SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vannak törvényjavaslatok, amelyek bár csak a lakosság egy kisebb részének jogait, kötelezettségeit érintik, de egyéb okok miatt lényegesen nagyobb nyilvánosságot kapnak mint az jellegükből következne. Más javaslatok csendben járják a törvényhozás bonyolult útvesztőit. Azt hiszem, a közalkalmazottakról szóló – előttünk fekvő – tervezet ez utóbbiak közé fog tartozni. Ennek ellenére a javaslat jelentősége aligha vitatható, és még az sem mondható, hogy csak egy szűk réteg helyzetét érintené. Mintegy 500 ezer magyar közalkalmazott jövője nem lehet közömbös egyikünk számára sem.
A magyar társadalom forrongó rétegei közül több is a javaslat hatálya alá tartozik, hogy csak a pedagógusok, egészségügyben, művelődésben dolgozók problémáit említsem. Ahogy arra a tervezet is utal, az előterjesztés kiterjed az állami és önkormányzati költségvetési szerveknél dolgozókra, kivéve a köztisztviselőket, akikről külön törvény rendelkezik.
Ennek a rétegnek a helyzete az ország sorsa szempontjából meghatározó. Az általuk ellátott feladatok minden tekintetben nélkülözhetetlenek a modern állam, következésképpen országunk működéséhez is. A társadalomnak ez a szelete elsődlegesen társadalmi igényt elégít ki, színvonalas munkájuk az ország előrelépésének egyik záloga.
A köztisztviselők, közalkalmazottak rangon aluli kezelése az úgynevezett szocialista társadalom terméke. Megtörve a magyar jogfejlődésben kialakult folyamatokat, törölték mindazon jogokat, eszközöket, amelyek ezen feladatok megfelelő szintű ellátásához nélkülözhetetlenek voltak. Nemcsak az anyagi eszközök hiánya, hanem a szükséges jogi garanciák szinte teljes mértékű megvonása eredményezte a közalkalmazotti munka társadalmi elismertségének mélypontra esését, mert ma a közalkalmazotti munka társadalmi elismertsége mélyponton van. Képviselőinek zöme rosszul fizetett, súlyos egzisztenciális, anyagi gondokkal küzd. Valaha a közalkalmazotti beosztás biztos egzisztenciával, nem kis részben elfogadható anyagi helyzettel, társadalmi elismertséggel párosult.
A Kormány által beterjesztett javaslat annak elismerése, hogy a köz, tehát valamennyiünk érdekében tevékenykedő emberek megbecsülése visszaállításához szükséges jogi kereteket meg kell teremteni. Annak elismerése, hogy az általuk ellátott sajátos feladatok sajátos szabályozást igényelnek. Persze nem önmagában ettől lesz megbecsültebb a tanár, az ápolónő, a könyvtáros, a tudós, a kutató, a múzeumi dolgozó, de megnyitja az utat mindezek megvalósításához. Az állam meghatározza egy munkavállalói kör kötelezettségeit, biztosítja jogait, javítja ennek a rétegnek a megbecsülését, társadalmi presztízsét. Mert mindezek hiányában nem lesz vonzó a közalkalmazotti pálya, nem várható érdemi változás. Lényeges eleme e problémakörnek az anyagi megbecsülés is, amelyről a későbbiekben kívánok szólni.
A közalkalmazottak általánosan elfogadott jogait a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény elismeri. A tiszteletbeli jogok közül szabályozza a címhez, ranghoz való jogosultságot. A bevezetendő címek a pálya társadalmi elismertségét hivatottak javítani, emellett magukon a közalkalmazottakon belül is kifejezik a szakmai tudásban, gyakorlatban meglévő különbségeket.
A törvényjavaslat, bár erről kifejezetten nem szól, de természetesnek tekinti a politikai jogok szabad gyakorlását, nem ír elő valamiféle túlzott lojalitást az állammal szemben. Nem feltétele tehát a közalkalmazotti beosztás elnyerésének a választásokon nyertes politikai erők melletti elkötelezettség. A közalkalmazotti réteg – bár az állam szolgálatában áll – a politika által kevésbé érintett, mert olyan közfeladatokat lát el, amelyeket minden magát demokratikusnak valló politikai erő sajátjának érezhet. Ha a tervezetben mindenáron a jelzett gondolatokra utaló jelet kívánnánk találni, arra legfeljebb az mutat, amely szerint a közalkalmazottak feladataikat a közérdek kizárólagos figyelembevételével látják el.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényről beszélni elképzelhetetlen a közalkalmazottak illetményének említése nélkül. Tény, hogy az állami és önkormányzati költségvetésből működő oktatási, nevelési, szociális és egészségügyi, közművelődési, sport- és művészeti, közgyűjteményi és tudományos intézményeknél dolgozók zöme nem tartozik a magyar társadalom túlfizetett tagjai közé. A javaslat csak az illetmény rendszerét rögzíti, felépítve közalkalmazotti osztályok, fizetési fokozatok, pótlékok egymáshoz viszonyított rendszerét, de abszolút számokban a konkrét illetményt nem jelöli meg. Az alapilletményt, melyre alapozva különböző fokozatokba sorolt bérkategóriák meghatározhatók, az Országgyűlés évente állapítja meg. Ez a módszer összhangban áll az ugyancsak tárgyalás alatt álló, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény tervezetével, amely a bérezés kérdését az említettekhez hasonlóan oldja meg.
