KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Örömmel vettem nemcsak magam, hanem az érintett önkormányzatok nevében is ezt a tájékoztatást, amely a december 10-i döntésre vonatkozik, és az Állami Vagyonügynökség belső állásfoglalását vagy egyéb iránymutatását jelenti. Bár azt hiszem, hogy ennek jogi kötelező ereje nincs, mint ahogy a vagyonügynökségnek korábbi döntései sem támasztották sajnos ezt eddig alá.
Itt a fő probléma az, hogy legfeljebb öt év az az időpont, ami meghatározó, és amely alatt kötelező a diákétkezés, illetve étkeztetés ellátása, ezen túl már az önkormányzatok, illetve a szociális intézmények beleszólási joga megszűnik.
Itt a másik probléma: a bérlet folytán kifizetett összegnek a beépítése az étkezési díjakba, hisz' – azt hiszem, ez mindenki előtt világos –, ha valaki beinvesztál egy ilyen üzletbe, ezért komoly pénzt fizet ki, azt vissza is szeretné kapni, ennek a kompenzálása most hogy történik, lesz-e ebből a költségvetésből vagy állami támogatásból valami erre az összegre biztosítva, vagy az önkormányzatok magukra maradnak?
Egy évvel korábban Rózsa Edit képviselőtársam a gyermekélelmezés tárgyában interpellált akkor még Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkárhoz, aki ezt a problémát már akkor is igen figyelemre méltónak tartotta, és ígéretet tett arra, hogy visszaadja a szabadságát az önkormányzatoknak egy olyan koncepció, amelynek kidolgozása egy évvel ezelőtt kezdődött meg. Nem tudom, hogy ez hol tart, mert ennek állami, kormányszintű megjelenését ezidáig még nem láttuk.
Ugyancsak elmondta az államtitkár asszony azt is, épp az akkori költségvetési vitára hivatkozva, hogy az ország rendkívül nehéz helyzetét figyelembe kell venni ezeknek a bizonyos szolgáltatásoknak, amelyeket a szociális helyzet alapján vesznek igénybe a diákok, valamint a szülők, meg kell találni majd az ellentételezését. Változatlanul fennáll tehát az a probléma, hogy az ellentételezést bírjuk-e úgy, hogy még egy pluszköltség is rárakódik majd erre a gyermekélelmezési ellátási szférára.
Ezért én nem látok ebben a válaszban olyan garanciákat, amelyek esetleg megnyugtatóan bennünket arra indíthatnának, hogy nyugodt szívvel fogadjuk el, és úgy tájékoztassuk ezek után az önkormányzatokat és a szülőket kiváltképp, hogy nincs mitől félni, a gyerekek továbbra is vidáman ehetik a fasírtos babfőzeléket.
Nem tudjuk így elfogadni a választ. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
Határozathozatal
