PÁNCZÉL GYULA, DR. (MDF)
PÁNCZÉL GYULA, DR. (MDF)
PÁNCZÉL GYULA, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szóban forgó törvénymódosító javaslathoz csatlakozva Horváth Tivadar és Mizsei Béla képviselőtársaimmal közösen módosító javaslatokat adtunk be az eredeti törvényben foglalt természetvédelmi vonatkozásokhoz. Ezekre természetesen most nem fogok kitérni, mivel Horváth Béla képviselőtársam az előző ülésen ezek lényegét már az általános vitában, de mégis részletezte. Pusztán csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy módosításaink az eredeti törvényben szereplő, egyébként valóban eléggé szigorú természetvédelmi vonatkozások, a jogos természetvédelem igényei és a jogos tulajdonhoz jutás között feszülő problémákat próbálta feloldani, mindazonáltal – ha úgy tetszik – most éppenséggel nem is annyira a természetvédelem érdekében álltunk elő természetvédelmi típusú módosításokkal.
Persze ha meggondoljuk, ezek a módosítások végül is mégiscsak a természetvédelem érdekeit is szolgálják, ugyanis be kell látnunk, semmiképpen nem lehet cél az, hogy a természetvédelem állandó háború közepette létezzen –, nem is tud így létezni. A törvény megszületése óta nagyon sok részproblémával kerestek meg bennünket választóink, éppen azért vállaltuk fel, hogy valamiféle jogos, okos kompromisszumot próbáljunk találni – ismétlem tehát – a természetvédelem és a jogos tulajdonhoz jutás között.
(12.50)
Javaslatainknak tehát ez a lényege, ezekről tovább nem beszélnék, viszont szeretném, hogyha még egy-két percet kérhetnék egyéb módosító javaslatokat illetően.
Röviden kitérnék a mienkhez benyújtott csatlakozó módosító javaslatokra, például Gyurkó Jánoséra, aki a 15. § tervezett (4) bekezdését módosítja. Nem fogom fölolvasni, pusztán csak fölidézem emlékezetükbe, hogy itt a kijelölhető földalapokba Gyurkó képviselőtársunk szeretné bevonni, illetve bevonja az erdő kategóriáját is.
Természetvédőkkel beszélve, a Környezetvédelmi Minisztérium képviselőivel is beszélve, ennek túlzottan ugyan nem örülnek, de hogyha erre sor kerül, ez önmagában még nem jelent valami csatavesztést a természetvédelem számára.
Szó, ami szó, azonban szeretném itt megemlíteni – csatlakozva egyébként azokhoz, akik az előző napokban már egyébként nagyon jogosan sérelmezték egy nem létező természetvédelmi és környezetvédelmi törvény hiányát –, hogy ez a hiány bizony jelen esetben is előáll. Ugyanis nem túl szerencsés az a dolog, amikor a törvényhozó úgy hozza törvényeit, hogy itt még a végrehajtást illetően, hogy úgy mondjam, nem ő viszi el a balhét, hanem szubordinációkat épít be a törvénybe, ami azért nem kívánatos, mert – ezt konkrétan tudom – már jelen esetben is sok probléma van ebből. Nevezetesen, mi nem csinálunk az ilyen rendelkezéseinkkel mást, mint az egyes tárcák képviselőire, az apparátusra óriási munkát zúdítunk.Tehát mintegy a nyakukba varrjuk végrehajtás szintjén a problémákat, amit – meg kell mondani – igen nehezen viselnek. Tehát végül is ezáltal igen gyakran tesszük őket magukat frontharcosokká.
Mindazonáltal én a magam részéről az erdő beiktatását nem javasolnám az előbb kifejtett okokból.
Gyurkó János képviselőtársam egyéb javaslatai didaktikusak, értelmezési, nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaznak, ezekkel nyilvánvalóan egyet kell értenünk.
