SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az Állami Számvevőszék jelentéseiből, állami szervek illetékeseinek nyilatkozataiból, továbbá itt a Parlamentben elhangzottakból is számos, a Kormány háza táján történt gazdálkodási szabálytalanságról, visszaélésről értesülhettünk a közelmúltban.
A forrásokból gyakran idéz a sajtó is, például tegnap az egyik újságban az Állami Számvevőszék egyik jelentéséből idéztek, amely szerint a miniszterelnökség költségvetési fejezetben az előírásokat sértő módon béreket fizettek állóeszközök értékesítésének bevételéből.
Szabálytalanságok, visszaélések nyomán a felelős személyek felelősségre vonása messzemenően indokolt lett volna. Ilyesmire azonban – legalábbis az alább felsorolt esetekben – tudomásom szerint nem került sor, és kérdésem arra irányul: szándékában áll-e önnek, miniszter úr – eredetileg a miniszterelnök urat kívántam kérdezni –, ezek kapcsán személyi felelősségre vonást alkalmazni vagy kezdeményezni, és kivel szemben, mikor és milyen módon szándékozik ezt megtenni?
Az első konkrét ügy, amelyről szólni szeretnék, társadalmunk legsúlyosabb gondjának, az egyre növekvő munkanélküliségnek aktív kezelésére, a munkanélküliek átképzésére, munkahelyek teremtésének elősegítésére szolgáló foglalkoztatási alap gazdálkodása körüli szabálytalanságok ügye.
Az Állami Számvevőszék novemberi jelentése szerint ennél az alapnál az illetékesek több százmillió forintos tételekkel nem tudtak elszámolni, és az alapot nem hatékony, esetenként pazarló felhasználás jellemzi. Előfordul, hogy a vállalkozók a nekik pénzeszközöket juttató szerződésben foglaltaknak nem tesznek eleget, az állami költségvetés terhére jelentős nyereséghez jutnak.
A számvevőszéki jelentés mindezzel kapcsolatban felveti a munkaügyi miniszter felelősségét. Kérdezem – kérdezném a miniszterelnök urat, de most így kénytelen vagyok kérdezni a pénzügyminiszter urat –, sor kerül-e a munkaügyi miniszter ezen üggyel kapcsolatos felelősségre vonására?
Egy másik ügy, a nyári bankbotrányok ügye, a három bank: Ybl Bank, Általános Vállalkozási Bank és Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet csődje.
Tisztázta-e vajon a Kormány, hogy milyen felelősség terheli az Állami Bankfelügyelet vezetőjét és munkatársait azért, hogy a botrány nyári kirobbanását megelőző fél esztendőben semmiféle hatékony intézkedést nem tett az Ybl Banknál az egész bankszakma és szélesebb körök által is ismert módon folyó felelőtlen gazdálkodás és visszaélések megakadályozására? Ebben a bankbotrányban azonban – tisztelt kollégák – nemcsak vállalkozások sok milliárd forintja veszett oda, hanem költségvetési szervek körülbelül két és félmilliárd forintja is bentragadt, és az már bizonyosra vehető, hogy ebből félmilliárd forintot meg fog haladni a végleges veszteség.
Félmilliárd forint veszett tehát oda az adófizetők pénzéből. Az idei pótköltségvetés vitájában már feltettem a kérdést: kit és milyen módon vontak felelősségre azért, hogy az ilyen ügyleteket a költségvetési szerveknél tiltó jogszabályi rendelkezéseket kijátszó módon a Pénzügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Büntetésvégrehajtási Szervezet egyenként százmilliókat tartott, éspedig általában színlelt állampapír-vásárlási ügyletek keretében a kérdéses pénzintézetekben?
(14.10)
Kérdésemre a pénzügyminiszter úr, akinek saját minisztériuma is az érintettek között volt, nem reagált abban a vitában. Ezért próbáltam most a miniszterelnök úrhoz fordulni. Ez sajnos nem sikerült, de meg kell hogy mondjam, hogy nem igazán sokat változtat a helyzeten az, hogy most nem a miniszterelnök úrhoz, hanem a pénzügyminiszter úrhoz tudok fordulni. A helyzet ugyanis az, hogy tulajdonképpen a Miniszterelnöki Hivatal is érintett volt az ügyben, tehát végül is fordulhatok akkor megint a pénzügyminiszter úrhoz.
Ugyanis a következőképpen volt a Miniszterelnöki Hivatal érintve az adott ügyben. A bankbotrány ügyben sok szó esett az úgynevezett Hunor-csoportról, mint jelentős hitelfelvevőről, tehát közvetett módon a bankokban elhelyezett és részben odaveszett költségvetési pénzeszközök használójáról. Ugyanezen Hunor megbízottjának minősül az Állami Számvevőszék ez év augusztusi jelentésének megállapítása szerint – autók bérbeadási üzletének szervezésében – a Miniszterelnöki Hivatal. Így tehát végül is, ha nem tudok a miniszterelnök úrhoz fordulni, akkor helyesen fordulhatok azt hiszem, a pénzügyminiszter úrhoz, ismételten hozzá, és őneki teszem fel a kérdést: ebben az ügyben kit, mikor és milyen módon kíván a Kormány felelősségre vonni?
Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
