TIRTS TAMÁS (FIDESZ)
TIRTS TAMÁS (FIDESZ)
TIRTS TAMÁS (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az általános vitában nekem jutott az a szerep és az a tiszt, hogy a FIDESZ parlamenti frakciójából az önkormányzati kérdéskörrel foglalkozzam, és a költségvetést ebből a szempontból vizsgáljam. Hát mondanom sem kell, hogy nem kis feladat, a VIII. fejezet tartozik ide, és hát önök is látták, hogy külön pótkötetekkel van ez a kérdés megtűzdelve.
De mielőtt hozzákezdenék, beszédemben a fő hangsúlyt az önkormányzati költségvetés forrásszerkezetének elemzésére fogom tenni, hiszen igazából nem változott a tavalyi bázisszemléletű költségvetés a kormányzat részéről – érdemes itt megnézni: vannak-e prioritások, hogy ez hogyan változott?
A beszéd végén az önkormányzati kiadásokról egy jellemzőt, a szociálist fogom majd kiemelni, és Áder képviselőtársamtól ellesve egy kis színessel fogom majd zárni én is.
Bevezetőben azért rögtön megjegyezném, hogy – sajnos – nem túl rózsás az 1992-es évben az önkormányzatok költségvetési pozíciója. Ez már várható volt, novemberben láttuk, és az irányelvekből kitűnt, hogy ez a 447 milliárdos csomag, amely az egész önkormányzati költségvetésre jut, igazából 20–25 milliárdos csökkenést jelent a valóságban jövőre.
A kormányzati szándék nyilvánvaló: a forrásszerkezet megváltoztatása nélkül az állami hozzájárulás reálértékben – itt már többen elmondták – körülbelül 12–13%-os növekedést jelent –, az inflációhoz kell ezt majd hasonlítani, és ehhez járul az 5–10%-os dologi, illetve bérfejlesztés. Az önkormányzatok jövőre még jobban magukra lesznek hagyva.
Nem túlzás talán ezek után megállapítani azt, hogy nagyon sok helyütt az amúgy is nehezen küszködő önkormányzatok nyomorszintre fognak jutni. Nem lesz elegendő pénz a kötelező feladatok ellátására, az oktatási és egészségügyi feladatokra, veszélybe kerül ezek teljesítése, nem lesz pénz az elmaradt lakóház-felújításokra, a helyi közlekedés fenntartására. Mindehhez, amikor ezt többször említettük, ellenzéki képviselők a bizottságban, azt a választ kaptuk, hogy egyrészt nőnek a lakossági megtakarítások, sőt az önkormányzatoknál is vannak betétállományok, tehát egyfelől van egy ilyen optimizmus a kormányzat részéről, másfelől azt mondták, hogy megszűntek azok a keretjogszabályok, amelyek eddig akadályozták az önkormányzatokat abban, hogy saját magukról tudjanak gondoskodni.
Nincs azonban továbbra sem – és ezt is már az előttem szólók egy része jelezte – államháztartási törvény, amelynek keretében lehetne ezt az egész forrásszerkezetet pontosabban elemezni, hiányzik a pontos államigazgatási és önkormányzati feladatoknak az elhatárolása, és egy nagyon fontos törvény is április végétől késik – ez pedig a lakásgazdálkodással foglalkozó törvény.
Tisztelt Ház! Ezek után egy kicsit részletesebben belemennék: hogyan is néz ki a '92-es önkormányzati büdzsé? Az első kalap – a saját bevételek kalapja, amelybe beletartozik a tervezett helyi adók, illetékbevételek és privatizációs bevételeknek a része. Ez 19%-ot tesz ki, mintegy 85 milliárdot.
Meggyőződésem – és ezt a bizottságban is hangsúlyoztam –, hogy szó szerint kincstári optimizmus jellemzi itt a tervezőket, hiszen a helyi adók mértéke 40%-kal nőne jövőre. Ez az idén 21 milliárdra volt tervezve – 16,2 milliárd folyt be a II. kötet 863. oldala szerint. Tehát már látjuk, hogy jóval többre tervezték az idén is – jövőre a tervezés 25 milliárdra teszi a helyi adók növekedését.
A városoknak az eddigi számvevőszéki vizsgálat szerint csak egyharmada vetett ki helyi adót, ez is elsősorban a kommunális és iparűzési adó, míg a lakossági adófajtákat – az idegenforgalmi, telekadókat – nemigen vetették ki. Különösen a kistelepülések, a községek, nagyközségek ódzkodtak ettől, s legtöbb helyen azt jelezték, hogy korlátozottan, illetve csak fokozatosan kívánnak majd ezekkel élni.
Érdemes az Állami Számvevőszék jelentéséből idézni ebben a kérdésben: Csongrád megyében 59 önkormányzat közül 23 nem tervez helyi adót 1992-re, így többek közt olyan városok, mint Szeged, Szentes, Csongrád városok sem döntöttek helyi adó bevezetéséről jövőre. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megye 77 helyi önkormányzata közül 13 foglalkozott eddig a helyi adók kérdésével.
