KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Az előbb csak a tartósan állami tulajdonban maradó vagyontárgyakról szóló módosító javaslataimról ejtettem szót – most szeretnék az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékeléséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataimról is néhány szót szólni. (Közbeszólások a jobb oldalról: Harminc perc elég?)
Tulajdonképpen ez az elv… (Tóth Tihamér: Ez nem költségvetési vita! – Dr. Tóth Albert: Csak bátran!)
Elnézést, de az előbb fölsoroltam, miről van szó – még egyszer megismétlem: az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékeléséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataimról szeretnék néhány szót elmondani, amelyek – szintén, ugyanúgy, mint az előzőek – környezetvédelmi tárgyúak, illetve a környezetvédelemmel foglalkoznak.
Azt gondolom, ugyanúgy, mint a tartósan állami tulajdonban maradó vagyontárgyakról szóló törvényjavaslatban, ebben a törvényjavaslatban sem szerepel egyáltalán semmilyen környezetvédelmi jellegű elképzelés. A környezetvédelmet egyáltalán számításba sem kívánta venni a Kormány. Azt gondolom – nem tudom, milyen okból vagy miért –, számomra úgy tűnik, hogy a Kormány, illetve a kormánypártok úgy félnek a környezetvédelemtől, mint ördög a tömjénfüsttől – és azt gondolom, hogy adott esetben nem a tömjénfüst oldalán állnak…
Itt tehát az első módosítás tulajdonképpen egy általános megfogalmazást tartalmazna: a Vagyonügynökség az állam tulajdonosi jogait a környezet védelmét biztosítva gyakorolja. A fenntartható fejlődés elvéből következik, hogy a környezet védelmét minden tulajdonos gazdaságfejlesztő tevékenysége során érvényesíteni kell. Különösen fontos e kötelezettség érvényesítése az állam tulajdongyakorlása során – beleértve a magántulajdoni rendszer kialakítását, mivel az államnak alkotmányos kötelessége a környezet megóvása. Így az állami tulajdon közvetlen gyakorlója nem lehet pusztán tulajdonosi szempontok érvényesítője.
A másik módosító javaslat – szintén ugyanehhez a koncepcióhoz. Hadd mondjam el előre, amit az előző módosító javaslatnál utólag mondtam el: szintén három lényeges csoportba sorolhatók. Az egyik ilyen lényeges csoport az engedélyekkel kapcsolatos, a másik a környezetszennyezésekkel kapcsolatos tájékoztatás, illetve ezek anyagi feltételeinek megteremtése.
A következő módosító javaslat az, hogy az állami vagyon gazdasági és társadalompolitikai szempontból legkedvezőbb, és itt a módosító javaslat lényege: a környezet épségének megóvását és helyreállítását is biztosító hasznosításáról mielőbb gondoskodjon. Kötelezettsége legyen tehát nemcsak a legkedvezőbb hasznosítás, hanem a környezet épségének megóvását és helyreállítását is biztosító hasznosítás, tehát hogy a környezetvédelmi szempontok is kerüljenek a privatizációs szempontok közé.
A módosító megfogalmazás a Vagyonügynökség feladatának meghatározásakor az állam mint tulajdonos környezetvédelmi és szociális kötelezettségeit fejezi ki, tehát az eredeti javaslat széles körű belátást biztosító megoldásához képest tartalmi kritémiumát adja a "legkedvezőbb" kifejezésnek.
A módosító javaslatok – még mindig ebben a koncepcióban – azokra a környezetvédelmi alapba történő befizetésekre, melyek környezeti károk megtérítésére, illetve a környezet helyreállítására szolgálnak – ilyen célra kell fordítani a mindenkori bevételek legalább 10%-át. Itt a módosító javaslat már meg is határozza az anyagi feltételeket, hogy ezeket az anyagi feltételeket milyen mértékben kell a környezetvédelmi célokra fordítani. Az előzőekben csak egy általános meghatározás szerepelt, itt pedig a mindenkori bevétel 10%-át kellene környezeti, környezetvédelmi célokra fordítani.
A környezeti károk kezelésére, illetve a környezetben okozott károk enyhítésére az állami gazdálkodással tulajdonképpen valamiféle pénzügyi alapot kell teremteni, ezért a 10%-os meghatározás – de a százalékon adott esetben más módosító javaslatok alapján lehet vitatkozni.
A törvény rendszerében a legtöbb esetben a Vagyonügynökség, illetve más alapítók felelnek a vállalatért, illetve a kezelésükben lévő vagyonért. Ennek fedezetére megfelelő pénzügyi alapokat kell teremteni – ezt a célt szolgálja az egyik kiemelt feladat: tehát a környezetvédelem céljaira legalább a mindenkori bevétel 10%-át, illetve 10%-ot kell fordítani.
