PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Remélem, hogy az egyes pártokat nem aszerint fogják megítélni, hogy ki hány percet vesz igénybe az általános vita keretében, tudniillik én végighallgatva Vékony Miklós és Szalay Gábor hozzászólását, nagyon sok mindentől visszalépnék. Rendkívül sok kérdésben egybeesik a Szocialista Párt véleménye azzal, amit az adott esetben az MDF képviselőcsoportja, illetve amit az SZDSZ képviselőcsoportja elmondott, annak ellenére, hogy a kettő látszólag nagyon sok kérdésben vitatkozott egymással.
A koncessziók általános szükségességéről, a koncessziós törvény megalkotásának a szükségszerűségéről alkotott véleményünk megegyezik azzal, amit a két párt parlamenti frakciójának a képviselői elmondtak. A tervezet hibájáról mondottakban viszont nagyon sok kérdésben Szalay Gáborral értünk egyet. Éppen ezért én nem ismételnék meg minden részkérdést, egy-két kulcsproblémára szeretnék csak utalni most, az általános vita keretében, hozzátéve, hogy módosító javaslataink jelentős részét már leadtuk, remélem, hogy azokat képviselőtársaim megkapták, bár még továbbiak kidolgozása folyamatban van.
Az első kérdéskör, amire szeretnék kitérni, az állami kizárólagos tulajdon kérdése, illetve a kizárólagos állami tevékenységek körének a meghatározása. Nagyon jó lenne a helyzetünk, ha a Ptk. módosításának a vitáján túl lennénk – mint erre eddig valamennyi képviselőtársunk utalt –, hiszen a Ptk. ma másképp fogalmazza meg a kizárólagos állami hatáskört, mint ahogy ez a törvénytervezet. Hozzáteszem, számomra a hatályos Ptk. szimpatikusabb, mint az új módosított javaslat a jelen előterjesztett törvénytervezet szerint. Azért szimpatikusabb, mert lényegesen liberálisabbnak tűnik. Jó néhány ponton túllépünk a jelenleg kötelezően előírt állami tevékenységi körön, és szeretnénk tovább bővíteni ezeket az adott tervezetben. Egynéhány példát kiemelnék, amelyekről az az érzésem, hogy már a mai gyakorlatunknak sem felelnek meg.
Kizárólagos állami tevékenységként határozza meg a törvénytervezet például a menetrend szerinti közúti személyszállítás kérdését. Valamennyien tudunk róla, hogy megindultak Magyarországon olyan magánvállalkozások, amelyek ezen a területen tevékenykednek. Vagy egyszerűbben, pontosabban foglalkozzunk vagy felejtsük el, hogy ez egy kizárólagos állami tevékenység, talán a kötött pályás személyszállításban igen, de a nem kötött személyszállításban nem.
Hasonlóképpen említeném meg a kikötők kérdését. Ha Magyarország kulcsfontosságú tengeri kikötőjének kizárólagos állami használatát írnánk elő a jövőben, azt hiszem, ez helyes lenne, de gondolom, hogy a csepeli szabadkikötő is meg kell, hogy maradjon ebben a körben, de számos más kikötő, nemcsak üzemeltetésben, hanem tulajdonban is átkerülhet más szférába. Még a példa kedvéért: a műsorszórást Torgyán képviselő úr említette, de megemlíteném például a személyi hívást. A személyi hívás egy olyan tevékenység, amelyet egyre több helyen egy vállalat berkeiben, egy intézmény keretében lehet intézni. Lehet, hogy egy országos személyhívórendszerről másképp kellene dönteni, de nem kell összekeverni ezeket a funkciókat, nem kell államinak és kizárólagosnak megítélni olyan tevékenységet, amelyeket ma magán- és vállalati, társasági szférában egyaránt hatékonyan lehet űzni.
Egy másik kérdéskör, amelyikre szeretnék kitérni, a Kormány jogait illeti. A törvénytervezet, részben azért, mert hiányoznak a kapcsolódó törvények, amiről itt mindannyian beszéltek az előttem szóló képviselőtársaim, elsősorban ágazati törvények hiányában lehetővé teszi, hogy a Parlamentet kikerülve valamennyi kérdésben jelenleg kormánydöntés szülessen, legalábbis ebben az átmeneti időszakban, míg a kapcsolódó törvények nem készültek el. Én azt hiszem, hogy ennek a kérdéskörnek az áthidalására meg kellene találni egy olyan jogi formulát, amelyik a néhány hónapos csúszást a különböző törvények elkészítése között átfedné. A Kormánynak, sajnos az önkormányzatokkal szemben is, úgy érzem, helyenként túlzottak a jogai e szerint a törvénytervezet szerint. Úgy tűnik, mintha az önkormányzatok felvételére pótlólagosan került volna sor a tervezetben, és nem mindenütt sikerült volna keresztülvezetni az ő jogaikat. Csak egy példát – ebből a kérdéskörből Szalay képviselő úr már mondott másikat –: a bevételeket, a koncesszióból származó bevételeket a Kormánynak elkülönítetten kell a költségvetéssel egyidejűleg a Parlament elé terjeszteni. De itt szó nincs arról, hogy az önkormányzatok is rendelkezhetnek hasonló bevételekkel. Hova lett ez a kérdéskör? Gondolom, hogy nem következetesen vezette keresztül a törvényszöveg megalkotója a szövegtervezeten ezeket az önkormányzati kérdéseket.
Nem térnék ki a további megjegyzéseinkre, több mint 20 módosító indítványt leadtunk, készen állunk arra, hogy javítsunk a törvénytervezeten, és a későbbi részletes vitában együttműködésünket gyakoroljuk. Köszönöm szépen. (Taps.)
