PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban hét olyan elkülönített állami pénzalapról hozunk döntést, amelyek egyfelől az állami szerepvállalást vannak hivatva szolgálni, másfelől az államháztartási törvény értelmében törvényi szabályozás alá kell, hogy essenek.
Ezek az állami pénzalapok azok, amelyek olyan feladatok finanszírozásának támogatását célozzák, melyek fontos, a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt területeket érintenek, ám a vállalati, vállalkozói szféra, illetve az önkormányzatok számára e feladatok önerőből való finanszírozása nem túl vonzó.
További szerepük, hogy a költségvetés válláról terheket vegyenek le, tekintve, hogy nemcsak kiadásaik vannak az adott területtel kapcsolatosan, hanem különféle bevételeik is. Így tehát nem kell unos-untalan az államkasszához fordulniuk pótlólagos forrásokért.
Az elkövetkezendőkben röviden összefoglalom a frakciónk véleményét a szóban forgó pénzalapokról.
Elsősorban azt említeném meg, hogy rendkívül nagy jelentősége van a pénzalapoknak abban a tekintetben, hogy ezek a pénzalapok tartósak, nem elvonható pénzalapok, maradványaik a következő esztendőkre átvihetők, ebből következően biztonságosan nyújtanak lehetőséget a hosszú távú és rövid távú fejlesztésekre, fedezetekre egyaránt.
Az első ilyen alap, a befektetésösztönzési alap a Magyarországon történő külföldi befektetések ösztönzését, a külföldi részvételű gazdasági társaságok működési feltételeit van hivatva elősegíteni.
Meglátásunk szerint ez az alap funkcióján túl egyéb célt is szolgál. Ez pedig a technológiafejlesztés közvetett módon történő támogatása.
Mire is alapozzuk ezt a kijelentést?
A hazai infrastruktúra köztudottan alacsony színvonalú. Az alapból támogatás kiépítéséhez, illetve közműfejlesztési hozzájáruláshoz adható. Amellett, hogy az említett feladatok megvalósulnak, a támogatás által a gazdasági társaság mentesül a beruházás költségeinek egy részétől, az önkormányzatok a telekhatáron kívüli infrastrukturális építmények tulajdonosai lesznek, s emellett olyan technikák, eszközök, technológiák kerülhetnek be hazánkba, olyan ismeretek birtokosai lehetünk, amelyekhez a gazdálkodó szervezetek bátorítás, támogatás nélkül nemigen tudnának hozzájutni.
Az a lehetőség, hogy a költségvetést kímélendő az Állami Vagyonügynökség állami részesedést vásárolhat, véleményünk szerint a privatizációs bevételek ésszerű felhasználását szolgálja. Tekintettel arra, hogy a privatizációs bevételek nagyságának tendenciája nem feltétlenül emelkedő lesz az elkövetkezendő években, így megfontolás tárgyának javasoljuk a javaslatban szereplő három évnek mint az elidegenítési kötelezettség felső határának a csökkentését. Mindenképpen támogatjuk az egyedi mérlegelés lehetőségének fenntartását, ám nem szűkítenénk le a konvertibilis pénzbeli hozzájárulás nagyságának felülbírálatára.
A második, az idegenforgalmi alap léte elengedhetetlenül szükséges. Az eddig is jól prosperáló alap által valósult meg az idegenforgalom összehangolt, gyors ütemű fejlesztése. Mindenképpen szükség van a hazai idegenforgalmi adottságok jobb hasznosítására, a szükséges infrastruktúra megteremtésére, a reklám-, propagandatevékenység ellátására, a hosszú távú idegenforgalmi célok megalapozására.
Itt szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy 1996-ban világkiállítás lesz hazánkban. Ez az alap – mármint az idegenforgalmi alap – szerves részét képezheti a szükséges fejelsztések, beruházások finanszírozásának. Ne feledjük el: nem tehetjük meg, hogy ne minden eszközzel segítsük a világkiállítás megrendezéséhez szükséges feltételek megteremtését.
Mind a fejlett, mind a kevésbé fejlett országokban egyaránt állami feladat az exportőrök piacra jutásának elősegítése. E célból jött létre a harmadik, a kereskedelemfejlesztési alap. Alapfunkcióin túl – gondolok itt az áruk, szolgáltatások és szellemi termékek exportjának elősegítésére – a strukturális átrendeződésből fakadó problémák megoldásában is aktív szerepet játszik.