A következő módosító javaslat az, hogy a környezetvédelmi miniszternek is legyen lehetősége az irányelvek meghatározásánál a beleszólásra, illetőleg az irányelveket a környezetvédelmi miniszterrel együtt, vagy a környezetvédelmi miniszter, a Környezetvédelmi Minisztérium együttműködésével határozzák meg. Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely környezethasználati – különösen vízügyi, bányászati vagy levegőtisztaság-védelmi – engedélyköteles tevékenység megvalósítására szolgál vagy erre alkalmas, továbbá ha az érintett vagyontárgy üzletszerű használata során veszélyes hulladék keletkezik, vagy a vállalat az e törvény mellékletében megjelölt tevékenységek valamelyikét üzletszerűen valósítja meg, a szerződésfajták, értékhatárra tekintet nélkül, csak az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása után 30 nappal köthetők meg.
(19.30)
Tehát ez az elképzelés azt jelentené – szintén, ami az előzőekben is volt –, hogy be kell jelenteni azt, hogy milyen környezetvédelmi, környezeti károk vannak a gazdálkodó szervezetnél, és ha a bejelentéstől számított 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság vagy a Környezetvédelmi Felügyelőség nem nyilatozik, akkor a szerződés megköthető.
Én azt gondolom, hogy ez is legalább ugyanolyan könnyítés és költségvetési, pénzügyi, környezetvédelmi, egészségügyi, vízügyi szempontokból sokkal kedvezőbb, mint hogyha a későbbiek során kellene ezeket a már jobban kiterjedt és elterjedt környezeti károkat elhárítani.
A környezethasználattal, illetve környezetkárosítással járó tevékenységeket csak állapotfelmérés alapján lehet engedélyezni, tehát a felügyelőség határozná azt meg, hogy mikor van szükség állapotfelmérésre vagy egyáltalán mint hatóság hogyan, milyen módon és milyen feltételeket szabna.
A szerződéshez, illetve a szerződéssel kapcsolatosan: A Környezetvédelmi Felügyelőség igazolását a tájékoztatásról, illetve az azzal kapcsolatosan hozott határozatot a szerződés mellékleteként kellene szerepeltetni, tehát hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása, illetve a szükséges hatósági intézkedése is a szerződésnek ha nem is részeként, de legalább mellékleteként szerepeljen. Én az ezzel kapcsolatos indokolásokat, amit a tartós állami tulajdonnál elmondtam, nem kívánom megismételni.
A következő módosító javaslat, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőségek szerint a környezetvédelmi érdekeket súlyosan veszélyeztetné, illetve a nemzeti gazdaság megkárosítására vezetne, tehát ez is egyfajta feltétel legyen, és itt a környezetvédelmi felügyelőségek szerinti környezetkárosításra vonatkozik elsősorban. Tehát a Környezetvédelmi Felügyelőség határozza azt meg, hogy súlyos környezetvédelmi érdekeket sértene-e a szerződés megkötése, mert akkor feltételekhez lehet ezt kötni.
A pályázati felhívásban ugyanúgy, mint a tartósan állami tulajdonnál szintén kiegészítésre szorul, hogy a pályázatban a környezetvédelmi szempontból szükséges tevékenységeket is mindenféleképpen szerepeltetni kell, ennek az indokolását szintén nem kívánom megismételni, hiszen az előző törvényjavaslatnál már egyszer elmondtam.
Az átalakuló vállalat köteles az átalakulási tervet, valamint a vagyonmérleg tervezetét, illetve – és itt a módosító javaslat – a megjelölt tevékenységek üzletszerű megvalósítása esetén az állapotfelmérést elkészíteni. Ez a törvényjavaslatnak egy másik bekezdésében – amit az előbb elmondtam –, illetve mellékletében szerepel. Ez elsősorban a környezetkárosító tevékenységeket folytató gazdálkodó szervezetekre, illetve a veszélyes hulladékot is termelő vagy veszélyes hulladékokkal foglalkozó gazdálkodó szervezekre vonatkozik.
A vállalat megvalósult és tervezett tevékenységeinek környezeti hatásait összegző és a velük járó károk és terhelések enyhítésére vonatkozó áttekintést, illetve az azok enyhítésére és rendezésére vonatkozó tervet is meg kellene küldeni a felügyelőségnek. A módosító indítvány a környezeti állapotfelmérés alapján írja elő a jövőbeli tevékenység környezeti hatásainak tervezését, ezzel kívánja megalapozottá tenni a környezeti károk enyhítésére, illetve rendezésére vonatkozó vállalati terveket, amelyek a javaslat e pontjában meghatározott feltételek nélkül esetleg formálisakká válhatnának vagy válnának.
