egyházak belső életébe. Természetesen ilyen hivatal létrehozását a későbbiekben sem tervezzük.
Ugyanakkor az egyházak mindennapi tevékenységük során kapcsolatba kerülhetnek különböző minisztériumokkal, főhatóságokkal. Iskoláik révén a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal, szeretetintézményeiken vagy kórházi szolgálatukon keresztül a Népjóléti Minisztériummal, régi, értékes templomaik helyreállításai során az Országos Műemlékfelügyelőséggel, a börtönökben folytatott lelki gondozással pedig az Igazságügyi Minisztériummal. A sort még lehetne folytatni. Nem csupán két helyen foglalkoznak egyházi ügyekkel, mint azt a képviselő úr állítja, hanem akár 8-10 helyen is.
Véleményem szerint minden ügynek annál a tárcánál kell megoldódnia, ahol keletkezik, vagy amelyre értelemszerűen tartozik. Ha az elintézendőket egyetlen helyre gyűjtenénk, akkor az a rossz emlékű állami egyházügyi hivatal képét idézné föl. (Közbeszólás: Úgy van! – Taps jobbról.)
Azt pedig gondolom egyikünk sem kívánja vissza. Mivel az egyházak oktatási, nevelési, kulturális tevékenységének támogatására a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban egy főosztályt hoztunk létre, célszerűnek látszott, hogy ez a főosztály intézzen az egyházak működésével kapcsolatos egyéb feladatokat is. Gondolok itt például az egyházi ingatlanok felújítására, a hitélet támogatására, vagy a hitoktatásra szánt pénzek továbbítására.
Vannak azonban olyan fontosabb, átfogóbb egyházi ügyek, amelyek magasabb szintű egyeztetést igényelnek. Ezekben jár el a két miniszterelnökségi politikai államtitkár. Ilyenek például a nemzetközi ügyek, II. János Pál pápa magyarországi látogatása, a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója, vagy olyan ügyek, amelyek egyszerre több minisztérium hatáskörét is érintik, vagy ha az egész nemzetet érintő dolgokban egyházak tájékoztatására, illetve véleményük megkérdezésére van szükség.
Az államtitkárok tehát nem látnak el szakmai feladatokat. A minisztériumi főosztály és a miniszterelnökségi politikai államtitkárok hatásköre pontosan körülírható. A hatáskörök szabatos megfogalmazása, elhatárolása folyamatban van. A képviselő úr interpellációjának címeként egy kérdést fogalmazott meg, így hangzik: Állami bábáskodás az egyházak körül? Ha Ön a bábáskodás kifejezéssel valamilyen külső bavatkozást akar jelezni, akkor ezt a leghatározottabban vissza kell utasítanom… (Közbeszólás: Helyes! – taps jobbról.) … mert az államnak esze ágában sincs beleavatkozni egyházi belügyekbe. Ha azonban úgy is érthetjük, hogy az egyház értékeket őriz, ad tovább és gyarapít, és mi ezeknek az értékeknek a létrejöttében, megszületésében segédkezünk, akkor a bábáskodást szívesen vállaljuk.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps jobbról.)
