SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten, az általános vita keretében már észrevételeztem, hogy ez a nagyon rövid törvényjavaslat nem egyszerű határidő-hosszabbítást jelent. Mivel azonban az a felszólalás már nagyon későn hangzott el – este, háromnegyed hat körül –, emlékeztetően egy-két mondatot szeretnék még elmondani.
Eredetileg szeptember 10-én egy nagyon fontosnak indult törvényt hagyott jóvá az Országgyűlés, aminek az volt a lényege, hogy az állam által korábban biztosított ingyenes kezelői jogot ingyenes használattá alakítja át az Országgyűlés. Ugyanez a törvény tartalmazza azt is: a Kormány vállalta, hogy akár október 31-éig, akár november 30-áig elkészíti azt a törvényt, amely véglegesen rendezi ezeknek az ingyenes használatoknak a kérdését. Most elénk került egy olyan, nagyon rövid törvényjavaslat, amelynek tulajdonképpen két lényegi eleme van. Az egyik: a Kormány a november 13-ai törvényes határidőt kéri meghosszabbítani június 30-áig, a másik: ezek az érintett társadalmi szervezetek csatoljanak be ingatlan-nyilvántartási szemléket.
Ehhez a rövid törvényjavaslathoz érkezett három módosító indítvány, amelyekkel egyébként foglalkozni kívánok. Nos, ez, a maga rövidsége ellenére egy rendkívül furcsa és rendkívül elgondolkodtató jogszabály. Ebben a kis cseppben nyomon követhető néhány olyan hiba, amely mellett nem szabad elmennünk, és amely hibának a kijavítása esetleg a későbbiekben a kormányzati munkát javíthatja.
A módosító indítványok közül Horváth József indítványa egyszerű technikai kérdés, Horváth Béla szankciót helyez kilátásba, Vastagh Pál pedig a Kormány meghosszabbítandó határidejét ki kívánja terjeszteni arra is, hogy a pártok elhelyezésével foglalkozó törvény is ugyanezen idő alatt kerüljön be a Parlamentbe.
Nos, mik ezek a hibák, amelyeket fel szeretnénk sorolni? Kezdődik azzal, hogy a Kormány saját maga vállalt egy október 31-ei vagy alternatívan november 30-ai határidőt, hogy egy feladatot el tud látni. Nyilván előzetesen fel kellett mérnie, hogy mire vállalkozik, ennek ellenére itt vagyunk március elején, és most június 30-áig kéri ennek a feladatnak a meghosszabbítását.
A másik probléma ott jelentkezik, hogy a kétféle új módosítás között – tehát a határidő-meghoszszabbítás és az ingatlan-nyilvántartási szemléknek a beszerzése között – nincsen szoros kapcsolat. A Kormány ugyanis eredetileg azt vállalta, hogy ezeknek a társadalmi szervezeteknek a kezelői jogával kapcsolatos jogszabályt, minden egyéb feltétel nélkül, behozza november 30-áig – és ennek a kérésnek közvetlenül semmi köze nincs ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási szemléket becsatolják vagy nem csatolják be. Ez már technikai– lebonyolítási kérdés, a végrehajtás körébe tartozik.
A következő probléma, amely fölvetődik, hogy ezek az ingatlan-nyilvántartási szemlék nem titkos anyagok. Nemsokára sor kerül egy másik jogszabályra, ahol két MDF-es képviselő – tudomásom szerint három MDF-es képviselő – oldatta fel február 15-én a Kormány államtitkára által azokat a titkos anyagokat, amelyekhez eddig a Parlament nem tudott hozzáférni. Nem világos, hogy a Kormánynak a saját irattára saját maga számára miért volt abban a kérdésben hozzáférhetetlen. Ez nem mondható el az ingatlan-nyilvántartásról: oda bárki bármikor bemehet. Az ingatlan-nyilvántartás a Kormány alá tartozik, a földhivatali rendszeren keresztül ezeket az anyagokat réges-régen be lehetett volna szerezni.