A vagyonmérlegben az állapotfelmérés során megállapított és az egyéb fennálló környezethelyreállítási kötelezettséget értékcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni. Tehát adott esetben a környezetkárosító tevékenységnek a helyreállítását vagy a lokalizálására fordítandó költséget, ha ez a felmérés, a környezeti károk felmérése már korábban megtörtént, akkor értékcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni abban az esetben, hogyha ez az elkövetkezendőkben a gazdálkodó szervezet kötelezettségévé teszi a környezeti károk elhárítását vagy lokalizálását.
Az állapotfelmérés célja, hogy megállapítsa a környezethasználat környezetre gyakorolt hatását. A környezetre gyakorolt hatás szempontjából a vizsgálat előtt ténylegesen érvényesült tartós hatások következményeit, valamint e tevékenységek adott technológiai szintje mellett a jövőben adódó hatásokat is figyelembe kell venni.
Az állapotfelmérés kiterjed a tevékenységek folytán keletkezett és keletkező veszélyes hulladékok kezelésére és elhelyezésére, valamint újrahasznosításuk lehetőségeire. Az állapotfelmérést, hacsak a Környezetvédelmi Felügyelőség másként nem rendelkezik, a tevékenység megvalósítója végzi.
Szintén ugyanaz az elv szerint, amit már korábban elmondtam, tehát az állapotfelmérést a gazdálkodó szervezetnek – aki sokkal jobban ismeri ezeket a környezeti állapotokat – kell elvégeznie, nem ismétlem meg a költségvetési és egyéb vonzatait.
Az állapotfelmérés során a Környezetvédelmi Felügyelőséget tájékoztatni kell az üzem működése során használt technológiákról, kibocsátásokról, rendkívüli eseményekről, a keletkezett hulladékok kezeléséről, valamint a vállalkozással szemben érvényesített és folyamatban levő környezethasznosítási és környezetben okozott károk miatti kártérítési, illetve egyéb felelősségi eljárásokról, továbbá becslést kell végezni az üzem által használt talaj szennyezettségére vonatkozóan. A tájékoztató alapján a Környezetvédelmi Felügyelőség határoz az esetleges további felmérés szükségességéről, vagy maga hajt végre ellenőrzést.
Ez tulajdonképpen meghatározza pontosan azt, hogy nemcsak általában a környezeti károkról és a környezetvédelmi tevékenységéről kell tájékoztatást adni, hanem konkrétan és egzakt módon, hogy pontosan mikről.
A Környezetvédelmi Felügyelőség az állapotfelmérés alapján meghatározza a környezeti károk és veszélyeztetések elhárításához szükséges teendőket, a feltárt károk és összefüggések a felelősség szempontjából irányadóak.
És itt megismétlődik újra az a módosító javaslat, csak más formában, amit a tartós állami tulajdonnál már elmondtam, hogy a gazdasági társaság általános jogutódja, a környezethasználati és környezetterhelési engedélyek körét kivéve, tehát ez már az előzőekben elhangzottak szerint.
Az egyedi kibocsátási határértékek, engedélyek és más általános környezetvédelmi szabályban vagy szabványban rögzítetteknél enyhébb kötelezettséget tartalmazó egyedi eltérések a vállalat átalakulásával, meghatározott kivételekkel hatályukat vesztik. Ez azt jelentené, hogy automatikusan ebben az esetben – mint amit az előzőekben is elmondtam – azok az engedélyek, amelyek a határérték túllépésére vagy adott esetben a határérték alóli mentesítésre szolgálnának, ezek az engedélyek hatályukat vesztenék és ezt újra felül kellene vizsgálni.
Gondoljunk arra, hogy ezeknek az engedélyeknek a nagy része legalább tíz évvel vagy öt évvel korábban került kiadásra, amikor még egészen más környezetvédelmi feltételeknek és egész más társadalmi rendben, társadalmi rendszerben kellett eleget tenni.
A hatályos kibocsátási, üzemeltetési, technológiai és környezetterhelési határértékektől, szabványoktól eltérést tartalmazó engedélyeket a Környezetvédelmi Felügyelőség a törvény hatályba lépését követő időszakra, legfeljebb azonban két évre meghosszabbíthatja vagy módosíthatja. Tehát adott esetben lehetősége van a Környezetvédelmi Felügyelőségnek az engedélyek meghosszabbítására vagy olyan módon való módosítására, hogy a gazdálkodó szervezet ezeknek eleget tehessen, tehát azzal a kifogással adott esetben nem lehet élni, hogy ez bizonyos gazdálkodó szervezeteket teljes egészében tönkretenne, a gazdálkodási feltételeit abszolút ellehetetlenítené, hisz ez lehetőséget ad, de egyúttal határidőt is, hogy milyen határidőre lehetne ezeket meghatározni.