Ebből talán lehet érzékelni, hogy az az optimizmus, amit a kormányzat vár – sokan már jelezték azt, hogy – akár cinizmusnak is nevezhető.
A második kategória az illetékbevételek növekedése. Itt óvatosabb volt a kormányzat, 9 milliárdról csak 9,5 milliárdra ugrik jövőre.
Itt amivel nem tudunk egyetérteni, az az illeték megosztása, miszerint 30% marad közvetlenül az érintett megyei önkormányzatnál, és 70% központi újraelosztásra kerül. Itt az a szemlélet érvényesül az újraelosztásnál, hogy az illetékbevétel amúgy is egy vesztett pénz a kormányzat számára. Ha már ez így van, akkor legalább az újraelosztó funkcióval próbál némi előnyöket és preferenciákat a Kormány a saját maga számára biztosítani.
Egyedül a privatizációs bevétel tűnik megalapozottnak. Itt ez jövőre mindenképpen, minden bizonnyal nőni fog. Tízmilliárdra tervezi az egész önkormányzati szférában ezt a bevételt a kormányzat, és itt én úgy ítélem meg, hogy irreálisan magas növekedéssel nem számol a költségvetés.
A következő nagykalap az átengedett bevételek köre: a személyi jövedelemadó és az új forrás, a gépjárműadó, aminek a vitája még folyik.
A személyi jövedelemadó tekintetében jövőre, '92-ben az önkormányzatoknál 63 milliárddal számol, ami 16 milliárddal több, mint a '91-es várható bevétel.
Itt már többen hangsúlyozták azt is, hogy külön probléma, hogy mindig egy évvel később jutnak csak hozzá, tehát '90-es évi adóbevallásokra épülnek ezek a növekmények.
Az szja-megosztás szabályozása nem változott: tehát az 50%-os marad. '92-re nem végeztek modellszámításokat, megítélésem szerint ez komoly feszültségekhez vezet majd. Tehát a tavalyi szempontokat és számokat vették alapul, és az egyes önkormányzatok jövedelemadó-szóródását nem vizsgálták. Ez különösen az szja-kiegészítésnél okoz majd problémát.
A 10. § (2) bekezdése ugyan emeli a személyi jövedelemadó-kiegészítést a '90-es januári állapot szerint, így a településeknél 4300 forintra, a városoknál 6000 forintra, de legfeljebb 25 millió forintig kapnak egyes kiegészítéseket. Csak megemlíteném, hogy Pápa város esetében ezzel a szabályozással már idén is 36 millió forinttal kapott kevesebbet a város.
Pontosan azért vezette be a kormányzat ezt a szabályozást, hogy a kisebb városoknak előnyösebb pozíciót biztosítson, de az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderült, hogy sajnos, ezt a célt ez a kiegészítés sem tudta elérni. És még mielőtt egyes városok megindulnának, vagy egyes községek a várossá nyilvánítás útjára lépnének, a 10. § (2) bekezdése leszögezi, hogy csak azok a városok részesülhetnek ilyen kiegészítő támogatásban, amelyek már idén városok voltak, úgyhogy ezért az szja-kiegészítésért nem érdemes a városi rangért küzdeni.
Az új forrás, a tervezett gépjárműadó esetében a FIDESZ már kifejtette álláspontját. Én nem kívánok a Józsa Fábián által már felvázolt számmisztikába belebonyolódni, hogy hány milliárd lesz ebből az önkormányzatok számára. Mindenesetre azt több önkormányzat jelezte, hogy komoly feszültségek várhatók abban a tekintetben, hogy nincs pontos adminisztráció, az önkormányzatok nem tudják, hogy hogyan is kell majd beszedni ezt az adófajtát, úgyhogy az a FIDESZ-javaslat, amit a gépjárműadóval kapcsolatban Varga Mihály képviselőtársam kifejtett, miszerint jobb lenne ezt központosítani, mindenképp megfontolandó itt a költségvetés vitájában is.
A helyszíni vizsgálatok során kiderült, hogy nincs információs bázis arra nézve, hogy ezt az adófajtát hogyan is szednék be majd az egyes önkormányzatok.
Végezetül ebben az önkormányzati büdzsében a legnagyobb kalap a 48%-ot kitevő állami hozzájárulás, ami 214,6 milliárdra van tervezve, ez tulajdonképpen 12%-kal több, mint tavaly. Bretter Zoltán tegnap elmondta, mások is jelezték, hogy a normatívákkal viszont igenis, komoly problémák vannak.
Mik is a problémák ezekkel a normatívákkal?
A normatívák rendszerét még 1990-ben alakították ki a költségvetésben, akkor 14 normatíva volt. Ehhez képest a mai '92-esben a bázisok nagyjából maradtak. Ehhez képest viszont már 28 a normatívák száma. Tehát van egy erőteljes bővülés, amihez viszont a pénzhozzárendelés nem történt meg.
Az előrelátó gazdálkodást az segítené, hogyha a normatívák évről-évre nagyjából változatlanul megmaradnának, több évre garantálva lennének az önkormányzatok számára is ezek a bevételek. Sajnos, úgy látszik, hogy ez nem tartható.
