SIPOS IMRE, DR. (FKgP)
SIPOS IMRE, DR. (FKgP)
SIPOS IMRE, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A délelőtti vitában kívántam hozzászólni, de időhiány miatt mostanra tolódott a hozzászólásom.
Nagyon röviden szeretném a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlani a módosító javaslatokkal együtt. Ugyanis mindenképpen szükséges a kárpótlási törvény végrehajtásának a gyorsítása, annak érdekében, hogy akik tényleg földtulajdont kívánnak a kárpótlási jegyért vásárolni, és ennek következtében a magyar mezőgazdaság vállalkozóivá kívánnak válni, az őszi munkák megkezdéséig hozzájuthassanak földjeikhez.
Másodsorban is indokolt, azért, mert a vidék borzasztó bizonytalanságban van. Úgy a vállalkozni szándékozók, mint azok a szövetkezetek, illetve állami gazdaságok és más nagyüzemek, amelyeknek a kezelésében a kárpótlásra kijelölt földalapok megtalálhatók. Teljes a bizonytalanság olyan tekintetben is, hogy nem tudják azt sem a szövetkezetek, sem az állami gazdaságok, mennyi lesz az a tulajdonképpeni földigény, amelyet a kárpótlási hivatalokhoz a kárpótlandók bejelentettek. S valahogyan ez év őszéig, a mezőgazdasági munkák megkezdéséig ezt a bizonytalanságot mindenképpen meg kell szüntetni azért, hogy a szövetkezetek is tudják, hányadán állnak, az újonnan átalakult szövetkezetek is megkezdhessék a munkát, és a vállalkozók is. Én nagy jelentőséget tulajdonítok itt a földrendező bizottságoknak, amelyeknek a szerepe nem elhanyagolható, sőt létfontosságú ebben a kérdésben. Ugyanis az előbb említett bizonytalanság – tehát az az információhiány, ami jelen pillanatban a vidéken van – az ő segítségükkel talán bizonyos mértékig fölszámolható, ugyanis ők a helyi adottságokat ismerve mindenképpen segítségére lehetnek a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és önkormányzatoknak az információk megszerzésében, nevezetesen föl tudják mérni az adott községben, az adott területen, esetleg régióban, hogy kik azok, akik kárpótlási jegyeik alapján földet kívánnak vásárolni. Ugyanis ez a kárpótlási lapokról, amelyeket a kárigénylők benyújtottak, egyáltalán nem derül ki, és ez a törvényjavaslat ezeket a hiányosságokat szeretné kiküszöbölni, és mindenképpen a kárrendezési és kárpótlási hivatalok hathatós közreműködésével elérni azt, hogy a mezőgazdasági vállalkozók mindenképpen a földjükhöz jussanak.
Ez évben még – az ország határát nézve – az ország nagy részén a vetések szépek, a földek műveltek. Ám jelen pillanatban a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak a 25–30%-a tulajdonképpen csődeljárás alatt vagy felszámolás előtt áll, de nagyon sok olyan szövetkezet van, amelyek az idén jelzáloghitelre meg tudták a földmunkákat, vetéseket valósítani. Azonban teljesen kétségessé válik a termésnek a betakarítása anyagi eszközök hiányában, és még kétségesebb, hogy a szövetkezeteknek egy jó része jövőre nem fog-e csatlakozni a jelen 30%-hoz. S ha a szövetkezetek nem képesek termelni, a kisvállalkozóknak pedig időben nem adjuk meg a lehetőséget, akkor borzasztó helyzetbe kerülhet a magyar mezőgazdaság, és ennek következtében az ország is.
Köszönöm szépen. (Taps.)
