SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ) Köszönöm a szót. Köszönöm a választ miniszter úrnak, és nagy örömmel nyugtázom, hogy a ma délelőtt folyamán sor került ennek az alapítványnak az alapító okiratának az aláírására, és talán szerénytelenség nélkül gondolhatom, hogy némi szerepe volt ennek az interpellációnak is abban, hogy ez a boldog vég elkövetkezett, ha még nem is teljes, hiszen a legnagyobb játékos ebben a játszmában, az MSZOSZ, február 6-áig további haladékot kért. Úgyhogy tulajdonképpen a szavaimat személytelenül, mert nem tudok most rájuk nézni, hiszen nincsenek itt, az MSZOSZ vezetőihez is intézhetném, és kifejezhetném azt a reményt, hogy értelmes megegyezésre hajlik ebben a nagy utóvédharcban, amely a régi monopóliumok ésszerű és méltányos elosztására irányul, és hajlandó megegyezni egyrészt a többi szakszervezettel, másrészt a Kormánnyal, harmadrészt pedig a politikai erőkkel.
A miniszter úr válaszát nagyon szerény nemmel nem fogadom el, egyszerűen azért, hiszen a biztosíték sajnos nincs a kezünkben arról, hogy végre valamilyen lépés tényleges eredményt hozhat.
Miniszter úr maga mondta, hogy e pillanatban nem lát más eszközt, minthogy kifejezze rosszallását az MSZOSZ magatartásával szemben, és egyet is értek azzal, hogy ez nem a Népjóléti Minisztérium akaratán múlik, hanem minimálisan a Kormány együttes elképzelésein és operatív tervén arra nézve, hogy hogyan óhajtja, hogy a Parlament akaratának, a nevezetes VIKSZ-törvénynek, végre a végrehajtó hatalom érvényt szerezzen.
Arra kérem tehát a Házat, hogy ne fogadja el Surján miniszter úr válaszát, nem azért, mert ez a válasz nem tartalmazott számos megnyugtató elemet, hanem azért, mert igazából függővé hagyta kompetenciáján kívül esvén azt a kérdést, hogy vajon végetérnek-e azok az áldatlan erőpróbák, amelyek a hosszasan felsorolt szereplők között zajlanak.
A válaszunkat valamilyen más formában halasszuk el február 6-a utánra, és most, hogyha támogatni akarják a vagyonkérdések méltányos rendezésének az ügyét, akkor ne fogadják el Surján miniszter úrnak a válaszát, és ezt a nemet, ezt értelmezzék nemcsak a Kormányra, hanem a kérdésben mindeddig rendkívül rugalmatlanul viselkedő MSZOSZ-ra.
Még a rendelkezésemre álló néhány másodpercben arra szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét, hogy ha történetesen békében véget ér ez a vita és február 6-án valóban az MSZOSZ is aláírja az Üdülési Alapítvány alapító okiratát, akkor még mindig csak megkezdődnek a nehézségek, az igazi nehezen megoldható dolgok, hiszen ennek a vagyonnak a helyzete elég kusza, és számos konfliktust fog felvetni. Hogy csak egy példát mondjak, és erre fel kellene készülnie a Kormány illetékes szakértőinek, valamint az igazságszolgáltató szerveknek, például egy siófoki SZOT üdülő telkén a hatvanas években a siófoki tanács iskolát épített, amely most önkormányzati tulajdonba került, de az alatta lévő föld az Üdülési Alapítvány részét képezi. Én azt hiszem, nem ez az egyetlen iskola és nem ez az egyetlen helyzet, amelyben kusza vagyoni állapotok várnak az Üdülési Alapítvány fölött rendelkező kezelőkre, és ennek a tisztázására. A megnyugtató rendezésre úgy kéne felkészülni, hogy ez sem az ott lévő egyéb intézmények működését, sem pedig az üdülési vagyon működésének a kilátásait ne rontsa, ne halogassa tovább. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
Határozathozatal
