GREZSA FERENC, DR. (MDF)

Teljes szövegű keresés

GREZSA FERENC, DR. (MDF)
GREZSA FERENC, DR. (MDF) Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat egy fejezetéhez szeretnék hozzászólni – nevezetesen az egészségügyi szolgáltatással foglalkozó fejezethez. Ebben a részben jelzi, vagy legalábbis ebben a részben utal a törvényjavaslat az egészségügyi ellátásoknak azon körére, amelyeket a társadalombiztosítási törvény módosítását követően a társadalombiztosítás finanszírozni fog.
Véleményem szerint az egészségügyi szolgáltatásoknak e szemléletben való felsorolását korszerűtlennek minősíthetjük – az az egészségügynek és gyógyításnak egy régebbi fogalomértelmezésén alapul. Az egészség ugyanis nem egyenlő a betegség hiányával, hanem a legújabb meghatározások szerint a biopszichoszociális jólét állapotát jelenti, és az egészség biztosítása nem kizárólag az egészségügy, még kevésbé kizárólag az orvosok kompetenciakörébe tartozik – természetesen azok körébe is, de nem kizárólagosan.
Szeretném néhány példával alátámasztani ezt az álláspontomat a szövegből kiragadott részek alapján – azt az álláspontomat, hogy az egészségügyi szolgáltatásoknak egy ilyen, túlságosan is orvos- és szomatikus központú fogalomértelmezésén alapul a szöveg.
Az egyik az, hogy az egészségügyi szolgáltatást pusztán az orvostudomány szakmai követelményének keretei között értelmezi a szöveg. Szeretném ezt pontosítani: Az egészségügyben nem pusztán az orvostudomány szakmai munkája, hanem egyéb, határterületi tudományok szakmai munkája ugyancsak megjelenik: például a pszichológiáé – hogy egy egészen kézzelfogható példára hivatkozzam – mint társadalomtudományé. Elvitatható-e például egy pszichológus végzettségű szakember pszichoterápiás eljárásának terápiás volta? Meggyőződésem szerint nem.
Egy második példaként említeném a szövegből, hogy a megelőzést célzó egészségügyi tevékenység e javaslat szerint csak orvosi vizsgálat keretében történhet. Véleményem szerint ez egy nagyon beszűkítő felfogása a betegségek prevenciójának. Megint csak lehetne hivatkozni főleg fiatal korcsoportoknál a lélektani vizsgálatok fontosságára. A szöveg szerint például egy dyslexiás problémát kiszűrő pszichológiai vizsgálat nem tartozna az egészségügyi szolgáltatások körébe.
Harmadik példaként említeném az alapellátás körülírását a javaslatban, amennyiben abból kimarad az egészségvédelmi jellegű alapellátás köre – jóllehet a tisztiorvosi szolgálat kötelező feladatai között szerepel a mentálhigiénés szolgáltatás megszervezése.
A javaslat 30. §-a foglalkozik a baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, és ennek a 30. §-nak c) pontja "munkaterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg alkoholista" számára teszi elérhetővé a baleseti ellátást és az egészségügyi szolgáltatást. Itt is pontosításra szorul a javaslat nemcsak az "alkoholista" kifejezés pejoratív éle miatt, hanem azért is, mert a "szenvedélybetegség" kategória megjelölése az alkoholbetegeken kívül egyéb jellegű szenvedélybetegség-kategóriákat is felölel.
Ez a néhány példa, azt hiszem, kellőképpen alátámasztja a kiindulási tézisemet, hogy ez egy orvosközpontú, elsősorban az ember szomatikus voltára szorítkozó, azt fókuszba állító egészségügyi szolgáltatási paradigma, amely ebben a szövegben megjelenik, és kimarad belőle az ember lélektani aspektusa, az emberi lét lélektani vonatkozásai.
Azt hiszem, néhány módosítással a jelzett probléma megoldható, és erre fogok majd törekedni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem