GÁL ZOLTÁN, DR. a Magyar Szocialista Párt frakciójának vezetője:
GÁL ZOLTÁN, DR. a Magyar Szocialista Párt frakciójának vezetője:
GÁL ZOLTÁN, DR. a Magyar Szocialista Párt frakciójának vezetője: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva ezt a közel kétórás vitát, borzasztó érdekes volt számomra. Ebben a néhány hozzászólásban, de a két órában tulajdonképpen jelen volt a mi két és fél esztendőnk. Hogy mire gondolok: itt elemezgették egyes hozzászólók azt, hogy az MDF–SZDSZ-paktumot hogyan lehetett, kellett volna értelmezni. Aztán számomra borzasztó humoros volt, hogy akkor, amikor arról van szó, hogyan kell majd frekvenciákat elosztani, meg hogyan működjenek a kábeltelevíziók, akkor valakinek eszébe jut a helytartótanács szervezeti és működési probémája.
Kónya Imrét hallgatva én – tisztelt Országgyűlés! – javaslom, hogy fontoljuk meg még a költségvetési vita lezárása előtt, hogy hozzunk létre néhány közszolgálati Televíziót, és akkor a rendszerváltás minden probléma nélkül zajlik majd. Persze ezek a mondataim némi túlzást tartalmaznak, de valami ilyesmi jutott eszembe… (Derültség.) … az elhangzottak alapján.
Ehhez képest a véleményünket a következőkből szeretném indítani: a köztársasági elnök úr kezdeményezése. Szeretném emlékeztetni arra a tisztelt Országgyűlést, hogy a Magyar Köztársaság elnöke ezúttal, ha nem csalódom, harmadik alkalommal fordul közvetlenül az Országgyűléshez. Az első alkalom a taxisblokád jogi kérdéseinek rendezése volt, a másik alkalom az igazságtétel elrendezésére egyfajta javaslat. Szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy mind a két esetben a közvélemény-kutatások egyértelmű tapasztalatai alapján a társadalom többségének véleményét kifejezve kívánt a köztársasági elnök úr egyfajta javaslatot tenni. Ezek a javaslatok, az előző két javaslata is arra irányult, hogy próbáljanak a parlamenti pártok, a politikai erők valamifajta egyezségre jutni, és úgy rendezni az élő, valóságos problémát.
Én úgy hiszem, hogy a köztársasági elnök úr eddigi működése, s az a mértéktartás, ahogy ezekhez a kérdésekhez közeledett, világosan mutatja, hogy Göncz Árpád úgymond klasszikusan tölti be a Magyar Köztársaság elnökének funkcióját. (Rajkai Zsolt: Nagyon jó!) Ebbe a kontextusba helyezve a köztársasági elnök úr kezdeményezését, megint mit látunk. Azt látjuk, hogy a társadalom többségének láthatóan elege van ebből az egész médiaügyből… (Közbeszólás: Biztos.) … és szeretne rajta túl lenni.
Az előző két esettől ennyiben ez eltérő, hogy a köztársasági elnök úrnak ebben az egész ügyben egyfajta megállapodás eredményeként konkrét hatásköre van. Láthatóan szeretne olyan megoldást kialakítani, amely az előzőkhöz hasonlóan egyfajta konszenzussal zárulna. Ennek jegyében – és hangsúlyozom, újra csak a társadalom többségének véleményére támaszkodva – tesz egy olyan javaslatot, amely mint ahogy ez itt már elhangzott, egyfajta konszenzuskényszerre vinné az érintett politikai erőket.
Ezt a javaslatot ebből a szempontból kell értékelni, és minden más hosszú jogi fejtegetés szerintem mellébeszélés tulajdonképpen, mert a kérdés úgy vetődik fel, hogy akarnak-e a politikai erők ebben a kérdésben egyfajta konszenzusra jutni, vagy sem. Itt elhangzottak vélemények, vannak, akik akarnak, vannak, akik nem. A kormánykoalíció nem kíván ebben a kérdésben konszenzusra jutni, tehát elutasítja a köztársasági elnök javaslatát. Ehhez képest természetesen sokadrangú kérdés annak alkotmányos vitatása, hogy egy országgyűlési bizottság most kaphat-e ilyen jogot, és ez hogy érinti a köztársasági elnök meg a végrehajtó hatalom jogkörét, és hogy az A-változat működőképes-e vagy nem, és hogy hasonlít-e a helytartótanács szervezeti és működési rendjére vagy nem. (Horváth Tivadar: Érveket mondjál!) A kérdés így vetődik fel.
Az érveim abban vannak – köszönöm, Horváth képviselő úr –, arra támaszkodnak az érveim, amire a köztársasági elnök úr javaslata támaszkodik: a társadalom szeretne túljutni ezen az egész ügyön. (Közbeszólás: Mi is.) És ahogy a szocialista párt többször elmondta, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb egy korrekt médiatörvény szülessen meg, amely minden politikai erőnek és szellemi áramlatnak, amely az Alkotmány keretei között egyenlő feltételeket biztosít a közszolgálati médiákban való megjelenésben. Mi minden tárgyaláson ebben a szellemben és az együttműködés szellemében jelentünk meg, és a következő időszakban is így fogunk gondolkozni és cselekedni.
A köztársasági elnök úr javaslatát azért támogatjuk, mert magában hordozza egy ilyenfajta együttműködésnek a lehetőségét mindazok számára, akik ilyet egyáltalán akarnak.
Tisztelt Országgyűlés! Ezeket tessék megfontolni akkor, amikor majd a köztársasági elnök úr javaslatáról döntenek, hozzátéve, hogy ez a konszenzuskényszer, amit a javaslat tartalmaz, természetesen más szervezeti formát is ölthet. Mi hajlandók vagyunk másban is gondolkozni, ha ehhez megvan a politikai akarat, márpedig bennünk megvan.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)
