SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az aránytalanságok az első pillantásra általában meglepnek, de azután inkább szórakoztatnak, némely esetben pedig egyenesen gyönyörködtetnek. A természetben is, a fizikai és a szellemi szférában is és természetesen a költségvetésben is. Mert ha valami számomra meglepő volt ebben a költségvetésben, ez az előttünk fekvő anyag szerkezeti aránytalansága. És ez természetesen nem könnyítette meg az anyag megértését, feldolgozását, de kétségtelenül egy-egy rejtély megoldásához hasonló szórakozást is okozott a sok elrejtett, összekevert részadat összeillesztése, még ha minden igyekezettel, s már-már megszállottsággal vetekedő kutatómunka ellenére is sok nyitott kérdőjelet hagyott bennem, és hagyott természetesen a bizottsági tárgyalásokra, vitákra is.
Hogy érzékelhető legyen, mire gondolok, konkrét példákból szeretnék kiindulni, méghozzá a hozzám legközelebb álló két tárca, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának fejezetei által kínált példákból, melyek egyébként – hozzá kell tegyem – a tárcák közül tán a legkevésbé látványosan kikezdhetők, hisz az intézményi támogatások növekedésének mértéke a tavalyi évhez és a tárcák legtöbbikéhez képest – mondjuk Külügyminisztérium, Miniszterelnökség vagy Belügyminisztérium, hogy csak a legvaskosabb példákat említsem –, szóval ezekhez képest elenyésző ezeknél a tárcáknál. Mégis, tudnám érzékeltetni, hogy mire gondolok.
Itt van például az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Itt megtudhatjuk, hogy – egyúttal szűkebb pátriámhoz, Tatabányához is egy kicsit vonatkozzam –, tehát megtudhatjuk a tárca ezen fejezetéből, hogy például a Pécs Antal Bányaipari Aknászképző Technikum mennyit fog ebben az évben közműdíjakra költeni, meg egyéb kiadásokra, bérjellegű kiadásokra. Ezek – hozzáteszem, de nyilván önök is nézték az anyagokat – százezer forintos nagyságrendű tételeket tartalmaznak, és kínos részletességgel mutatnak meg nekünk mintegy fél oldalon keresztül.
Ezt követően például egyetlen sorban kerül elintézésre – pár lappal arrébb lapozva – a jamburgi gázvezeték építése, amely 6,7 milliárddal a tárca kiadásainak éppen az 50%-át jelenti. Ezt egyetlen sor intézi el. Hozzáteszem, hogy én természetesen egyáltalán nem a jamburgi beruházás szükségességét kérdőjelezem meg, hiszen – talán van, aki emlékezik a tisztelt Házban, hogy – a tavalyi költségvetés során pontosan én igyekeztem a jamburgi költségvetés számára lobbyzni, mert valóban rendkívül lényeges ez a költségtétel a magyar gazdaság egésze, az energetika egésze szempontjából. De mégis csak furcsa, hogy ez az igen lényeges és igen testes tétel összesen egy sort jelent, miközben a Pécs Antal Bányaipari Technikum – melynek a jelentőségét szintén nem becsülöm le, és melynek a védelmére pont szeretnék is kelni ezen költségvetési részletes vita során –, szóval ezen bányaipari technikum mintegy féloldalas részletezést kap.
De ugyanúgy hozzátehetném, hogy a tárcán belül a másik kardinális kérdést jelenti a különféle geológiai intézeteknek a várható vagy tervezett összevonása. A Központi Földtani Hivatal, a MÁFI, az ELGI alkotta hármas, amelyek költségvetése összesen 1,7 milliárdot tesz ki. Ugyancsak megemlíthetném a tárca címei közül a két alapot, az Idegenforgalmi Alapot s az Intervenciós Alapot, melyek összesen szintén másfél milliárdot tesznek ki. Na már most, hogyha a Jamburgot, a két különféle alapot, valamint a geológiai intézményeket összeveszem, azt látom, hogy ezek a tárca kiadási oldalán a 13 milliárd forintból 10 milliárdot képviselnek. Ez – úgy gondolom – egyszerűen nincs bemutatva, nincs kifejtve az anyagban, aránytalan az előbb általam említett technikum kifejtéséhez képest. Ez nyilván nagy vitákra fog okot adni a különféle bizottságokban, és azt hiszem, a tárca tisztelt képviselőinek igencsak meg kell dolgozniuk majd a viták során, hogy bizonyítsák ezen kiadások, ezen tételek létjogosultságát. Tehát úgy gondolom, hogy nem kellett volna ilyen aránytalanságot bevezetni az elénk tárt anyagban, hanem sokkal egyszerűbben és sokkal célszerűbben lehetett volna eljárni a tényleg lényeges fejezetek, a tényleg lényeges címek érdemleges kifejtésével.
