SZILI SÁNDOR (MSZP)

Teljes szövegű keresés

SZILI SÁNDOR (MSZP)
SZILI SÁNDOR (MSZP) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A helyzet könnyebb megértésére engedjenek meg egy rövid visszapillantást, tekintettel a tévénézőkre és a rádióhallgatókra.
Filló Pál és Paszternák László szocialista képviselők az elmúlt nyár végén 2958-as számon benyújtottak egy törvénymódosító javaslatot, amely a végkielégítést kívánta a Munkatörvénykönyvben rögzíteni. Az önálló indítványt 1991. szeptember 2-án a kormánypárti többség 119 szavazattal elutasította. A két képviselő ismételt próbálkozása után szeptember 23-án újra a tisztelt Ház elé került a javaslat, amit ekkor már 215 igen szavazattal támogattak a képviselők. Igaz, ekkor már ismert volt, hogy a Kormány is benyújtotta hasonló javaslatát. A Kormány javaslatának beterjesztésekor, október 8-án Zsupos Lajos a gazdasági bizottság előadójaként a következő indokokkal javasolta elfogadásra a tisztelt Háznak – idézem: "Mivel a gazdaságban a bekövetkező és strukturális változások miatt növekvő ütemben kerülnek az emberek elbocsátásra, számukra fontos segítséget jelent a munkáltatóktól kapott végkielégítés, mely azon túl, hogy a kiesett keresetet pótolja, számításba jöhet mint az új vállalkozás anyagi bázisa is, megfelelő hitelkiegészítéssel együtt."
Ezt mi, szocialisták lelkesen támogattuk, még azzal is nyomatékot adva, hogy visszavontuk javaslatunkat. Ekkor még nem sejtettük a Kormány csalafinta szándékát, mármint azt, hogy a végkielégítést valójában a költségvetési kiadás csökkentésére szánta. Ez tulajdonképpen a röviden foglalkoztatási törvénynek nevezett kormánymódosításnál derült ki – mármint az, hogy a végkielégítés arra jó, hogy a szociális érzéketlenséggel megáldott Kormány a munkanélküliek rovására takarékoskodjon.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés 1991. december 21-én fogadta el a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását. Az erről szóló 1991. évi LXXXIX. törvény a Magyar Közlöny 1991. évi 148. számában jelent meg. Ezt a Közlönyt azonban a hírlap-előfizetési és a lapellátási iroda csak 1992. január 9-én postázta az előfizetők részére a megyékben és Budapesten is.
A Szocialista Párt megyei irodáihoz és személy szerint hozzám is több panasz érkezett arról, hogy a megyei munkaügyi központok év végén a náluk jelentkezett munkanélküliek ügyében nem jártak el, arra hivatkozva, hogy akinek 1991. december 29-e után szűnt meg a munkaviszonya, arra már az új rendelkezések lesznek érvényesek, ám azokat még nem ismerik. Országos tapasztalat, hogy a vállalatok, a munkaadók zöme év végére időzíti a gazdasági vagy létszámgazdálkodási okok miatt feleslegessé vált munkaerő-elbocsátást. Az így érintett dolgozókkal – a törvényesség kereteit betartva – közölték a munkaviszony megszüntetésének időpontját, a felmondási időt és a végkielégítés összegét. Ugyancsak az országból származó információ, hogy sok munkavállaló a végkielégítésként kapott nagyobb összeget felhasználta OTP-tartozás kifizetésére, bankhitel kiegyenlítésére vagy más nyomasztó terhe rendezésére. Tették mindezt annak a reményében, hogy a felmondási idő leteltével megszűnő munkaviszonyuk után az 1991. évi IV. törvénynek megfelelően munkanélküli segélyt kapnak. Ezek után váratlanul érte őket, hogy a feltételezéseim szerint visszadátumozott törvénymódosítás következtében a legjobb esetben egy hónapig, a legrosszabb esetben pedig öt hónapig jövedelem nélkül maradnak a családok.
Kérdezem az államtitkár urat:
1. Mi a véleménye a kialakult helyzetről. Hogyan kívánja megoldani a tárca vagy a Kormány a jogot és az igazságot szem előtt tartva ezt a problémát?
2. Nem gondolja-e, hogy mivel a jogszabály tíznapos késéssel jelent meg, csak a megjelenés, tehát a valóságos kihirdetés napjától volna igazságos és törvényes a jogszabály-módosítást alkalmazni?
3. Véleménye szerint az 1991. évi LXXXIX. törvény kihirdetése és hatálybaléptetése megfelel-e a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak?
4. Mit tud mondani az amúgy is hátrányos helyzetbe került munkavállalók megnyugtatására?
Várom válaszát. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem