BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A koncessziós törvény többszöri elolvasása a kérdések özönét indította el bennem, és én szeretném ezeket a kérdéseket, illetve a rá megfogalmazott válaszokat önökkel megosztani. A miniszter úr expozéjában arról szól – s pontosan szeretném idézni –, hogy "a javaslatot előkészítők nem kívántak minden részletre kiterjedő, merev szabályrendszert felállítani". Ha megnézzük, hogy mit mutat a törvény, az egyfelől igazolja ezt a tételt, másfelől igazolja ennek ellenkezőjét. Mi az, ami igazolja? Elsősorban az, hogy én a törvényalkotást itt egy kissé elnagyoltnak érzem. Az ellenkezőjét viszont az igazolja, ami az első szakasz első bekezdésében a taxatív felsorolásban benne van, amely felesleges korlátozásokat tartalmaz.
Amikor az igazolásról beszélünk, itt fel lehetne tenni a kérdést, hogy vajon mi lehet az oka. Szűcs István tisztelt képviselőtársam kormánypártiként érdeklődött a Kormány szándékait illetően, szegény ellenzékiként legfeljebb csak találgatok ebben a kérdésben. Én két dologra gondoltam, az egyik, hogy a Kormány hozta a szokásos formáját, a másik pedig egy ügyes taktika, hátha átcsúszik az újabb központosítási törekvés. Én ebben állást foglalni nem kívánok, tisztelt képviselőtársaimra bízom ezt.
Ezek után a kérdés, amelyre a választ már tulajdonképpen megelőlegezte Palotás képviselő úr, hogy rossz-e ez a törvényjavaslat vagy jó. Én azért azt nem merem kijelenteni, hogy jó. Van ennek számos hibája, de úgy vélem, hogy lehet ebből még talán jót csinálni, nehéz, de meg kell kísérelni. A szocialista frakció álláspontja 23 leadott módosító javaslatunkban nyilvánul meg. Én természetesen most nem szeretnék a 23 módosító javaslattal foglalkozni, annál is inkább, mert majd a részletes vitában erről nyilván szólunk, azt viszont szeretném elmondani egyik pártbeli képviselőtársam szóhasználatával élve, hogy ennek a törvénynek számos "kehe" van.
Három alapvető dologra szeretném felhívni a figyelmet. Ez a három alapvető dolog, amit a szocialista pártfrakcióban annak a kritériumaként tekintünk, hogy lehet-e ebből a törvényből mindenki számára elfogadható törvény. Az egyik, hogy az 1. § (1) bekezdését egyszerűen el kell hagyni. A második, amiről Szűcs István képviselőtársam már beszélt, s ennek nagyon örülök, az önkormányzati vétójog intézményét a törvénybe be kell tenni. A harmadik pedig az, hogy az átmeneti állapotra valamilyen intézkedést ki kell találni. Az átmeneti állapot alatt azt értem, hogy a törvény szól arról, hogy a Parlament hatásköre az, hogy az ágazati törvényekben intézkedjék a különböző előírásokról, azonban amíg ezek az átmeneti törvények nem kerülnek megalkotásra, addig bizony eltelik egy kis idő, tehát arra valamit ki kell találni.
Tisztelt Ház! Részleteiben erről a három dologról a következőt szeretném elmondani. Mint említettem, az 1. § (1) bekezdése egy taxatív felsorolást tartalmaz, erről előttem többen szóltak, és a már benyújtott módosító javaslatok tulajdonképpen kétféle szándékot mutatnak ennek a kiküszöbölésére. Az egyik, hogy újabb felsorolást, újabb területeket neveznek meg, amit még ennek a paragrafusnak tartalmaznia kell. Ezzel szemben a mi álláspontunk, hogy ezt az első bekezdést el kell hagyni, mert a Polgári Törvénykönyv és az önkormányzati törvény erre vonatkozóan megfelelőképpen intézkedik.
A második dolog az önkormányzatokkal kapcsolatos problémakör, és itt szeretném idézni az általános vita megkezdése során az MDF-frakció vezérszónokának, dr. Vékony Miklós felszólalásának egy rövid részletét. "Jelentős az önkormányzatokkal történő egyeztetési kötelezettség előírása is, azonban az utóbbi kötelezettséget is kiterjesztően értelmezném. Abban a pillantban, ha a terv valamilyen tulajdont érinthet, érdeket sérthet, meg kellene kérdezni az érintetteket." Eddig az idézet.
A Szocialista Párt a feltételes módot nem tudja elfogadni, nem is fogadjuk el. Megismétlem, hogy nagyon örülök, hogy Szűcs István képviselőtársam ezzel kapcsolatban már kifejtette véleményét: nézetünk szerint az önkormányzatok vétójogát a törvényben rögzíteni kell. Annál is inkább, mert az 5. §-ban szerepel, az ezt követő paragrafus (2) bekezdésében pedig ott van, hogy az önkormányzat ezekben a kérdésekben népszavazást rendelhet el. Megkérdezem, hogy ha nincs ilyen jogosítvány, akkor mi a csodának a népszavazás. Az összhangot mindenképpen meg kell teremteni, de az alapkérdés az, hogy az önkormányzatnak ha vannak jól felfogott érdekei, akkor lennie kell vétójogának is.
A harmadik dolog az átmeneti állapot. Mint említettem, a tervezet arról szól, hogy az Országgyűlés az ágazati törvények meghozatalával végleges megoldásokat alkothat. Mi lesz addig? Azt írja a törvénytervezet, hogy a szerződések megkötésének ágazati miniszteri jogkörbe utalása erre megoldás. Ez szerintünk egy biankó csekk a Kormány számára. Nézetünk szerint az átmenet állapotára az Országgyűlés vonatkozó jogosítványát fenn kell tartani. Ezt rögzíteni kell a törvényben, mert ha az Országgyűlésnek arra vonatkozó jogosítványa van, hogy az ágazati törvényekben tételesen előírja, hogy mit lehet és mit nem lehet tenni, akkor ezt a jogosítványát az átmenet időszakában oly módon kell gyakorolnia, hogy a Kormány számára a törvényben kötelezővé tesszük, hogy a koncessziós szerződéseket a Parlament elé jóváhagyásra hozza be. Milyen célt lehet ezzel elérni? Egyfelől azt, hogy a Kormány az ágazati törvényeket mielőbb behozza a Parlament elé, másfelől azt, hogy ezzel a biankó csekkel ne lehessen visszaélni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps balról.)
