SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr, illetőleg a képviseletében jelenlévő Államtitkár úr!
Bevezetőként elmondom, hogy amikor az ország 1991. évi költségvetésének a tervezetét először elolvastam, s egy-két szakértővel beszéltem róla, elhatároztam, hogy nem szavazom meg a költségvetést. Hogy mégis megszavaztam, az abból következett, hogy Kupa Mihály miniszter úr, az újdonsült miniszter a magas klasszisú professzionalista biztonságával hatott rám, és az, hogy a költségvetést megszavaztam, nem annyira a költségvetés jóságának, mint a miniszter úr iránti bizalomnak a következménye volt.
Éppen ezért a tárgyban képviselt álláspontja megismerése céljából az alábbi kédést intézem a miniszter úrhoz.
Tisztelt Miniszter Úr! Mekkora összeget tesz ki a megközelítőleg 1400 milliárdos államadósság azon része, amely fedezet nélküli, illetve fedezetet rá az eladható állami vagyon nyújthat. Kérdésem indokául az alábbiakat kívánom közölni.
Folyó hó 5-én, a parlamenti ülés elején a pénzügyminiszter úr a kártalanítás lehetséges nagyságrendjének behatárolása érdekében 1800 milliárd forintban határozta meg a privatizálható állami vagyon értékét, melyből fedezni kell az államadósságot, melynek nagyságrendje 1400 milliárd forint, a társadalombiztosítás részére nyújtandó mintegy 200 milliárdos vagyont, az egyházak stb. részére nyújtandó mintegy 100 milliárdos vagyonrészt, így a vagyonuktól megfosztott volt tulajdonosok kártalanítására maximum száz milliárd állami vagyonrész fordítható.
A miniszter úr szavai szerint tehát nincs mód a Kormány által javasolt nagyságrenden felül a Független Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége által is szélesebb körben javasolt kártalanításra. Ezzel szemben a tájékoztató a hároméves gazdasági programról c. 1025-ös számú parlamenti előterjesztés ismertetőjének 2. fejezete szerint a külföldi államadósság terheit a gazdaság által előállítandó exportbevételekből, átmenetileg külső forrás bevonásából kell fedezni. Az állami vagyonból tehát a belső államadósságot kell felszámolni.
A belső államadósság adatait a Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről és államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános indoklása 100. oldalán levő táblázat foglalja össze. Az itt feltüntetett államháztartási adósság sor szerinti végösszege 1386 és fél milliárd forint. Ebből az államháztartáson kívüli adóssal szembeni követeléssel fedezett összeg 208 milliárd forint, és a törvénytervezet 34. § szerint az ország külföldi adósságainak a nemzeti valuta hivatalos leértékeléséből eredő lejárat nélküli és mindenkor kamatmentes 519,2 milliárdos, tehát mindösszesen 727,2 milliárdos tételekre nem kell az állami vagyonból fedezetet biztosítani. Ezek után az állami vagyonból az államadósság rendezésére biztosítandó rész 659,3 milliárd forint, tehát fele sincs a pénzügyminiszter úr által e célra meghatározott 1400 milliárd forintnak.
Tisztelt Államtitkár úr, illetve tisztelt Miniszter úr! Kérdésemet egy példával zárom. Néhány évvel ezelőtt a professzionalisták csúcsán álló angol zsoké lovaglásának feddhetetlensége bár nem igazolódott be, de megkérdőjeleződött, valamelyest kis kétség fért hozzá. Ez a zsoké ettől kezdve Angliában nem kapott lovaglást, próbálkozott a világ minden részében, azonban a bizalom legkisebb megingásának a jelére mindenütt bizalmatlanok maradtak vele szemben. Itt óriási pénzek forogtak kockán, nem kapott lovaglást és ez a nagyon híres, nagyszerű zsoké végül is a kocsmákban fejezte be az életét, ahol híres lovaglásairól mesélt regéket. Ezt csupán azért mondom el, mert részben a sajtó, másrészt bizonyos szakmai források útján ellentétes tájékoztatások jutottak a lakossághoz. Fontosnak tartom ennek a tisztázását, nem csupán csak a lakosság bizalmának a megerősítése, hanem akár a nemzetközi, akár a hazai pénzvilág bizalmának a megerősítése végett is. Várom a választ. Köszönöm. (Taps.)