Határérték-változás vagy fokozott környezetterhelődés vagy a környezet fokozódó veszélyeztetettsége esetén a meghosszabbítás vagy módosítás kártalanítás nélkül hatályát veszti és ennek megfelelően az engedélyt a felügyelőség visszavonja.
A környezet teherbíró képességére tekintettel a tevékenység az eredeti engedélyektől függetlenül meghatározott környezethasználati és energiagazdálkodási feltételekhez köthető. Az államigazgatási eljárási határidőket meghatározott bejelentés megtételétől kell számítani. Valamely hatályos engedély alapján vagy engedély nékül folytatott tevékenységgel járó, a legszigorúbb kibocsátási határértékeket meghaladó kibocsátást a Környezetvédelmi Felügyelőség legfeljebb három évre engedélyezhet, tehát további lehetőség van a két éven túl, hogy három évre, de szintén meghatározott időre engedélyezze. Azokkal a feltételekkel, hogyha a kibocsátás vagy veszélyes hulladék keletkezése az engedély teljes időszakára számítva jelentősen kevesebb lesz, mint az a hatályos jogszabályi előírások szerinti működés mellett lenne. Ez az egyik feltétel.
A következő: Ha az érintett üzemben, illetve üzemekben együttesen bekövetkező termelésváltozás, technológiaváltozás, üzemen kívül helyezés folytán a kibocsátás éves átlagban a jelenlegi felére csökkenne.
(19.40)
A következő: az emberi egészséget, az érintett lakosság állapotát vagy nemzeti park természeti egyensúlyát közvetlenül károsító hatás esetében engedély meghosszabbításának nincs helye.
Én azt gondolom, hogy az engedélyeknek a meghosszabbítása vagy ezeknek az engedélyeknek az automatikus hatályvesztése meghatározott feltételekhez van kötve, és azt hiszem, hogy eléggé egzakt módon meghatározott az is, hogy mikor lehet ezeket az engedélyeket meghosszabbítani, illetve van néhány – ez a két dolog –, amikor ezeket az engedélyeket nem lehet meghosszabbítani.
A módosító javaslatnak a további részei: a környezetvédelmi hatóság vagy bírói ítélet alapján, a környezet helyreállítására – elsősorban talajszennyezés, vizek és felszín alatti vizek szennyezési következményeinek elhárítására – kötelezett, illetve aki ilyen szennyezést megvalósított, az értékhatártól függetlenül a mindenkori környezeti károkozásainak fedezetére tartalékalapot köteles képezni.
Ez szintén annak a koncepciónak a része, amely az anyagi feltételeket is megteremti a környezeti károk helyreállítására vagy lokalizálására.
A befizetéseket legkevesebb öt évig az alapban kell tartani. Az (1) bekezdésben meghatározott befizetések együttesen – mármint az előző bekezdésben meghatározott befizetések – bármely környezeti kártérítésre, illetve hatósági határozat alapján fizetendő környezeti költségtérítés céljára felhasználhatók. – Tehát nemcsak arra a környezeti kártérítésre vagy környezeti kárelhárításra, amelyből ezt az alapot képezték, hanem bármely környezeti kárelhárításra, mert a későbbiek során előfordulhat, hogy az alapban a meghatározott károk esetén nincs olyan érték vagy nincs olyan összeg, amely a környezeti kárt elhárítaná, de a másik környezeti károsító tevékenységből származó bevételek ennek a fedezetéül szolgálhatnának.
A Kormány – és itt a Kormánynak a lehetősége, illetve felhatalmazása – azt hiszem, hogy szintén egy lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdálkodási tevékenység folyjon, tehát a gazdálkodói tevékenységnek ne legyen akadálya ezeknek a környezeti feltéleleknek az érvényesítése.
A Kormány rendeletben határozza meg a tartalékalap megszüntetésének módját. Az alap pénzeszközeit a megszüntetés után is elsősorban a környezetvédelmi helyreállítási kötelezettségek fedezésére kell fordítani. – Tehát – amit korában elmondtam: újabb lehetőséget biztosít, és azt hiszem, hogy már most nem egy olyan elképzelésről van szó, amely egyik pillanatról a másikra pattant ki valakinek az agyából, hanem egy egészen hosszan kifejlesztett és szakértők által elkészített anyagról.
