KIRÁLY B. IZABELLA (MDF)
KIRÁLY B. IZABELLA (MDF)
KIRÁLY B. IZABELLA (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel három módosításom is van ehhez az átmeneti törvényhez, két perc erejéig még a részletes vita lezárása előtt a türelmüket kérem.
A tárgyalt törvény több embert és nagyobb vagyont érint, mint bármely eddig tárgyalt törvény, tehát a tulajdonviszonyok rendezése szempontjából igen fontos törvényről van szó.
Az 1988-as mérlegnek megfelelő vagyon felét nevesíteni lehetett az elmúlt években. Ezzel a lehetőséggel a szövetkezeteknek több mint a 60%-a élt is. De a törvény nem szabályozta a vagyonnevesítés legfontosabb szempontjait, tehát azt, hogy milyen alapon lehet a vagyont nevesíteni. Matematikailag két alapszám kínálkozott: a tagi viszonyban eltöltött idő és a munkabér.
Ezeknek a mérőszámoknak az alapján furcsa igazságtalanságok alakultak ki a vagyon rendezésében. A most beterjesztett törvény sem kívánja kimondani a vagyonnevesítés szempontjait, kizárólag egyetlenegyet, a vagyon 50%-át az eltöltött tagi viszonynak megfelelően kívánja felosztani. Ehhez képest Lakos László, Nyers Rezső és Vastagh Pál képviselők úgy gondolták, jó lenne a közös vagyon gyarapodásában a személyes közreműködés súlyát és tartalmát is alapul venni, ami az értelmezésemben egyértelműen a fizetés alapján való osztás törvényi szintre emelésével egyenlő.
Ezért nyújtottam be egy olyan módosító javaslatot, amely kimondaná, hogy a vagyonnevesítésnek ne lehessen alapja a fizetés. Ha valóban jó szakember volt a fővezető, akkor azért jó fizetést és prémiumot kapott és bízhat abban, hogy az új szövetkezetben is megfelelő fizetés ellenében fontos feladattal bizhatják meg. De aránytalanul nagy vagyon nem illeti meg a fővezetőt. A rendszerváltás idején a szövetkezeti fővezetők vagyoni végkielégítése megengedhetetlen.
Másik két módosításom is van, amelyek az átalakulás igazságosabb megoldását kívánják segíteni. Ezt a két javaslatomat a bizottság magáévá tette.
A 11. § (4) bekezdésébe beépülne, hogy a vagyonnevesítő közgyűlés határozata ellen jogorvoslatnak van lehetősége. Erre ugyan eddig is volt lehetőség, de nem volt jellemző, hogy ezzel éltek, ezért feltétlenül fontosnak tartom a figyelemfelhívást az átalakuló közgyűlés rendkívüli súlya miatt.
Az 52. §-hoz benyújtott módosításom pedig a szövetkezeti fővezetők polgárjogi felelőssége kimondását kívánja. Eddig a szövetkezet vezetői munkajogi felelősséggel, kéthavi munkabér erejéig voltak felelősek döntéseikért. Lakos, Nyers, Vastagh képviselők javaslata a polgárjogi felelősséget csak az átalakuló új szövetkezet vezetőire kívánja kiterjeszteni, míg az én módosításom már az átalakulás idejére kívánja ezt a felelősséget kimondani.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a jogorvoslattal foglalkozó módosító javaslatomat, valamint a felelősség kimondásával kapcsolatos módosító javaslatomat, sőt a fizetésre vonatkozó módosító javaslatomat is támogatni szíveskedjék. A látszat ellenére ez nem a fővezetők ellen irányuló módosítás, hiszen én úgy értelmezem, hogy sokkal inkább a fővezetők politikai, jogi és erkölcsi védelmét szolgálják ezek a törvények. Mert ha kimondjuk, hogy a vagyonnevesítésnek nem lehet alapja a fizetés, ha kimondjuk a jogorvoslat lehetőségét és a vezetők felelősségét, meg fog szűnni a zöldbárózás. Köszönöm szépen. (Taps.)