Szeretnék még egy-két szót szólni a később szintén csatlakozó módosító javaslatként beadott módosítványról, amely Balogh János képviselőtársunk nevéhez fűződik. Balogh János nem tesz mást, mint a kijelölhető területeket még kiegészíti, úgymond rét, legelő művelési ágba tartozó kategóriával is. Azt csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy rét, legelő művelési ág helyett ma a gyep művelési ág a használatos. Viszont én itt most nagyon szeretném, ha néhányan még figyelnének erre: a nemzeti parkok vonatkozásában maga a nemzeti park és a szigorúan védett természetvédelmi területek ügyében a gyep a döntő. Nem annyira az erdők, hanem a gyep. Ez döntően például a Kiskunsági Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park vonatkozásában perdöntő számunkra. Tehát a gyepek, ősgyepek vonatkozásában semmiféle engedményt nem érdemes adnunk, mert akkor a nemzeti parkjaink, szigorúan védett természetvédelmi területeink arra a sorsra fognak jutni, amire a közelmúltban már egyszer jutottak. Most ismét nő természetvédelmi ázsiónk.
Nagyon szeretném fölhívni tisztelt képviselőtársaink figyelmét, hogy erre figyeljünk oda, mert a dolog azzal nem lesz elintézve, hogyha úgymond a tulajdonosok fölvállalják a művelési kötelezettséget. Kérdezem én, mit tudunk tenni szigorú büntetésen kívül egy ősgyep föltörése után? Ami egyébként már nagyon nagy hektárszámban a mai napokban is megtörtént. Vagy mit tudunk tenni egy masszív, titkos műtrágyázás után, ami büntethető ugyan, nyilván, mint jogsérelem, mi tudjuk a természetvédelem érdekeit büntetőjogi szinten érvényesíteni, de már ekkor bottal üthetjük az áhított természetvédelmet.
Nagyon szeretném, hogyha ezt a kérdést így fognánk fel. Nem arról van tehát szó, hogy itt mi a jogos tulajdonhoz jutást akarjuk gátolni. Mindjárt hozzáteszem, hogy használati értéke a nagy ezeknek a területeknek, és a nemzeti parkok a használhatóságát megtartják. Tehát fönntartják. Ott lehet állatot legeltetni, szürke gulyákat, és így tovább, sőt kaszálni lehet. Ez egyenesen kívánatos emberi tevékenység. Csak éppen forgalmi és tulajdonlási lehetőséget ne adjunk, mert akkor itt nem lesz természetvédelem. S itt mindjárt szeretném is megmondani – valószínű, erről Balogh János képviselőtársam már lekésett, de – ez a gyep kategória például, ha beemelnénk, és én azt hiszem, hogy miután itt sok minden zavart észlelünk, még erre van később lehetőség, valamiféle csomagban ez az igénye teljesülni tudna, például a tájvédelmi körzetekben kategóriát jelölte volna meg. Tudniillik a tájvédelmi körzetek gyep-, illetve rét-, legelőterületeihez a nemzeti parkok nem ragaszkodnak. Tehát ilyen értelemben még ezen az igényen is tudnánk csiszolni. És hozzáteszem, mondom, hogy a természetvédők teljes egészében nyitottak ebben az ügyben. Az ország nagy részén már kompromisszumra jutottak, ez például a Kiskunsági Nemzeti Parkban messzemenően így van. És ezt ajánlom egyébként az ország többi területein is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérem képviselőtársaimat, illetve a tisztelt előterjesztőket is, a természetvédelem és a jogos tulajdonhoz jutás közötti ésszerű kompromisszumos javaslatokat tehát támogassák. Egyben megkérem természetesen a két privilegizált tárcát ebben az ügyben – a földművelésügyit és a környezetvédelmit –, hogy a végrehajtás során ne akadályozzák, hanem sokkal inkább felelősen segítsék egymás munkáját, hogy – még egyszer mondjam – semmiképpen ne kerülhessen szembe egymással sem a természetvédelem, sem pedig a jogos tulajdonhoz jutás egyaránt fontos ügye. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