Vagy itt van például a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Gondolom, a minisztérium tisztelt képviselői közül vannak, akik részt vettek a bizottsági vitákban, például a gazdasági bizottság tárcát illető vitájában; hát igen késhegyre menő, kiélezett küzdelem ment a tárca által megkívánt alapokat illetően. Ugye emlékezni lehet, hogy akkor a Kormány által beterjesztett alapok bizony jelentős megnyirbálásra kerültek. Az ember azt hihetné, hogy a tárca ebből okult, és most az idei költségvetést úgy terjeszti a tisztelt képviselőház elé, hogy az egyébként – ha jól emlékszem, de mindjárt megnézem – 6 milliárd forint, igen, 6 milliárd forintot jelentő két alapot megfelelő indoklással bocsátja a költségvetés tervezetében a képviselőház elé, annál is inkább, mert ez a két piciny sor, ez az összesen két sort lekötő kiadási tétel az egész tárca összes kiadásainak 70%-át jelenti. Nem. Két sort látunk, mindenféle különösebb magyarázat, részletezés nélkül, miközben az MTK-VM sportlétesítményeket ellátó intézmény fél oldalon keresztül kerül bemutatásra, 200 ezer, 300 százezer forintos tételekre történő bontással.
Tehát én úgy gondolom, hogy egyszerűen meglepően aránytévesztő, aránytalan ez az elénk terjesztett költségvetési tervezet, és bizony ez meglehetősen sok fejfájásra és szellemi munkára készteti a képviselőket, akik megpróbálják ezeket a csomókat kibogozni.
De az izgalmas számháborúnak részét jelenti a létszámadatok kérdése is. Tavaly – ha jól emlékeznek tisztelt képviselőtársaim – együtt kaptuk meg, egy kötetben kaptuk meg a költségeket és a létszámokat. Akkor is sok zavar volt, mert kiderült, hogy a létszámok távolról se autentikusak, és különféle trükkös megoldásokat rejtettek magukban. Most úgy tűnik, hogy a törvényjavaslat beterjesztői úgy igyekeztek egyszerűsíteni a dolgon, hogy a létszámadatokat kiemelték, és egy külön pótkötet legutolsó oldalain közölték velünk, bízva abban, hogy a legtöbb képviselő nyilván el se jut az anyagban idáig.
Ezért aztán például előfordulhat az, amit sajnos Áder képviselőtársam lelőtt előlem tegnap, pedig a gyöngyszeme volt létszámgondjainknak. Kiváló élcelődés tárgya lehet, amiből megtudhattuk, hogy másfélszeresére fog szaporodni a képviselők száma. De nemcsak erről van szó.
Itt van az általam említett két tárca, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Megtudhatjuk ebből a külön anyagból vagy a negyedik kötetből, hogy a tárcához 1102 fő létszám tartozik. Ugyanakkor, ha az első kötet adatainak hiszünk vagy éppen a harmadiknak, ahol a tárca külön részletezésre került, ott az derül ki, hogy 518 fő tartozik a tárcához.
Ebből egy világos: hogy lehetetlen kiszámítani és nyomon követni a tárcán belül a bérek alakulását, a béralapok mozgását, hiszen egyszerűen nem tudjuk, hogy hány fő között kell szétosztanunk mindezt.
Az NGKM-nél, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumánál megtudhatjuk, hogy 613 fő dolgozik a minisztériumban. Nem tudhatjuk meg viszont, hogy ez a külszolgálatosokkal együtt értendő létszám vagy a külszolgálatosok nélkül értendő létszám. A külszolgálatosokkal együtt nyilvánvalóan nagyon kevés, fordítva pedig nagyon sok.
Szóval, komoly zavarokat okoz mindannak, aki szeretné pontosan látni, hogy az általa preferált két tárcavagy a neki leginkább érdekes két tárca hogy is áll.