A FIDESZ-nek itt – a részletes vitában majd ki fogjuk fejteni, de már elhangzott, többek közt Frajna Imrétől, hogy – a bölcsődei normatíva bevezetésére van egy konkrét javaslata, valamint Sasvári Szilárd is utalt rá, hogy az oktatási preferenciákat szem előtt tartva nagyon fontosnak tartjuk, hogy a középiskolai normatívát egységesen 63 ezer forintra emelje fel a kormányzat, és ezzel tulajdonképpen a szakközép- és szakmunkásképzést is egységesítené a középiskolai normatívával: 5. § q) tól t) pontig.
További konkrét javaslataink lesznek ebben. A diákotthoni ellátás normatíváit kívánjuk emelni, valamint, ha ezek egységesek, akkor a fogyatékos gyermekek kiegészítő támogatását is emelni kívánjuk.
A nappali tagozatos általános iskolások számára 5000 forinttal többet kívánunk az eddigi normatívánál, és a be nem iskolázható 14-16 éves korosztályban, ahol 9. és 10. osztály lesz, a kisegítő hozzájárulásnál mintegy 8000 forinttal javasolunk többet.
A javaslataink csak hogy mennyire rugalmasak és kompromisszumosak, felolvasnám a fővárosi átlagköltséget a tervezett normatívákhoz képest, hogyha erre még némi türelme van a tisztelt Háznak.
Az állami normatívák így néznek ki a mostani költségvetésben:
Szociálpolitikára 3200 forint, a főváros átlagköltsége 4500, gimnáziumi oktatásra 49 000 forint az állami normatíva, a fővárosban 53 100 forint, idősek és fogyatékosok szállásbiztosítására 4900 forint az állami normatíva, a fővárosban ezzel szemben átlagban 122 850 forintot fordítottak. Tehát jóval magasabbak voltak már idén is az előirányzatoknál a kiadások.
Az állami hozzájárulás után a címzett és céltámogatásokról csak annyit, hogy a FIDESZ a maga részéről nem tudja elfogadni azt az eljárást, ahogy idén a címzett és céltámogatásokat tárgyaltuk. Az itt mutatkozó 25 milliárd forintos növekedésnek örülünk, bár elképzelhetőnek tartottuk volna egy-két oktatási vagy környezetvédelmi szempont beemelését. Azt viszont mindenképpen fenntartjuk, hogy jövőre ennek a tárgyalását jóval előbbre kell hozni.
Nem tudjuk elfogadni azt, hogy a belügyminiszter és maga a minisztérium levezényelte a címzett és céltámogatásokról való pályázati szavazást, s a parlamenti képviselőket mintegy pecsétnyomónak használta a már előtte elbírált pályázati rendszernél.
Azt sem tudjuk elfogadni, hogy a hátrányos helyzetű önkormányzatok esetében a Kormány saját hatáskörében fog dönteni a kiegészítő támogatásról. Meggyőződésünk, hogy erről az önkormányzati törvény szellemében csak a Parlament dönthet.
Végezetül a forrás, kiadás mellett idéznék abból is, hogy milyen kiadásokat irányoz elő a költségvetés az önkormányzatok számára.
Az önkormányzati kiadásoknál a szociális érzékenységéről híres Antall-kormány az önkormányzat által a lakosság számára szolgáló segélynél ezt írja – II. kötet 861. –: "Az önkormányzatoknak kell megbírkózniuk a lakosság széles körében jelentkező szociális problémákkal. Mintegy 35 ezren részesülhetnek rendszeres és 500 ezren rendkívüli segélyben", vagyis egy egyszeri segélyben az önkormányzatok által.
Tehát körülbelül ez az a kör, amit az önkormányzat a jövő évi szociális feszültségekből az állam által finanszírozni tud.
Végezetül pedig a kis színes, amit beígértem. A határátkelőhelyek fenntartása, valamint a határnyiladék tisztítása témakörében a következőt írja elő a költségvetés:
"Azok az önkormányzatok, amelyek a határövezetben vannak, speciális, 65 ezer forintos támogatásért fordulhatnak a Kormányhoz." Ezt írja ennél a pontnál – I. kötet 152-es: "A határnyiladék tisztítására minden szárazföldi országos határsávval rendelkező települési önkormányzat igényelhet."
Magyarán, két dolog következik ebből. Nyilván elírás, szárazföldi határsávot akartak írni, de van a Duna, Dráva, Tisza, ezek nem szárazföldi határsávok. De én úgy gondolom, hogy csak szárazföldi országok vannak itt körülöttünk. Amennyiben a külügyminiszter számos külföldi útja során valahol egy szigetet vásárolt volna, és erre vonatkozna ez a megjelölés, hogy van ilyen is, amit ezek szerint be kell kalkulálnunk az 1992-es költségvetésbe, akkor jó lenne, ha erről tájékoztatná a Házat, mert rossz lenne, ha a Panoráma című műsorból tudnánk meg, hogy szigeteknek is a birtokában vagyunk. (Taps a bal oldalon.)
Köszönöm szépen.