A következő probléma – és éppen ezzel van összefüggésben –, hogy itt egy normára van szükség. Nem arra, hogy az egyes társadalmi szervezetekre hogyan lehet végrehajtani, hanem már nagyon régen rendezni kellett volna azt a kérdést, hogy ezeknek a volt társadalmi szervezeteknek, illetőleg társadalmi szervezeteknek – a KISZ-nek, a Népfrontnak, a Nőtanácsnak és folytathatnám – a jogutódai meddig jogosultak ingyenes használatra olyan épületekben, amelyeket annak idején a pártállam meglehetősen bőkezűen juttatott a számukra. Mellette, párhuzamosan probléma, hogy az új társadalmi szervezeteknek, pártoknak stb. az elhelyezése óriási gondot jelent, hiszen bérleti díjat kell fizetni. Egy megoldatlan kérdés. Ezt a helyzetet november 30-áig meg kellett volna oldani, ha a Kormány ezt vállalta – érthetetlen, hogy miért nem oldotta meg, és most miért kér június 30-áig egy olyan hosszabbítást, amelynek az indoka az, hogy nem szereztek be telekkönyvi szemléket a társadalmi szervezetek – aminek semmi köze nincs a norma meghozatalához.
A következő probléma, hogy ezeket a szemléket a földhivatalok bármikor tudják biztosítani, akár napokon belül, tehát ez nem indok az ügy további halogatására.
Végül ugyancsak kormányzati probléma, hogy nem mérte föl a Kormány azt, hogy ezzel az újabb halasztással milyen kellemetlen társadalmi hatásokat válthat ki. Egyrészt rögzíti tehát ezt az ingyenes használatot a korábbi társadalmi szervezetek számára, a másik oldalról pedig teljesen bizonytalan helyzetet teremt az új társadalmi szervezetek, az új pártok részére. Ezt a hatást mindenképpen vizsgálni kellett volna akkor, amikor egy ilyen – álláspontom szerint teljesen indokolatlanul hosszú – határidő-hosszabbítást kér a Kormány egy november 30-ai mulasztása miatt.
Most egészen konkrétan a három javaslatról.
Horváth Józsefnek az észrevételével tulajdonképpen nincs semmi különösebb problémánk: egy szövegpontosítás, mindenképpen indokolt az, hogy a Parlament ezt elfogadja. Más a helyzet Horváth Béla módosító indítványával. Horváth Béla abból indul ki, hogy itt valamiféle mulasztás történt a társadalmi szervezetek körében. A társadalmi szervezetek hogyha ezt a mulasztó állapotot továbbra is fenntartják, akkor jól meg kell őket büntetni. A Kormány az alkotmányügyi bizottságban kifejtette ezzel kapcsolatban a véleményét, amellyel teljes mértékben egyetértek. A legnagyobb büntetés ezeknek a szervezeteknek, ha a továbbiakban a használati jogukat nem tudják biztosítani. Hogyha ők ezt megnehezítik, vessenek magukra: meg fog szűnni a használati joguk, nem lesz bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Ez sokkal súlyosabb következmény, mint bármiféle bírságnak a kiszabása.
A következő módosító indítvány Vastagh Pálé, ami viszont fölveti ugyanazt a kérdést, és törvényi szinten próbálja megindokolni, amelyet az előbb már érintettem. Vastagh Pál – nagyon korrekten – arra hívja fel a figyelmet, hogy a pártok elhelyezésével kapcsolatos jogszabályokat is ugyanazon idő alatt rendezze a Kormány, hozza be a Parlament elé, mint a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos szabályt. Dogmatikailag lehet vitatkozni azon, hogy ez a javaslat beleillik-e ebbe a törvénybe, de szorosan összefügg vele. És hogyha az MSZP részéről az az álláspont, hogy erre a privilégiumra nem tartanak igényt, amelyet a Kormány szándékán túl biztosítana nekik továbbra is ezzel az ingyenes használattal, ezt én egy feltétlenül korrekt javaslatnak tudom mindenképpen elfogadni.
Összefüggésében változatlanul érthetetlen ez a hosszadalmas késedelem. Hogyha a Kormány felajánlott egy november 30-ai teljesítési határidőt, a Parlament elfogadta, ez egy sima szerződésben azt jelentené, hogy egy határidőt nem tartott be, és ennek a következményeit viselnie kell – büntető kamatokkal stb.
Itt nyilvánvaló, államjogi aktusról van szó, ilyen polgárjogi következmények nem vetődhetnek föl. Azt azonban mindenképpen viselnie kell, hogy vállalt egy határidőt, nagyon fontos ügyben vállalt határidőt, indokolatlanul nem teljesítette, teljesíthette volna, és most teljesen indokolatlanul egy nagyon hosszú újabb határidő-hosszabbítást kíván, amely ezt a lehetetlen állapotot rögzítené további hónapokra. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége nevében kijelenthetem, hogy ezzel a módosító indítvánnyal nem értünk egyet, nem fogjuk megszavazni, és az az álláspontunk, hogyha egy ilyen határidő-mulasztás történt, akkor ennek a következményeit viselni kell, és nem másra áthárítani. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
