SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni a Háznak, hogy elfogadta az egységes földadótörvényt. Hack Péter biztosított, hogy ő biztosan figyelmesen fog hallgatni ebben a következő törvényjavaslatban is, ha már egyszer ilyen kevesen vagyunk, bocsánat.
Az Országgyűlésnek most beterjesztett, lényegében újraszövegezett törvényjavaslat a fogyasztási adóról egy kivételével koncepcionális változást nem tartalmazott. Ez az egy kivétel egyébként az importtermékek esetén azt a változást jelenti, hogy az önadózás helyett a kivetéses adózás bevezetése következne be a törvény elfogadása esetén.
A törvénytervezet beterjesztésekor abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az adó- és árkiegészítés-mértékeken belül az egyes termékek és szolgáltatások adó- és árkiegészítés-kulcsát, tételét, mint eddig is, a Kormány rendeletben határozza meg és lépteti hatályba. Ezt a jogalkotási törvény beterjesztése is indokolta.
Feltételeztük továbbá, hogy az 1992-es költségvetési beterjesztéssel egyidejűleg a fogyasztói árkiegészítés 1992. évtől csak a személyi szállítási szolgáltatásokon marad fenn.
A módosító indítványok jó része a kormányfelhatalmazás megvonásához, egy-egy javaslat a fogyasztói árkiegészítéses kör bővítéséhez kapcsolódott. Több módosító igény merült fel a gázolajár szintjének megváltoztatására, a benzin és a gázolaj adóarányának közelítésére azzal, hogy a mezőgazdaság gázolaj-felhasználását terhelő fogyasztási adó egy része vagy egésze kerüljön visszatérítésre.
Ismert önök előtt, hogy a jogalkotásról szóló törvényjavaslatot, ezt a módosítást a Parlament nem fogadta el a szükséges arányban. Ebből következően a Kormány jogosultsága, az adó- és árkiegészítéses kulcsok, tételek rendeletben történő meghatározására és hatályba léptetésére 1992-től megszűnik. Éppen ezért az ezzel összefüggő módosító indítványok közül a gazdasági bizottság javaslatát támogatni fogom.
A módosító indítványok közül viszont nem tartom elfogadhatónak azokat, amelyek a háztartási energiáknál az árkiegészítés újbóli bevezetését, illetve a víz- és csatornaszolgáltatások, továbbá a tej, tejtermékek esetében pedig a fogyasztói árkiegészítés további fenntartását javasolják. Ezeket külön szeretném indokolni.
A háztartási energiák fogyasztói árkiegészítésének megszüntetéséről már az 1991. évi költségvetési törvény keretében döntés született. A Kormány az árkiegészítési kulcsokat '91. július 1-jén, illetve október 1-jén hatályon kívül helyezte. Az intézkedés kapcsán a nyugdíjasok, gyermekes családok '91. évben külön kompenzációban részesültek. Az áremelés árszintnövelő hatásának ellentételezésére '91-92. évi nyugdíj- és családi pótlék emelésekben is kifejezésre jutott ez. A távhőszolgáltatásnál a költségnövekedések tompítása céljából a '91-92. fűtési idényre hétszázmillió forint támogatást biztosított a Kormány, illetve olyan intézkedést hozott, hogy a közüzemek a földgázt és a tüzelőolajat lakossági áron vásárolhassák meg. Ez utóbbi költségmérséklő hatása mintegy 3 milliárd forintra tehető.
Az árkiegészítés újraélesztése például egy 10%-os mérték esetén is mintegy 4 és fél milliárdos költségvetési pozícióromlást idézne elő. A lakosság önmagában ezt a 10%-ot nem is igen érzékelné, ugyanis – különösen a szabadáras tüzelőanyagoknál – inkább a termelő jövedelmezőségét javítaná. Nagy valószínűséggel árszintben érzékelhetően egy 30%-os ártámogatásra lenne szükség, ez viszont már tízmilliárdot meghaladó költségvetési kiadásnövekedést jelentene.
Az ivóvíz és csatornaszolgáltatások fogyasztói árkiegészítését, amely 1991-ben 3 milliárd forint körül alakult, 1992-től tervezi a Kormány megszüntetni. A támogatás egy része, másfél milliárd forint azonban a lakosság által fizetendő díjak mérséklésére '92-ben is az önkormányzati céltámogatás formájában fennmarad.