A földet terhelő talajszennyezés és más környezeti károk az önkormányzatot illető földérték megállapítása szempontjából értékcsökkentésként jönnek figyelembe. – Tehát a környezeti károk, illetve a szennyezett talajok esetében nemcsak a fekvés és más egyebek jelentenek értéknövelő vagy értékcsökkentő tényezőt, hanem a környezeti károk, a talajszennyezés mértéke is jelentsen azt.
Szintén egy másik módosító javaslat, amely ezt a tájékoztatási, illetve nyilvánosságra hozási kötelezettséget fogalmazza meg: A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalakulási tervet és a vagyonmérleg tervezetét, a vállalat megvalósult és tervezett tevékenységeinek környezeti hatásait áttekintő és az azzal járó károk és terhelések enyhítésére vonatkozó, az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek is haladéktalanul megküldendő áttekintést, illetve a környezeti károk és terhelések enyhítésére és rendezésére vonatkozó tervet. – Szintén a bejelentésnek vagy jelentésnek pontosan és konkrétan meghatározott feltételei, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni, illetve ennek a bejelentésnek milyen tartalommal kell elkészülnie.
Nem köthető az állami vagyon kezelésére szerződés, ha az állami vagyon tervezett használata a környezetet veszélyezteti vagy károsítja. Erre nézve az illetékes környezetvédelmi felügyelőség álláspontját ki kell kérni. Ha a kezelésbe adott állami vagyon használata ismételt vagy súlyos környezetszennyezéssel jár, a szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani. Az állami vagyon hasznosításával okozott környezeti károkért a Vagyonügynökség kezesként felel. – Tehát azt gondolom, hogy a polgári jogi felelősségnek a rendszerét, a polgári jogi felelősséget a környezeti károkra, illetve a környezetkárosításra is kiterjesztené ez a módosító javaslat, ami szintén azt jelenti, hogy az eljárási és a jogi feltételeit megteremtené annak, hogy a környezeti károk valamilyen úton-módon nyilvánosságra kerüljenek, és legalább minimális mértékben azt megakadályozzuk, hogy a környezetszennyezések továbbterjedjenek, ezek a környezetszennyezések valamilyen úton-módon lokalizálhatók legyenek; és egy nagyon fontos dolog, hogy az Állami Vagyonügynökség ez esetben kezesként felelne a környezeti károknak az előbb elmondottak szerinti felfedezésére, felfedésére, illetve elhárítására, lokalizálására.
Most már a végéhez közeledve; A Környezetvédelmi Felügyelőség által megállapított külön környezethasználati-, helyreállítási-, kezelési feltételeket is tartalmaznia kell a pályázat kiírásakor. – Ez az, amit ennek a módosító csomagnak az elején elmondtam, hogy a helyreállítási, illetve kezelési feltételeket, amelyeket a Környezetvédelmi Felügyelőség előírt az alatt a bizonyos 30 nap alatt, amely rendelkezésére áll, ezeket mindenféleképpen a pályázatnak tartalmaznia kell. Enélkül a pályázat nem írható ki, enélkül a pályázat nem lehetne elbírálható; és nyilvánvalóan a pályázat elbírálása során figyelembe kell azt venni, hogy ezeknek a környezeti feltételeknek és a környezeti károk és terhelések enyhítésének mennyiben tett eleget.
Az ideiglenes állami tulajdonban lévő vagyon kezelésével okozott korábbi környezeti károk és a környezet terhelésével kapcsolatos felelősségviselés szabályairól külön törvény rendelkezhetne. A Kormány rendeletben határozza meg – és ez szintén a Kormánynak egyfajta felhatalmazás – az állapotfelmérési eljárás olyan rendjét, mely az érintett önkormányzatok és a környezetvédelmi egyesületek eljárásba történő bekapcsolódását és a felek együttműködését biztosítaná. – Ezek az állapotfelmérések szintén a környezeti károk legalábbis felmérésének a segítését és minél kisebb költségigényű felmérését szolgálnák – ez a módosító javaslat –, amely minden környezetvédelemmel, környezeti károkozással foglalkozó szervezetet – így egyesületeket, társadalmi szervezeteket is – bevonhatóvá tenne ebben az esetben.
És végül, amit a tartós állami tulajdonban maradó vagyonnál elmondtam, azt majd, azt hiszem, a következő törvényjavaslatban kell elmondani – tehát ezek a felelősség alóli mentesítés és a felelősséggel kapcsolatos jogszabályok. Köszönöm szépen. (Taps.)
