LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót és Eörsi Mátyáshoz kapcsolódóan a vele, Palotás Jánossal és Soós Károly Attilával benyújtott módosító javaslatcsomagunkból szeretnék néhányat kiemelni. Előtte azonban én is hangsúlyozni szeretném, csatlakozva Pál László és Eörsi Mátyás képviselő urakhoz, hogy képviselőcsoportunk alapvetően nem értett egyet és nem ért egyet az ÁVRT koncepciójával, és az általunk kifejtetteken túlmenően én egy olyan pontra szeretném felhívni a figyelmet, amely változatlanul, új formájában sem győz meg bennünket. Ennek az a lényege, hogy az ÁVRT-t illető tagsági jogok gyakorlását az ÁVRT ellenérték fejében gazdasági társaságokra vagy állami tulajdonú vagyonkezelőkre, ún. állami holdingokra bízhatja.
Ez változatlanul nagyon súlyos aggályokat vet fel bennünk, meggyőződésünk, hogy önmagában ez az intézkedés az egész rendszert megvétózhatja. Ezek az állami vagyonkezelő holdingok, meggyőződésünk szerint – a felülvizsgálatok ellenére, amelyeket a törvényjavaslat és különböző módosító indítványok is tartalmaznak, mármint annak a felülvizsgálatát, hogy valóban állami tulajdonban kell-e tartani ezeket az intézményeket, vállalkozásokat, vállalatokat – mindig is abban lesznek érdekeltek, hogy ne kerüljenek át, hiszen ő ellenérték fejében, pénz ellenében fog gazdálkodni ezekkel. Tehát meggyőződésünk, hogy mindig is azt fogják óhajtani, hogy ezek állami tulajdonban maradjanak, hogy a kezelési lehetőségük, kezelési joguk változatlanul fennmaradjon.
Tehát itt egy – hogy úgy mondjam – automatikus, olyan intézkedés van beépítve, egy olyan ellenérdekeltség van beépítve, amely lehetetlenné teszi azt, hogy ezek rendszeresen és komoly mennyiségben átkerüljenek a privatizálandó körbe. Tehát ez volt az egyik ok, amiért mi alapvetően az egész rendszert kifogásoltuk.
Szeretném azonban néhány módosító javaslatunkra is felhívni a tisztelt figyelmüket. Ezek közül mindjárt az 1. § (2) bekezdését szeretnénk módosítani, amely szerint a törvény alkalmazásában részben vagy teljesen tartós állami tulajdonú az a gazdasági társaság, amelyben az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, az ÁVRT vagy a felelős miniszter tagsági, részvényesi viszonyokat gyakorol.
A törvényjavaslat címe szerint az állam vállalkozói vagyonának kezeléséről és hasznosításáról óhajt magas szintű keretszabályozást adni. Ugyanakkor a részletes tartalmi elemzésből kiderült, hogy egyrészt meghatározhatatlan nagyságrendű vagyoni kör marad akár kizárólagos állami tulajdonban, másrészt visszaállításra kerül – ahogy Pál László már említette – az egyes minisztériumok direkt gazdaságirányítási jogosultsága.
A közigazgatás funkcionálása tekintetében Magyarországon az utóbbi 40 évben számos negatív tapasztalat született.
(11.50)
Ugyanakkor a 77-es vállalati törvénytől kezdődően e közigazgatási irányítási funkciók fokozatosan háttérbe szorultak. Amennyiben ez a javaslat törvényerőre emelkedik, teljesen közigazgatási irányítási jogosultság valósulna meg hazánkban, mivel a társasági jog nem korlátozza, nem is korlátozhatja a tulajdonosi autonómiát, és így közigazgatási tulajdonosként korlátlan irányítási, befolyásolási hatáskörre tenne szert. A törvényjavaslatnak ezt a nem kívánatos, ámde fölöttébb lehetséges kimenetelét kívánja ez a javaslat kiküszöbölni.
A másik lényeges módosító indítványunk a törvényjavaslat 2. § (5) bekezdésére irányul – annak módosítására irányul, amely azzal kapcsolatos, hogy ki kezdeményezheti a tartós állami tulajdon megszüntetését. Ez rendkívül fontos dolog, és nekünk az a véleményünk, és az a javaslatunk, hogy ezt a lehető legszélesebb körre, szemben a törvényjavaslatban feltüntetettekre, tehát a Vagyonkezelő RT-n kívül, ami a törvényjavaslatban van, a gazdasági társaság meghatározó tevékenysége szerint illetékes miniszter, az Állami Vagyonügynökség és az érdekképviseleti szerveken kívül az érdekelt, állami vagyont működtető, gazdasági társasággal tartós szerződéses kapcsolatban álló szerződő felek, illetőleg minden más természetes vagy jogi személy kezdeményezheti.