Ehhez az új helyzethez igazodó feltételrendszer kialakításának első lépése a központi vezérlés, a fogyasztói árkiegészítés megszüntetése oly módon, hogy a kritikus helyeken az átmenetet önkormányzati céltámogatás fogja segíteni.
A tej és tejtermékek kérdéskörében, ugyancsak a támogatásleépítési program részeként, 1992-től a Kormány az árkiegészítés megszüntetését javasolja. A tejtermékeknél az a képviselői javaslat, ami érkezett, 1992. évben mintegy 3,2 milliárd forint árkiegészítési igényt tartalmaz, legalábbis ez a kihatása annak a javaslatnak, ami ez ügyben beérkezett. A javaslat az áraknak továbbra is szociálpolitikai funkciót hagyna, az árak torzulását tartósítaná. E torzított árak ugyanakkor szociálpolitikai funkciót nem tudnak betölteni, hiszen ott támogatnak, ahol nem lenne indokolt s valóban ahol indokolt lenne, ott elég hatékonyan nem tudnak működni. A megoldást úgy látjuk, hogy a '91 közepétől már bevezetett tejutalvány-rendszer kiszélesítésével lenne célszerű megoldani.
A vázolt körülményekre tekintettel kérem az Országgyűlést, hogy azt a kormányjavaslatot támogassa, hogy '92. évtől csak a személyi szállítási szolgáltatások fogyasztói árkiegészítése maradjon fenn.
A fogyasztási adós termékkörön belül több módosító indítvány tesz javaslatot a gázolaj, tüzelőolaj fogyasztási adójának a Kormány által előirányzott, vagy a motorbenzinek adójához közelítő, illetve a motorbenzinével azonos adószintre történő emelésére. A javaslatok egyúttal olyan igényt támasztanak, hogy a mezőgazdaság a motorikus célú gázolaj felhasználását terhelő adót részben vagy egészben visszaigényelhesse. Vitathatónak tartom a mezőgazdaság ilyen jellegű preferálását, illetve az egyéb felhasználók többletterhelése nagy valószínűséggel nem lenne igazságos.
Bizonyosra vehető, hogy a visszaigénylők köre teljessé válna, csupán a lakosság maradhatna ki az adóvisszatérítésből. Ez viszont azt jelentené, hogy az évi 2,3 milliárd liter gázolaj mint tüzelőolaj-felhasználásból csupán 100-120 millió liter után maradna meg a fogyasztási adóbevétel. A javaslat ilyen jellegű elfogadása az állami költségvetés bevételeit közel 30 milliárd forinttal csökkentené.
Mindezekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy az indítványok szerinti gázolaj-, tüzelőolaj-adószint, fogyasztói adórendszertől egyébként is idegen adóvisszatérítési szisztémát ne támogassák.
Szeretnék arra utalni, hogy ez a problémakör rendszerszerűen akkor tud feloldódni, amikor az áfa-rendszer korszerűsítésére sor kerül, hisz akkor ebben a termékkörben egyik oldalról az adóterhelés mértéke és a mostani, valóban gazdaságilag sem indokolható éles eltérés a gázolaj- és benzinárszintekben megszűnne, ugyanakkor a termelési célú visszaigénylés normál áfa-visszatérítési rendszerben megoldható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztában vagyok azzal, hogy a támogatásleépítési program, amelynek újabb eleme ez a törvénytervezet, és amelynek megtestesítői a költségvetéshez benyújtott mellékletei, olyan átrendeződést jelentenek az árakban, amelyek feszültségeket és terheket fognak jelenteni.
Kérem ugyanakkor, hogy vegyék figyelembe döntésüknél, hogy ez a lépés is egy megkezdett és folyamatosan megvalósuló költségvetési reformfolyamat része, annak a támogatás-leépítési programnak a része, amelynek nagy részén túljutottunk. Ezzel is szolgálni tudjuk azt a célunkat, hogy az állam szerepének csökkenése megtörténjék; hogy megtörténjék az, amit jelszóban mindenki kimond, a jelszavakban mindenki által óhajtott cél megvalósuljon, hogy kisebb állam legyen jelen a magyar gazdaságban!
Kérem ezért képviselőtársaimat, hogy hozzák meg a fogyasztási adóról és árkiegészítésről szóló törvényt. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
