JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP)

Teljes szövegű keresés

JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP)
JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a Házban – tűnődöm, hogy a sajnos vagy a hál'Istennek szót használjam – ritkán esik szó kisebbségi kérdésekről. Tudván, hogy ez nem politikai vitanap, nem kisebbségi kérdésekről szeretnék beszélni, hanem a költségvetés e kérdésre vonatkozó néhány tételére szeretném felhívni a figyelmüket.
A tervezet ugyanis ékes bizonyítéka annak, hogy a pénzügyi kormányzat és egyáltalán a kormányzat nem rendelkezik autentikus ismeretekkel, adatokkal, tényekkel, amelyek alapján társadalmunknak ezt a szféráját elfogadható pénzügyi koncepcióban támogatni vagy legalább áttekinteni képes lenne. Ha pedig rendelkezik, akkor ezt ügyesen titkolja. Mi utal erre?
Erre utal többek között az a tény, hogy például a majd elfogadandó kisebbségi törvénnyel kapcsolatos kiadásokra a költségvetés nem gondol, illetve gondol, de csupán kormányzati, hivatali kiadásokra. Be is épít erre 10 millió forintot. Amikor a kisebbségi bizottságban az előterjesztőket megkérdeztük, mire kell ez a 10 millió forint, körülbelül ilyen válaszokat kaptunk; hogy propagandaanyagra, külföldre irányuló több nyelvű tájékoztató anyagokra, nyomdaköltségekre, stb. Az önkormányzatok, amelyek majd végrehajtói lesznek a törvénynek, nem kapnak a költségvetésben e célra egy fillért sem.
Tisztelt Ház! Aki nem tudná, tájékoztatom, hogy hazánkban nincs kiépített nemzetiségi iskolarendszer, fejlesztésére nincs koncepció, ilyen munkálatok végzésére nincs intézmény, nincs koncepció a nemzetiségi pedagógusképzésre, továbbképzésre. Tankönyvhiány van, taneszközhiány van. Az oktatási tárca gondjai és bokros teendői közepette nyilván nem gondolhat erre is. De ha a költségvetés megteremtené legalább minimális módon az anyagi bázist, a nemzetiségi értelmiség szuverén módon talán már maga is képes lenne az elmondottakon dolgozni. A feltételeket azonban biztosítani kell.
Mondanivalóm további része is az oktatással függ össze, oktatással és pénzzel természetesen, konkrétabban a sokat emlegetett plusz normatívákkal. Nem ecsetelem, mit jelent iskoláink számára – már mint a nemzetiségi iskolákra gondolok – a két gondolatjel közé szúrt fél mondat, már minthogy "elszámolási kötelezettség nélkül". Csak annyit hadd tegyek hozzá, hogy általában azt jelenti, a nemzetiségi oktatásra szánt normatív összeg nem az eredeti célt szolgálja. Mivel az alapnormatíva kicsi, ezért ez a pénz elmegy fűtésre, világításra, élelmezésre, stb.-re. Papíron viszont létezik plusz normatíva és ezzel dicsekszünk is belföldön, külföldön egyaránt. De akkor kérem szépen, adjuk is meg maradéktalanul az óvodáknál is, figyelembe véve az inflálódást. Az általános iskoláknál pedig tudnunk illik a pontos adatokat, hogy ne rövidítsünk meg egyetlen önkormányzatot sem.
Ez – Tisztelt Ház – nemcsak oktatási, kulturális, nemzetiségi kérdés. Az érintett települések ugyanis 600–800 lakosú települések. Többszörösen hátrányos helyzetűek, minden fillér számít az ő számukra. Hadd ne soroljam, hogy miért. Ha ugyanis ilyen helyeken van anyanyelvi kulturális lehetőség, az legfeljebb a tv csatornáin lehetséges, amennyiben lehetséges. Van-e tehát tv, már mint anyanyelvi? Ez a harmadik probléma, jelesen a nemzetiségi televíziózás, illetve műsorszórás. Nem állíthatom, hogy nincs. A szlovák és a román nyelvű tv-adás például 1983-tól körzeti stúdióban, Szegeden készül. De ezek országos sugárzású és földrajzi értelemben véve is országos gyűjtőterületű nemzetiségi adások. Feltételrendszerüket tekintve ezek olyan adások, amelyek perifériára szorultak, perifériális stúdióban. Pontosan kitapintható költségvetési és gyártási mellőzöttségük. Meggyőződésem, hogy érdekünk, ne maradjanak ezek az adások a televízió műsorpalettájának szürke foltjai és ne nyújthassanak kedvezőtlen képet a hazai nemzetiségi televíziózásról szomszédainknak. Költségvetésünk – azt hiszem – csak akkor lenne hiteles e tekintetben is, ha a kormányprogramban meghirdetett kisebbségvédelmi politikának pénzügyi fedezetét is megteremti.
Módosító indítványaim is az elmondottakhoz kapcsolódnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem