PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános és részletes vita alapján megállapítható, hogy a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslatot mind a plenáris ülés, mind az egyes bizottságok ülésein lényegében támogatták, annak fontosságát és megoldáskeresését módosító indítványokkal elismerték.
Senki előtt nem lehet kétséges, hogy a diktatúrák időszakának áldozatai, hozzátartozóik, valamint a megrokkantak az ország jelenlegi gazdasági helyzetében lehetséges szerény gondozási díjnál jóval többet is megérdemelnének. A törvényjavaslat tárgyalása alkalmul szolgált arra is, hogy ezt a jogintézményt más személyi és vagyoni jellegű sérelmek orvoslására, kárpótlására irányuló jogszabályokkal összehangoljuk. A más jogszabályokban foglalt sérelmek kárpótlása, ezen sérelmek összefüggései és eltérései, az egyes megoldások arányossága, valamint a jogegyenlőség elvének szem előtt tartása alapján, számos egyeztetés után látta a Kormány e törvényjavaslatot előterjeszthetőnek, és ezen szempontok figyelembevételével mérlegelte a módosító javaslatokat is.
A módosítások a jogosultak körének kiterjesztésére és szűkítésére egyaránt tartalmaznak javaslatot. Ez is tükrözi azt, hogy milyen nehezen megoldható feladatot jelent az elmúlt évtizedekben kialakított egyoldalú nemzeti gondozási rendszer megváltoztatása. Nem tartjuk elfogadhatónak az olyan módosító javaslatokat, melyek más jogintézmények által rendezendő sérelmek – például sorkatonai szolgálat sérültjei – orvoslását kívánják beemelni a most tárgyalt törvénybe. De olyan javaslatot sem helyeselhetünk, amely vagylagosságot tenne csak lehetővé eltérő sérelmek, például szabadságvesztés és megrokkanás esetében, hiszen ezek külön-külön kárpótlandók. Elfogadható viszont, hogy az 1. és 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időtartamot 1989. október 23-áig, a köztársaság kikiáltásáig terjesszük ki. Indokoltnak látszik, hogy dr. Zimányi Tibor és társainak indítványai szerint kerüljön vissza az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvény módosításába bizonyos kitüntetések köre. Indokolt még néhány egyértelműsítő szövegmódosítás is, például az orvosi szakvéleményekről.
Nádori László képviselőtársam módosító javaslata azt tartalmazta, hogy emeljük be a törvénymódosításba a világbajnokok, a világbajnokságon aranyérmet szerzettek nyugdíj-kiegészítését. Nem tartanánk szerencsésnek ezt a megoldást egy olyan törvényben, amelyik egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról és egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szól. Ellenben egyetértünk az indítvánnyal, ezért meg kell keresnünk ennek más megoldását. Áttekintve az eddigi jogszabályi rendelkezéseket, megállapítható, hogy '85-ben minisztertanácsi rendelet szabályozta az olimpikonok nyugdíj-kiegészítését. Ebből következik, hogy megoldható lesz egy hasonló szintű jogszabályban ennek kiterjesztése a világbajnokságokra is. Természetesen csak a régi idők, az elmúlt idők arányérmeseire vonatkozik ez, hiszen '85, illetve '88 óta ez a kérdés rendezett. Tehát ezt az indítványt azért nem támogatjuk, mert más megoldást tartunk elfogadhatónak.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatunkat a fenti szempontok szerint fogadják el.
Köszönöm a munkában való részvételüket és a szavazás során a támogatásukat. (Taps.)
