SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság a kivételes eljárás értelmében feladatul kapott törvényjavaslatot három ülésnapon tárgyalta. Megtárgyalta egészében, megtárgyalta a hozzá benyújtott módosító javaslatokat, illetőleg bizonyos kérdéseket illetően maga az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatokat terjesztett elő. Végül állást foglalt abban a kérdésben, hogy a törvény elfogadásához, illetőleg egyes felvetett javaslatok elfogadásához egyszerű vagy a jelen lévő képviselők kétharmadának többsége szerinti szavazatra van-e szükség. Minderről a 4173-as számon benyújtott jelentésünkben részletesen számot adunk. Magam részletekbe bocsátkozni nem kívánnék, csupán két kérdést emelek ki.
Az egyik az az, hogy arra volt egyértelmű és közös a bizottság törekvése, hogy ezt az átmeneti szabályozást tartalmazó törvényjavaslatot minél egzaktabbá és minél precízebbé tegye, a jogok érvényesülése, védelme szempontjából is egyértelműen elfogadhatóvá tegye. Ennek célját szolgálták mindazok a javaslatok, amelyeket a bizottság támogatott. Ezek köréből kiemelni kívánom a törvényjavaslat 7. szakaszához előterjeszetett bizottsági módosító javaslatot, mely azzal volt kapcsolatos, hogy a személyi számot az állampolgár mely szervek részére köteles közölni. Itt ugyanis az az igény merül fel, hogy a törvényjavaslatban történt megfogalmazás – ami nem volt talán teljesen egzakt, mert egyrészt általában a népesség-nyilvántartó szervekre mint ilyenekre utalt, másrészt népességnyilvántartás részére adatot szolgáltató szervekre utalt, harmadrészt pedig a törvény mellékletében felsorolt eljárásokban az ott felhatalmazott szervekre utalt. Tehát ezeket a megközelítéseket a bizottság túl általánosnak találta más kérdések mellett, ebben is módosító javaslatot terjesztett elő, ahol e szervek körét lényegesen egzaktabbá tette. Így a népesség-nyilvántartó szervek megjelölés helyett pontosan, taxatíve felsorolta az érintett szerveket, mégpedig települési, fővárosi, kerületi önkormányzat jegyzőjének, a köztársasági megbízottnak a személyében, illetőleg megjelölte e körben az állami népesség-nyilvántartó hivatalt, a 7. szakasz (2) bekezdés d) pontja tekintetében a precíz kör meghatározása érdekében visszautalásként megjelenítette a törvény szövegében utaló szabállyal a 8. szakaszt, arra visszautalt és precizírozta végül az eredeti tervezetben a 7. szakasz (2) bekezdésének c) pontját. Ezt az intézkedést azért emelem ki és említem, mert talán a leglényegesebb olyan módosító javaslata a bizottságnak, és olyan változtatási javaslat a törvényjavaslat eredeti szövegéhez képest, amely az egzaktságot és a precizírozást szolgálja, és mely a 6 párt jelenlévő bizottsági tagjainak teljes egyetértésén alapult.
A másik ilyen kérdés szintén egy pontosítás, mégpedig ennek az átmeneti helyzetnek, átmeneti rendezésnek az ideje tekintetében. Erre nézve a jelentés 11. pontja tartalmazza bizottságunk módosító javaslatát, melyben akként kívánjuk ennek az átmeneti törvénynek a hatályát szabályozni, hogy ez a törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatályba lépésével egyidejűleg, de dátum szerint is feltüntettük, de legkésőbb 1992. június 30-án a hatályát veszti. Ezzel valamennyi párt bizottságunkban ott lévő képviselője megnyugtató garanciát lát megvalósulni arra nézve, hogy ez a törvény valóban mint átmeneti törvény fungáljon.
Mindezek mellett a bizottság állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a törvényjavaslat egésze avagy esetleg egyes rendelkezései kétharmados jóváhagyásra, kétharmados szavazatarányra szorulnak-e vagy sem. Abban a bizottság véleménye általánosan egybehangzó volt, hogy a törvény egészéhez nem szükséges a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata. Abban már vita alakult ki egyes rendelkezések körében, néhány felvetett rendelkezés körében, hogy azok az adott rendelkezések egyszerű szótöbbséggel avagy eme minősített többséggel fogadhatók csak el.
Végül a bizottság minden egyes ilyen felvetett kérdésben állást foglalt, és szótöbbséggel valamennyi kérdés tekintetében ez az állásfoglalás az volt, hogy a törvényjavaslatnak nincs olyan rendelkezése, melynek elfogadásához a jelen lévő, képviselők kétharmadának szavazata lenne szükséges.
Jelentésünk tartalmazza felsorolásszerűen azokat a módosító indítványokat is, amelyek a bizottság jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását sem nyerték el. Számszerűen vannak felsorolva, de a jelentésben már természetesen nem jelennek meg.
Egészében a bizottság az általa támogatott módosításokkal, illetve a maga által most előterjesztett és jelentésünkben ugyancsak benne szereplő módosításokkal a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja, egyhangú állásfoglalással. Köszönöm.