(20.50)
A külkereskedelem rivalizációja által több tízezerre tehető a külkereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók száma. Számukra elengedhetetlenül szükséges, hogy szakmai ismeretekre, külpiaci információkra, marketingismeretekre tehessenek szert. Segítségre van szükségük ahhoz is, hogy a külpiacokon, illetve a külföldi kiállításokon egyáltalában meg tudjanak jelenni.
Mivel a fenti feladatokhoz, szükségletekhez mérten a vállalkozási kör kockázat- és teherviselő képessége korlátozott, így az alap a költségek egy részének átvállalásával teremti meg a saját erejükből esetleg elérhetetlen lehetőségeket. Örömmel üdvözöljük az általunk már hiányolt támogatási formát, nevezetesen a külföldön létesítendő magyar érdekeltségű vállalkozás alapítását, hiszen – mint a fejlett ipari országok gyakorlata is mutatja – ez a promóciós gyakorlat még nagyobb lökést adhat a külpiacra jutáshoz.
A negyedik, a környezetvédelmi alap létjogosultságához nem férhet kétség. Tekintve, hogy az elmúlt években, s előreláthatólag még jó ideig meglehetősen mostohán bántunk és bánunk a környezetünkkel, így mindenképpen meg kellett teremteni azt a forrást, amely a kormányzati költségvetés mellett kiegészítő forrása a környezetvédelemnek, s amely részt vállal a környezetvédelem finanszírozásában.
Ez az alap nemcsak a környezetvédelmi célú fejlesztések különböző formában való támogatására szolgál, hanem operatív beavatkozásokat is elősegíthet. Például fel lehet használni oktatásra, nevelésre.
Az ötödik a piaci intervenciós alap, amely a belpiaci zavarok megelőzését és elhárítását szolgálja. Mindannyiunk előtt ismert az az áldatlan állapot, amely manapság jellemzi a belpiacot. Gondolok itt a fogyasztók érdekvédelmére, az ipari és mezőgazdasági termelésben váratlanul keletkező problémákra – amelyek nem egyszer a lakosság alapvető fogyasztási cikkekkel történő ellátását veszélyeztethetik – a kistelepülések lakosságának alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátási zavaraira.
Mivel a konkrét beavatkozási lehetőségeket és módokat előre nehéz meghatározni, tekintve, hogy a piaci zavarok váratlanul képződnek, így a nemzetgazdaság forgalmi folyamatainak működése érdekében meg kell teremteni akár a közvetett, akár a közvetlen beavatkozás lehetőségét.
Az elmúlt esztendőkben a szerkezetátalakulás folytán egyre növekszik a munkanélküliség, a depressziós területekről megnövekedett az elvándorlás, tovább gyengítve az adott területek esélyeit.
A hatodik a területfejlesztési alap. Célszerű felhasználása a válságterületek kezelésén túlmenően megakadályozza a hagyományosan gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott területek további leszakadását. Egyfelől azáltal, hogy támogatja a munkahely-teremtést, illetve a munkahelymegtartást, másfelől elősegíti a mezőgazdasági szerkezetváltást, továbbá támogatja a termelői infrastrukturális beruházásokat. Ez a rész bennünket, kisgazdákat különösen érdekel. Továbbá ez az alap biztosítja, hogy hazánk illeszkedhessen az Európai Közösség regionális településpolitikai rendszeréhez.
A hetedik, a vízügyi alap rendeltetése a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátása, a vizek kártételei elleni védekezés, az ivóvíz gazdaságos felhasználása és a vízkészletek védelmének elősegítése. Ez a pénzügyi alap mind országos, mind regionális, illetve helyi vízügyi közfeladatok ellátását segíti. Kiegészíti a lakossági, önkormányzati és gazdálkodási forrásokat, tehermentesíti a közcélú kiadásokat.
Összefoglalva: e nagyon fontos természeti kincsünk optimális felhasználását, védelmét szolgálja.
Végigtekintve a törvényjavaslat által tárgyalt pénzalapokon, megállapíthatjuk: mindegyik olyan célokat szolgál, amelyek ellátása állami feladat, ám ezek az alapok bevonják a lakosságot, az önkormányzatokat, a vállalkozókat, az állami szervezeteket. Nemcsak elvonnak, adnak is. Ezáltal egy kvázi összefogással, közös teherviseléssel olyan feladatok megoldását teszik lehetővé, amelyek finanszírozásával a költségvetés nem terhelhető.
Természetesen van még néhány pontja a törvényjavaslatnak, amely újramegvitatásra érdemes. Ezeket mi is jelezzük. Ám alapelveivel, céljaival egyetértünk. Kérem képviselőtársainkat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását, amelyet a Független Kisgazdapárt frakciója ezúton is javasol. Köszönöm szíves türelmüket. (Taps.)