E törvény parlamenti vitájának tárgya tehát nem az illetmények abszolút számokban történő meghatározása, hanem a különböző fokozatok egymáshoz viszonyított rendszerének kifejezése. Nem is történhetne ez másként, hisz a járandóságokra fordítható összegek konkrét meghatározására csak az éves költségvetési számokkal összefüggésben kerülhet sor. Mert éppen abból a helyzetből következőleg, hogy a törvényjavaslat a költségvetési szerveknél dolgozókra terjed ki, következik, hogy az illetményrendszer fedezetét alapvetően az állami költségvetés vagy az azon keresztül meghatározott pénzek képezik. Annak helyzete pedig közismerten nem rózsás, további béremelésekre csak korlátozott mértékben van lehetőség.
Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg nekem, hogy a bérrendszerrel kapcsolatban néhány számadatot is említsek. Hozzávetőleges számítások szerint a közalkalmazottak részére az elmúlt évben mintegy 125 milliárd forintot fizettek ki fizetésként. Ez több, mint az ez évi költségvetés 10%-a. Ha a tervezetben szereplő, úgynevezett A-1-es, legalacsonyabb bérkategóriát 7500 forint összeggel számolnánk, akkor a bérrendszer bevezetéséhez 21,9 milliárd, ha 8 ezer forinttal, akkor 27 milliárd, ha 8500 forinttal, akkor 32,7 milliárd forintra lenne szükség.
Néhányan az előzetes viták során aggódtak: a bérrendszer túl merev. Nem osztjuk ezeket a nézeteket – a tervezet 65. §-a egyértelműen fogalmaz: a közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. A jogi lehetőség tehát adott, ha a munkáltató által az anyagiak mindezekhez biztosíthatók.
A törvényjavaslat kifejezetten pozitív vonásaként könyvelhetjük el, hogy az biztosítja a közalkalmazottak számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét. Az eddigi, sok tekintetben zavaros, nem is általános évényű szabályozást a közalkalmazottak egészére kiterjedő, jól felépített, nyomon követhető rendszer váltja fel. A kiemelt közalkalmazotti, felső közalkalmazotti, közép- és alsó közalkalmazotti osztályokba sorolás alapja a munkavállaló munkaköréhez szükséges végzettsége, képzettsége. Az osztályokon belüli differenciálásra a fizetési osztályok, fizetési fokozatok adnak lehetőséget.
A tervezet – helyesen – magán hordozza mindazokat a jegyeket, amelyek abból következnek, hogy a közalkalmazottak állami, valamint önkormányzati feladatokat látnak el. Az ellátandó közfeladatokra, sajátos jogosítványokra tekintettel a szabályozás jellege értelemszerűen kevésbé piacias, inkább részletezőbb, több a kötelezően betartandó elem, csekélyebb a felek mozgási szabadsága. Meggyőződésünk szerint mindez elsősorban a közalkalmazotti réteg érdekeit szolgálja, mert stabilitást, nyugodt munkavégzési feltételeket, reményeink szerint emelkedő anyagi elismertséget jelent.
Jelentős rétegek kerülnek ki a munkaerőpiacon is egyre erősödő verseny – időnként kétségtelenül negatív – hatásai alól, az állam, az önkormányzatok szolgálatában jutnak biztos egzisztenciához. Az állam, illetve az önkormányzatok szolgálata ugyanakkor nem jelenti a közalkalmazott kiszolgáltatottságát, alávetettségét. A szakszervezeti jogosultságok pontos behatárolása, a közalkalmazottak közössége munkáltatói vezetésben való részvételének szabályozása, a közalkalmazotti jogviszony létesítését és megszüntetését kimondó szabályok, a fegyelmi eljárás kimerítő szabályozása a munkavállalók részére is kellő garanciát ad.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja nevében annak a reményemnek adok hangot, hogy a Parlament a közalkalmazottak jövőjének kereteit kijelölő törvényt elfogadja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