A tartósan állami tulajdonban maradó vagyon körét időszakonként, illetőleg megfelelő kezdeményezés alapján akár esetileg is felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot kezdeményezők körét igen széleskörűen indokolt meghatározni. Ez biztosítja ugyanis, hogy a kialakított, nem szerves fejlődés során létrejött struktúra az állami tulajdonban álló vagyontömeg folyamatos átrendeződését létesítse, segítse elő – valódi és természetes, mintegy organikus társaságalapítási motivációkra figyelemmel modernizálódjék ez a struktúra.
Tehát ez volt a másik, amit szerettünk volna és ugyancsak a 2. §-t egy (6) bekezdéssel, egy új bekezdéssel kívántuk kiegészíteni, amely a Kormány beszámolási kötelezettségére vonatkozik az Országgyűlés felé, amelyet igen lényeges momentumnak tartunk.
A Kormány a tárgyi évet követő március 31-éig beszámol az Országgyűlésnek az e törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek működésének eredményéről. A beszámolónak a gazdálkodó szervezetek bontásával legalább az alábbiakat kell tartalmazni: gazdálkodó szervezet vagyona, hitelállománya, a beruházások mértéke, a nyereség összetétele, a meghatározott osztalékkövetelmény és a kifizetésre javasolt osztalék nagysága.
Az Országgyűlés számára nem lehet közömbös, hogy az állami vagyon működésének milyen az eredményessége, és ez az eredményesség ellenőrzésre kerül-e. A javaslat azért a Kormány beszámolási kötelezettségét írja elő ezekre az előbb említett legjellemzőbb mutatókra. Úgy gondoljuk, hogy erre nélkülözhetetlenül szükség van.
Szeretnénk a törvényjavaslat 12. § (4) bekezdését elhagyni. Ezt javasoltuk, ugyanis ennek értelmében a Vagyonkezelő Részvénytársaság olyan kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságot hozhat létre, amely más gazdasági társaságban jelentős vagy többségi részesedéssel rendelkezik.
A GT VII. fejezetének 7. címében rendelkezik a más gazdasági társaságban jelentős vagy többségi részesedéssel bíró tulajdonosok helyzetéről. Túl azon, hogy jogdogmatikailag kifejezetten káros egy hatályos törvény érvényesülése alól bizonyos területek kivétele, és egyáltalán nincs összhangban az Európában alkalmazott jogi megoldásokkal – arra is rá kell mutatni, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése esetén az ilyen helyzetben lévő részvényesek függetlenül attól, hogy kül- vagy belföldiek, teljesen ki lennének szolgáltatva az állam pillanatnyi többségi vélt vagy valós akaratának. Sem a javaslat maga, sem annak indoklása nem tartalmaz olyan gazdasági, illetve jogpolitikai megfontolásokat, amelyek az ilyen kivételes helyzet megteremtését indokolnák.
Szeretnénk egy szót, de nagyon lényeges szót megváltoztatni a törvényjavaslat 23. §-ában, és ezt tudomásom szerint a kormányzat támogatja. De szeretném erre ismételten felhívni a figyelmüket és támogatásukat kérni, amely szerint "a Vagyonkezelő Részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi", azt javasoltuk – azt hiszem – többekkel egyhangúlag, hogy "a Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi". Ez azért lényeges, hiszen a törvényjavaslat a "gazdálkodás" kifejezésében sokkal kevesebbet jelent, mint a "tevékenység", – ez csupán azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizheti a ténylegesen befolyt pénzek felhasználását.
A törvényjavaslat koncepciója szerint viszont a Vagyonkezelő Részvénytársaság legfőbb célja nem a saját bevételeinek növelése, hanem az az üzletpolitika, amelyet a tartósan állami tulajdonban maradó gazdasági társaságoknál megvalósít. A módosító indítvány a "gazdálkodás" kifejezés "tevékenység"-re való kicserélésével azt célozza, hogy az Állami Számvevőszék kapjon ellenőrzési jogosultságot az állami vagyon teljes stratégiai, üzleti felhasználása felett is.
Ezek azok a fontosabb módosítások, amelyeket javasoltunk – néhány ezek közül –, és kérném a tisztelt képviselőtársakat, ezeknek a módosító indítványoknak a támogatására. Köszönöm. (Taps.)
