SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Áder János képviselőtársam a FIDESZ részéről már elmondta az előttünk fekvő törvényjavaslatról lesújtó véleményünket. Lehet, hogy szegényes a képzeletem, de még mindig nem tudom felidézni magam előtt, hogy miképpen fog folyni ennek a törvényjavaslatnak a bizottsági vitája, hiszen benne több tucat önálló törvénymódosító javaslat található a jog és az élet legkülönfélébb területeiről. Vajon megkapják-e a szakbizottságok a rájuk eső részt, vagy az egészet az önkormányzat és a jogi bizottság fogja nyakába venni, vagy pedig külön bizottsági tervet kell kialakítani ennek a törvénynek a megtárgyalására, s én ezt javasolnám.
A Kormánynak is jobb lett volna, ha szétszedve, vagy legalábbis csoportokban terjesztette volna be ezt a javaslatcsomagot, mert így a koncepcionális hiányosságok, a hatáskörök most kialakítandó rendszerének döbbenetes összehangolatlansága talán kevésbé derült volna ki. Számomra itt csak az vált világossá, hogy a Kormánynak féléves haladék után sincs koncepciója a közigazgatás eme alapvető kérdéseiről. A túloldalon ülő képviselőtársaimhoz fordulok, kérem ismerjék be önök is, hogy eléggé furcsa feladvány elé állították önöket, amikor ehhez a törvényjavaslathoz kellett módosító indítványokat beadni, legalábbis ilyen törvénnyel ennek a Háznak a keretei között még nem találkoztunk, bár azt hiszem, az egyes szám alkalmazása nem megfelelő ebben a kérdésben.
A javaslatcsomagnak csak egyik részét, egyik lényeges hiányosságát elemezném, amely a megyei jogú városoknak a helyzetével s ennek a helyzetnek a tisztázatlanságával foglalkozik. Ennek a problémakörnek az elemzésekor kétszeresen is megdöbbenhetünk a törvényjavaslat olvastán mind formai, mind pedig tartalmi szempontból. Formailag ugyanis rögtön beleakadunk az egymással összehangolatlan szóhasználatnak a dzsungelébe, szó van itt megyei önkormányzatról, megyei közgyűlésről, az önkormányzati képviselőtestület és a közgyűlés hivataláról, s nagyon sokszor mindezek ugyanolyan értelemben, ugyanabban a jelentésben szerepelnek.
Tartalmi értelemben azért nagy az én megrökönyödésem, mert ettől a törvénycsomagtól vártam, hogy az önkormányzati törvényben csak vázlatosan szabályozott megyei jogú város közigazgatási funkcióját majd megérthetjük. Ehelyett a tervezet inkább abban jeleskedik, hogy a megyei és a megyei jogú városi hatásköröket ott is összemossa, ahol eddig világos volt az elválásuk. Feladata épp a pontos dogmatikai szétválasztás lett volna. Igaz, ilyen tekintetben veszélyes az általánosítás, mert nem egyenletes ebben az értelemben a törvényjavaslat, pl. az oktatásról szóló részeknél jóval tisztábban határolódnak el egymástól a hatáskörök. Nem is lehet általánosságban erről a törvényről beszélni, úgyhogy az általános vita maga is egy furcsa fogalom ennek a törvénynek a tárgyalása kapcsán.
Gyakran kihagyják a különböző tervezetben itt található anyagok a megyei jogú városi közgyűlést a megye egész területére vonatkozó egyetértési jogokból. Ez olyan abszurd helyzetet eredményezhet az én megyém, Győr-Moson-Sopron megye esetében, hogy mondjuk az egész megyére kiterjedő tűzoltóság vezetőinek a kinevezésébe a két legnagyobb lakosságú település, Sopron és Győr közgyűlése nem szólhatna bele, csak a megye kisebb településeinek lakosságát képviselő megyei közgyűlés. Sajnos a tűzvész valószínűleg nem ehhez fog igazodni, s csak inkább a nagyobb városokban fog kitörni.
A megyei jogú város hatáskörét többnyire a helyi önkormányzatéval azonosítják a tervezetben a különböző anyagok, gyakran elfelejtve megnevezni a közgyűlést vagy a megyei jogú városnak a jegyzőjét. Előfordul, hogy a megyei önkormányzatként kezelik a megyei jogú várost a jogszabálytervezetek, elfelejtve az értelemszerűen jelentkező különbségeket.
Végül harmadikként van olyan eset, amikor teljesen külön hatásköri egységként bánnak vele. A hármas azonosítási lehetőségből azután nehéz lesz tisztázni a helyzetet. Ez minden önkormányzati vonatkozású, a közigazgatáshoz kapcsolódó tárgyú törvénynél egyaránt elő fog jönni, nemcsak ennek a törvénynek a kapcsán, hanem a jövőben is, így volt ez már eddig is, pl. amikor az illetéktörvényt tárgyaltuk, de hasonlóképpen a költségvetési törvénynél is. Ez már annál is veszélyesebb, mert a szabályozás ellentmondásai ezeknek az önkormányzatoknak az elemi anyagi érdekeit fogják érinteni, illetőleg érintették. Átmeneti megoldásként most, fél évvel az önkormányzati törvény elfogadása után, tulajdonképpen nem ártana az egyes minisztériumoknak egy rövid brosúrát küldeni arról, hogy Magyarországon új önkormányzati rendszer létezik, amelynek részei a megyei jogú városok, és amelyek önkormányzati értelemben nem részei a megyének, és arról is, hogy a megyei közgyűlésben nincsenek a megyei jogú városoknak képviselői. Hosszabb távon azonban a foltozgatás helyett egy külön, a megyei jogú városokra vonatkozó törvény tisztázhatná megnyugtatóan a nyitott kérdéseket. Annak idején az önkormányzati törvény elfogadásakor volt is szó erről, aztán azóta elsikkadt, de a magyar jogi hagyományba is beleilleszkedik, hiszen a magyar történelemben már volt olyan törvény, amely a törvényhatósági jogú városokról szólt.
Mint ahogyan a fővárosnak, úgy a megyei jogú városoknak is szükségük van jogi helyzetük biztosítására és nem valami sovinizmusból kiindulva, hanem pusztán azért, hogy azokat a hatásköröket, amelyeket ezek az egyes törvények nem tudnak tisztán rendezni, valami végre tisztába tegye. Ne feledjük, hogy lakosságuk majdnem annyi, mint a fővárosé. Itt a Parlamentben nagyon sokan vagyunk olyan képviselők, akik ilyen településekről származnak, vagy ilyenekben élnek, ezt képviselik. Ellenzékre és kormánypártokra tekintet nélkül megpróbálhatnánk együtt nyomást gyakorolni a köztársaság Kormányára egy megyei jogú városi törvény érdekében. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
(Az elnöki széket Szabad György foglalja el.)
