KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hack Péter! Nem az indulat vezérelte a gombnyomó kezemet, hanem a meglepetés. Én úgy éreztem az elmúlt alkalommal az alkotmányügyi bizottságban, amikor erről a témáról elég hosszasan volt szó, hogy konszenzus látszik kialakulni ebben a kérdésben. Úgy éreztem, hogy egyetértünk abban, hogy 1990-ben az SZDSZ javaslatára került ki a képviselők jogállásáról szóló törvényből a gazdasági összeférhetetlenség. Emlékeim szerint – cáfoljanak meg, hogy ha ez nem így van –, akkor mi ezt szerettük volna.
A másik pedig, amiben én úgy gondoltam, hogy egyetértettünk az alkotmányügyi bizottságban, hogy a gazdasági összeférhetetlenséget nem külön törvényekben, hanem a képviselők jogállásáról szóló törvényben mindenképpen szabályozni kell. Én úgy éreztem, hogy abban is egyetértettünk, hogy az az összeférhetetlenségi szabály, amelyet különböző képviselőcsoportokból származó képviselőtársaink benyújtottak, az meglehetősen egyoldalas. A gazdasági összeférhetetlenség ugyanis elsődlegesen arra szokott irányulni, és ezekből a javaslatokból ez sajnálatos módon kimaradt, hogy képviselők, akik képviselői mivoltukból fakadóan bizonyos előnyökre tudnak szert tenni, bizonyos információkhoz tudnak hozzájutni, ne használhassák fel ezeket az információkat magántőkéjüknek a gyarapítására, ezért az összeférhetetlenségi szabályoknak elsődlegesen arról kell szólniuk, hogy magánvállalkozó képviselők milyen kapcsolatba kerülhetnek az állami szférával vagy milyenbe nem.
A magyar összeférhetetlenségi törvények, mert voltak gazdasági összeférhetetlenségi szabályok a magyar gyakorlatban is, igaz hogy több évtizeddel ezelőtt, elsődlegesen arra irányultak, hogy megakadályozzák azt, hogy magánvállalkozó képviselők – most lehet, hogy ez a magánvállalkozó szó nem egészen pontos, de azt hiszem, mindenki érti, hogy miről van szó – ne használhassák fel a saját vállalatuk és a saját gazdasági előnyük szerzése érdekében azt, hogy országgyűlési képviselők.
Úgy gondolom, hogy erről a kérdésről mindenképpen tárgyalni kell. Úgy gondolom, hogy végig kell nézni a különböző országok ilyen jellegű összeférhetetlenségi szabályait, és a Parlamentnek a képviselők jogállásáról szóló törvényben ezt a szabályozást meg kell hoznia. És hogy kin múlik? A jogállásról szóló törvényt a Parlament alkotta parlamenti előkészítéssel. Azt hiszem, hogy ezt a feladatot magunkra kell vállalni, és elsődlegesen ez az alkotmányügyi bizottságnak és a gazdasági bizottságnak a teendője. És akkor, kedves Hack Péter, rajtunk múlik, egy bizottságban vagyunk. (Taps.)
