ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a szövetkezeti átalakulási törvény olyan – elnézést, hogyha nem jól fogom mondani, ez olyan –, mint a matrjoska-baba (Hangok a teremben: Milyen?) … matrjoska-baba, lehet, hogy nem jól mondom, mert én nem tanultam meg oroszul, úgyhogy… de így hallottam; tudniillik ez kívülről úgy néz ki, mintha egy matyó baba lenne, de ahogy kibogozzuk és levesszük az elsőt, annál inkább úgy néz ki, mint egy valódi matrjoska-baba.
A törvényjavaslat számtalan kritika alá vonható része közül az egyik legsúlyosabbnak azt tartom, hogy a szövetkezetek tartozásait rá akarják osztani a mezőgazdasági földre is, a szövetkezetek földjére is. Ez egy jogi nonszensz, tudniillik a mezőgazdasági földek értékben nem szerepeltek a szövetkezetek vagyonában. Tessenek megnézni: a szövetkezeti mérlegekben a földnek egyszerűen nem volt értéke.
Most egy értéktelen vagyonra miképpen lehet adósságot adni, egy értéktelen vagyontárgyat miképp lehet adósságok értékfedezeteként tekinteni? Nem volt Magyarországon jelzálogtörvény; ami volt, azt nem alkalmazták. Következésképp a szövetkezetek egy olyan tehertétellel, és a szövetkezetből kilépő szövetkezeti dolgozók egy olyan tehertétellel a vállukon kellene, hogy tovább funkcionáljanak, hogy tovább éljenek, amihez semmi közül nem volt. Az a szerencsétlen szövetkezeti tag, akit soha nem kérdeztek meg, hogy hozzájárul-e ahhoz, vagy legalábbis legfeljebb formálisan kérdeztek meg, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a szövetkezet adósságokba verje magát, az most ezeknek az adósságoknak milyen alapon vállalja el a következményét. És azok a bankok, amelyek csődbe ment beruházásokra, csődbe menő szövetkezeteknek felelőtlenül nyújtottak hiteleket, most miért az ebben teljesen ártatlan tagokon próbálják a szövetkezetek átalakulása után, vagy a szövetkezetekből való kiválás után behajtani azokat a kétes követeléseket, amelyeknek a kétes voltához a hitelfelvevővel egyenlő mértékben voltak a bankok is felelősek?
Ami az átalakulásnak egy másik nagyon fontos szempontja: az átalakulási törvény kifejezetten preferálja a részvénytársasággá vagy kft-vé való átalakulást. Ezekhez sokkal kedvezőbb feltételeket, belső átalakulási-jogi feltételeket fűz, mint egyébként. Ezekbe a részvénytársaságokba a jelenlegi törvény szerint be lehet vinni a mezőgazdasági szövetkezetek földvagyonát is. Ez így semmi egyéb, mint a magyar földnek, a mezőgazdasági szövetkezetek földjének "banán" részvénytársaságokba vagy kft-kbe való átvitele, és teljesen összeegyeztethetetlen egyébként az egész nyugat-európai gazdasági struktúrával.
Ha önök végignézik akár a Német Szövetségi Köztársaságot, akár Dániát, nincsenek mezőgazdasági földdel foglalkozó, mezőgazdasági földtulajdonnal működő részvénytársaságok vagy kft-k. Viszont bőven vannak ilyenek Dél-Amerikában és Közép-Amerikában, a "banán" országokban. Ha önök ezt a törvényt változtatás nélkül, jelenlegi formájában fogadnák el, akkor arra tennének felkiáltójelet vagy arra szavaznának, hogy a magyar mezőgazdaságnak jelentős hányadából – legjobb tudomásom szerint a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs listájában benne vannak az állami gazdaságok is – "banán" részvénytársaságok alakuljanak.
Figyelmeztetem önöket, hogy Magyarországon próbáltak már körülbelül 40 évvel ezelőtt gumipitypangot is termeszteni, nem nagyon sikerült. Próbáltak narancsot is: ha mennek Herceghalom mellett, láthatják a vasúti töltésről is a "citrom- és narancsültetvényeket". Nagyon kérem önöket, most ne vigyék abba az országot, hogy banánt próbáljanak termeszteni. Köszönöm. (Taps.)
