KOVÁCS LÁSZLÓ, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
KOVÁCS LÁSZLÓ, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
KOVÁCS LÁSZLÓ, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Igen, köszönöm szépen. A véletlenszerűen kialakult munkamegosztásból fakadóan az én feladatom így csupán a részletes vitában az egyes módosító indítványokról hozott bizottsági állásfoglalásaink tényszerű ismertetésének megtisztelő feladata. A viszonylag rövid, 10 paragrafusból álló törvényjavaslathoz közel 40 módosító indítvány érkezett. Tekintettel a törvényjavaslat alapvetően szociális indíttatására, bizottságunk valamennyi módosító indítványt részletesen megvitatta, és két jogtechnikai felvetésnek ítélt indítvány kivételével azokról állást is foglalt.
A közel 40 módosító indítvány mintegy irányultságát tekintve a következők szerint csoportosítható:
Az első csoportba azok a módosító indítványok tartoznak, amelyek mintegy ki akarják terjeszteni a jogosultak körét.
A második csoportba céljában ugyanezt megjelölve, amelyek a mostani és már az előző jogszabályainkban is meghatározott, erre vonatkozó időintervallumokat kívánják megnyújtani.
Vannak olyan módosító indítványok, amelyek lényegében ugyanezt az eredményt szándékoznak elérni, de a törvényjavaslat 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a részletes indoklásban mintegy méltatlanok körének nevezett kört kívánják szűkíteni.
A negyedik csoportba azok a módosító indítványok tartoznak, amelyek – mint általában az ellátásokat célzó törvényeinknél – az ellátás mértékét kívánják növelni. Vannak ezenkívül az eljárási szabályokat módosító indítványok, és végül néhány módosító indítvány szokás szerint csak pontosításokat tartalmaz.
Az első csoportba tartozó módosító indítványok típusos példája a Frajna–Wachsler-féle indítvány, amely az 1945 utáni sorkatonai szolgálattal és az életmentéssel összefüggésben megrokkantakra, illetőleg életüket vesztett személyekre kívánja kiterjeszteni a nemzeti gondozást azzal is, hogy a törvény preambulumát javasolja kiegészíteni a "nemzet szolgálatában" fordulattal. Ez volt az a törvényjavaslat, amelyről a leghosszabb vita folyt a módosító indítványok tárgyalásakor.
Az indítványt támogatók – és Frajna képviselőtársam előbbi indoklásában is – ezen önfeláldozó magatartás fokozott elismerése, az állam által is támogatandó elismerése mellett érveltek. A nem támogatók számos kifogást hoztak fel, mindenekelőtt a "nemzet szolgálatában" kifejezés preambulumba emelésének bizonytalanságai miatt. Ezenkívül az egyéb jogszabályban már rendezett szabályozások, például a honvédelmi törvény rendelkezései miatt, de leginkább, s mindenekfelett a törvényjavaslat eredeti céljától való túlzott eltávolodás miatt.
A bizottság végül is minimális többséggel támogatta a módosító javaslatnak azt a részét, amelyik a sorkatonai szolgálattal összefüggésben kívánja a kiterjesztést, és ugyanilyen többséggel nem támogatta az életmentéssel kapcsolatos kiterjesztést.
Ugyancsak a kiterjesztést célozta Schiffer János képviselőtársunk módosító indítványa, aki a II. világháború alatt a fasizmus elleni fegyveres harcokban kifejtett tevékenységgel összefüggésben megrokkantakra és életüket vesztett személyekre kívánja kiterjeszteni a gondozottak körét. A bizottság egyharmada sem támogatta a módosító javaslatot, tekintettel arra, hogyha valaki fegyveres harcokban, háborúban megrokkant, vagy életét vesztette, a hadi gondozásba tartozó ellátásban részesül.
A módosító javaslatok második csoportja – Gyurkó János, Raj Tamás, Bethlen István, Bánffy György, Eke Károly és több más képviselőtársunk módosító indítványai – az időintervallumok megnyújtását célozta meg. A bizottság nevezettek módosító indítványait nem tudta támogatni, hiszen az 1944–45-ös időt illetően a személyi kárpótlás már elfogadott törvénye ezt az időtartamot már eldöntötte.
A harmadik csoportba tartoznak azok a módosító indítványok, amelyek a törvényjavaslat 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kizártak körét kívánja szűkíteni. Ezzel ugyancsak a kiterjesztés irányában hat. Bizottságunk többsége elutasította az indítványt, egyharmad igenlő szavazatot sem kapott.
(11.40)
A negyedik csoportba tartozó indítványok – mint Schiffer, Havas és Solt képviselőtársunk indítványai – az ellátás összegének mértékét javasolják emelni. Többségi igenlő szavazatot ugyancsak nem kaptak. Nemcsak azért, mert – mint általában az ilyen felvetéseknél – a nemzetgazdaság teherbíró képességét is figyelembe vettük, hanem mert a polgári jogegyenlőség, az arányosság más törvényekkel, mint például a személyi kárpótlási törvény, az 1991-es XII. törvény, vagy a hadigondozásról szóló jogszabályban rögzítettek és e törvényjavaslat közötti egyensúly felborulna.
Az ötödik csoportba tartozó módosító indítványok az eljárási szabályok módosítására tettek javaslatot. Havas és Solt Ottilia képviselőtársunk javaslata szerint, aki ugyanezen sérelem alapján hadigondozásban részesült, választhasson a nemzetgondozási díj, illetve a hadigondozási díj között. A bizottság nem támogatta a javaslatot, bár több mint egyharmad igenlő szavazatot kapott.
Ugyancsak Havas és Solt a nemzeti gondozási díj visszamenőlegességét javasolta abban az értelemben, hogy aki az 1991. évi XII. törvény hatálybalépésénél korábban kapott nemzeti gondozását elveszítette, és e törvény alkalmazásával ismét nemzeti gondozottá válik, a nemzeti gondozási díjat visszamenőleg kapja meg a megszüntetés hónapjától. A bizottság 9:7 arányban támogatta az indítványt.
Az utolsó csoportról, a szövegmódosításokról nyilván nem akarok beszélni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság többsége egyetért az előterjesztők azon szándékával, hogy a nemzeti gondozásról szóló törvény a politikai indíttatású önkény áldozatairól rendelkezzen. Megérti a bizottság azt a szándékot, hogy néhány képviselőtársunk a törvényt szélesebb körre javasolja kiterjeszteni. Bizottságunk minden tagja tudja, hogy az alapvető emberi jogok sérelmére elkövetett jogtalanságok, különösen, amelyek az élet elvesztésével jártak, nem orvosolhatók, legfeljebb csak szimbolikusan vagy részlegesen, mégis fontosnak tartjuk a törvény elfogadását, melyben az előterjesztő és a módosításokat benyújtó képviselők egy része is arra törekedett, hogy az állampolgári jogegyenlőség, valamint a már korábban megalkotott jogszabályokkal való összhang ne szenvedjen csorbát.
Ezeknek az érveknek a felsorolásával a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslatot, az általunk támogatott módosító indítványok figyelembevételével, a szociális bizottság a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja.
Köszönöm szépen. (Taps.)