Harmadik témaként szeretném megemlíteni, talán nem veszik zokon tőlem, hogy egy kicsit, egy pár mondat erejéig bányászati témákra is kitérek.
A bányászati szerkezetátalakítás központi letéteményese a SZÉSZEK, a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ. A SZÉSZEK minden normál észjárás szerint az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz mint tárcához tartozik, illetve alá tartozik. Teljesen hiába és kétségbeesve kerestem a SZÉSZEK-re vonatkozó sorokat az IKM-nél, nem találtam sehol sem.
Hihetetlen szerencsének és hosszas kitartásnak köszönhetően megleltem a SZÉSZEK sorát a Pénzügyminisztériumnál a harmadik kötet 1746. sorában egy egészen meglepő elnevezés alatt. Olyan néven szerepel, hogy "Termelési árkiegészítés és dotáció". Szóval ember legyen a talpán, aki ebből ki tudja bogozni, hogy itt tulajdonképpen miről is van szó.
De ha már itt tartunk, megemlítem, hogy mindezen célra, tehát a SZÉSZEK céljára 2,6 milliárd van a költségvetésbe beállítva. Én ezt a tételt nem tudom vitatni. Ez lehet, hogy elég, lehet, hogy kevés, lehet, hogy sok. Soknak valószínűleg nem sok, maradjunk annál inkább, hogy lehet, hogy elég és lehet, hogy nem.
Elég akkor, amennyiben a Magyar Villamosipari Művek Tröszt az elkövetkezendő évben legalább 120 petajoule szénhő értékű szénmennyiséget átvesz a magyar szénbányászattól, méghozzá 10%-kal megemelt áron az idei árhoz képest. Ebben az esetben tehát elég a 2,6 milliárd.
Ha mindez nem történik meg, mert mondjuk csak 100 petajoule kerül átvételre – mint ahogy az a jelenlegi tervek szerint köztudott – és pláne az idei árakon, akkor ez katasztrófálisan kevés, és már előre látható, hogy központi alapokhoz, központi tartalékokhoz kell nyúlnunk, hogy mégis valahogy a szénbányászat kérdéskörét kezelni tudja azután, év közben a Kormány.
És végül, tisztelt képviselőtársaim, egyetlen apróságot szeretnék megemlíteni. (Közbeszólás: Legyen színes!) Igen, nevezzük úgy, ez is egy színes, valóban egy színes.
Nemrég volt előttünk az állami költségvetés irányelvei, ez körülbelül 6–7 héttel ezelőtt lehetett előttünk, ezen is vitatkoztunk, elfogadta a Parlament.
Ebben volt egy pont, a 9. pont. A 9. pont úgy szólt, hogy a költségvetés 9 milliárd forintot fog költeni az elkövetkezendő évben, tehát 1992-ben 5 célra, 5 ott megnevezett célra. Az 5 cél között szerepelt az expo, a szovjet csapatok okozta környezetkárosítás finanszírozása, a Bős–Nagymaros, a különféle kárpótlási törvények és . hirtelen nem jut az eszembe, még valami ötödik. (Közbeszólás: Az egyház!) Igen, az egyház, úgy van! Az egyházi tulajdonok visszaadásával kapcsolatos kiadások.
Most az történt, hogy egy bizonyos átalakuláson ment keresztül a költségvetés, mert ami elénk lett terjesztve, az ugyanis a 9 milliárdos összeg alatt már csak 4 címszót tartalmaz, míg az ötödik, a Bős–Nagymaros külön kiemelésre került, és máshová került elrejtésre fél milliárd, illetve pontosabban 495 millió forint erejéig.
Tehát egyszerűen az történt, hogy be lettünk csapva, tisztelt képviselőtársaim. Mi elfogadtuk, hogy az öt kiemelt célra 9 milliárdot fog a Kormány költeni, és egy trükk révén most kiderült, hogy 9 milliárd + félmilliárdot. Én azt hiszem, hogy ilyen trükköket és példákat, amelyekből párat elsoroltam, tömegével lehetne, és mindenki a hozzá legközelebb eső szakterületről tömegével tudna kiemelni. Fölösleges, egyről van szó: az anyag meglehetősen aránytalan, meglehetősen rejtélyes, és igen sok módosításra szorul. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
