TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ)
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ)
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban rendkívüli ügyben kívánok szólni, egy olyan rendkívüli ügyben, amelynek az oka Magyarország határain kívül található, ugyanakkor az a hely számomra nem idegen, mert a szülővárosomról van szó, Kolozsvárról.
Mint a ma reggeli lapok közölték, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Szőcs Géza alelnök aláírásával, tiltakozott azok ellen a lépések ellen, amelyeket Kolozsvár hírhedt polgármestere, Gheorghe Funar kezdeményezett, és amelyek csak betetőzését jelentik egy akciósorzatnak, amely mind a román, mind a magyar, mind az európai közvéleményt felháborította.
A Házban, gondolom, mindenki tudja, hogy mi történik a Mátyás-szoborral. Engedjék meg, hogy azok számára is, akik talán nem rendelkeznek pontos helyismerettel, hadd mondjak el néhány dolgot, ami nem közismert.
A kolozsvári főtéren álló Mátyás-szobor, amely Fadrusz János alkotása, ezen nem egy magyar felirat volt tegnapig, hanem 1945 óta – egyébként Balogh Edgár kezdeményezésére – egy latin nyelvű felirat, Mátyás király egykori aláírásának a reprodukciója, "Mathias Rex". Éppen azért latinul, hogy senkinek az előítéletét, történelmi vélekedését ne sértse.
Ennek a feliratnak a helyébe Funar polgármester – tudomásom szerint a hatályos román törvényekkel is ellentétben, mindenképpen így nyilatkozott Kolozs megye prefektusa, hogy ehhez nincs joga – egy román nyelvű feliratot kíván helyezni, amely egy idézet Nikolai Jorge román történésztől, amely azt állítja, hogy Mátyás királyt csak saját népe győzte le – értsd a román nép –, amikor Moldvával harcolt.
Ez az akció nyilvánvalóan sérti az erdélyi magyarság érzékenységét, és az RMDSZ tiltakozása kifejti, hogy ebben az erdélyi magyarság történelmi emlékezetének és múltjának kulturális megsemmisítését látja, amely bevezetése lehet egy politikai akciósorozatnak, amely joggal váltja ki aggodalmunkat.
Szeretném, ha a Kormány a szokásos diplomáciai csatornákon kifejezné ezzel kapcsolatos aggodalmát, ebben meggyőződésem szerint élvezné az ellenzék teljes körű támogatását.
Szeretnék még valamit ehhez a dologhoz hozzáfűzni: Ami most Kolozsvárott történik, amint önök tudhatják a rádióhírekből és a sajtó jelentéseiből, igen feszült helyzet alakult ki, Kolozsvár főterén román és magyar csoportok állnak. Ez – mondom – csak egy végpontja egy sorozatnak.
(9.20)
És ez nemcsak Romániában történik – tudják jól, hogy Szlovákiában is kétnyelvű feliratokat szedtek le, magyar feliratokat távolítottak el. Kolozsvárott az utolsó magyar utcaneveket szüntetik meg; kiköltöztették a szerkesztőségi helyiségükből magyar folyóiratok munkatársait – a provokációk számát nyugodtan lehetne szaporítani további példákkal.
Én azt hiszem, a magyar Országgyűlés, a magyar politikai spektrum minden oldala kellő türelmet tanúsított mostanáig ezekben a dolgokban. Senki nem vádolhat bennünket azzal, hogy türelmetlen vagy heveskedő gesztusokkal ebben a Házban akadályoztuk volna az országaink közötti megértést. Egyszer azonban minden türelemnek elérkezik a vége – az én türelmem vége most érkezett el, holott már korábban is természetesen számtalanszor lett volna alkalom arra, hogy szóljunk, és a kelet-európai megértés érdekében visszatartottuk magunkat a parlamenti patkó minden oldalán attól, hogy hevesen fölemeljük a szavunkat ezekben a dolgokban.
Ugyanakkor szeretnék valamit leszögezni: Funar polgármester téved, ha azt képzeli, hogy az erdélyi magyarság történelmi emlékezetét el lehet törölni, mindenki téved, hogyha azt gondolja, hogy egy utcatábla fölszögezésével vagy levételével meg lehet semmisíteni a történelmet. És hogyha már Kolozsváron az utcán a történelmi nevek nincsenek ott, legalább a magyar Országgyűlés jegyzőkönyvében ott lesz, ha én azt mondom, hogy Farkas utca, ha azt mondom, hogy Postakert utca, ha azt mondom, Lincegh utca, ha azt mondom, hogy Forduló utca, ha azt mondom, hogy Szénafüvek, ha azt mondom, hogy Kőmálalja… Ezek azok a nevek, amelyek Kolozsvár történelmét jelzik, és ha másutt nincs helyük, legalább legyen helyük a magyar Országgyűlés jegyzőkönyvében. Köszönöm szépen. (Általános nagy taps.)
