CSÉPE BÉLA (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A koncessziós törvényjavaslat igen fontos gazdasági lépés, és én nem is azért kértem szót, hogy ennek a fontosságát hangsúlyozzam, hanem azért, hogy rámutassak egy-két problémára. Amellett, hogy magát a törvényjavaslatot jónak tartjuk, egy-két módosítással bizonyára még jobb lesz. A problémákra szeretnék rámutatni.
Az egyik gondunk az úgynevezett létesítményi koncesszió. A koncessziónak egy nagyon fontos formája – erről már mások is szóltak –, hogy ne csak bérbeadás, tevékenység átruházása szerepeljen benne, hanem létesítményeknek a létrehozása is. Lehetséges, valószínűnek tartom, hogy implicite magában foglalja ez a jogszabály ezt, de egy módosító javaslatot adtam be, hogy ezt még jobban kiemeljük és aláhúzzuk, hogy erre is vonatkozik.
A fő gondom az ágazati törvénynek és magának ennek a koncessziós törvényjavaslatnak a viszonya. Nyilvánvaló, hogy az ágazati törvények nélkül ez a koncessziós törvény nem tud funkcionálni, hiszen nyolc helyen utal arra, hogy az ágazati törvény eltérését engedélyezhet. Tehát itt van egy ilyen összefüggés; az ágazati törvények, majd az egyes tevékenységek folytatásának módját és feltételeit szabályozzák. Márpedig leginkább erre kíváncsiak azok, akiket ez a törvény érdekel. Mert így önmagában ez a koncessziós törvény egy olyan kerettörvény, amely a koncessziós szerződés megkötésére feljogosított felek, illetve a befektetők számára nem tud olyan szabályokat megállapítani, amelyek egyértelmű és végleges eligazítást jelentenének. Márpedig ezt várják. Ezt csak azért mondanám hangsúlyozottan, hogy nagyon szükséges minél hamarabb, hogy ezekkel az ágazati törvényekkel kiegészüljön.
További gondjaink a törvénytervezettel kapcsolatban. Tartalmazza a javaslat azt, hogy egyes tevékenységeknél pályázat kiírása, hogy koncessziós szerződés megkötése nélkül is lehetséges koncessziós tevékenység. Egy ilyen kivételezést, a versenyjogi szabályok megkerülését és a piaci kontrollt figyelmen kívül hagyó törvény helyett az egészséges piaci működés, Magyarország, mint megbízható kereskedelmi partner megítélése érdekében véleményünk szerint kerülni kellene.
Másik probléma, ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, annak csak legkisebb összegét határozhatja meg. Ezzel kapcsolatban a véleményünk, hogy ennek a törvénytervezetnek alapvető ismérve az, hogy a koncessziós tevékenység átengedése piackonform szabályok alapján történik, ami kizárja az ingyenességet, és véleményünk szerint egy ilyen legkisebb összegnek a meghatározása sem szükséges. Úgy véljük, hogy ez a piaci törvények szerint alakulni fog.
További gondunk a pályázat kiírása és elbírálása tekintetében a versenytárgyalásról szóló törvényben foglaltakat nem kell alkalmazni. Itt természetszerűleg merül fel a kérdés, hogy akkor milyen, a pályázatokra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A legkézenfekvőbb válasz, hogy elkerülhessük a koncessziós pályázatoknál azokat a kedvezőtlen visszajelzéseket, amelyek a magyar gazdaság és politikai struktúra megítélésében is jelentős szerepet játszhatnak, tehát ez a megoldás az volna véleményem szerint, hogy ha ezen a téren a Világbank előírásait tekintenénk alapnak.
Az ágazati törvény a pályázat lebonyolításának módjáról további szabályokat állapíthat meg. Ezzel kapcsolatban gondunk, hogy ha a pályázat lebonyolításának a javaslatban messzemenően ki nem dolgozott sok kérdést megválaszolatlanul hagyó szabályozását a mindenképpen később megjelenő ágazati törvények módosíthatnák, az erőteljes jogbizonytalanságot jelentene. Véleményünk szerint két lehetőség adott a pályázat lebonyolításának rendezésére. Az egyik, hogy a koncessziós törvény bővüljön ki egy részletesebb pályázati szabályozással, a másik pedig a tenderekről szóló, a Világbank tenderszabályaival konform törvény elfogadása.
Végezetül még egy problémát említek meg. A jogszabály 15. § (2) bekezdésében szerepel az a rendelkezés, mely szerint a koncessziós tevékenység folyamán létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy az üzembehelyezés időpontjával természetesen e törvény erejénél fogva az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonába kerül. Ezzel kapcsolatban a gondunk az, hogy felmerül az esetleges szerződésszegés esete, amikor már nem feltétlenül így működik ez a szabály. Véleményünk szerint ez mindenképpen működik, hogy ha a szerződésszegés a koncessziós részéről történik. Azonban gondolni kellene arra is – és hát itt a külföldi tőke szempontjából tartanám ezt fontosnak –, hogy ha a koncesszióba adó részéről történik a szerződésszegés, akkor már valószínűleg nem ugyanez a szabály érvényesülhet, hanem egy más megoldás szükséges, valamint gondolni kellene arra is, hogy mi történik, hogyha a koncessziós szerződést közös megegyezés alapján felbontják.
Ezeket a főbb aggályaimat kívántam jelezni a tisztelt Háznak. Én magam is módosító indítványokat nyújtottam be ezek szellemében, de ezektől az aggályaimtól és kritikai megjegyzéseimtől függetlenül még egyszer szeretném hangsúlyozni ennek a törvénynek és mielőbbi életbelépésének – de az ágazati törvényekkel együtt – a rendkívüli fontosságát, mert gazdasági felemelkedés enélkül nem lehetséges. Köszönöm szépen. (Taps.)
