FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Három fontos témakörrel szeretnék foglalkozni, habár ennek többszörösét nyújtottuk be módosító indítványként Pelcsinszki Boleszlávval közösen.
Az első, ha már Fekete Gyula megemlítette a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos épület és építmény adóját, akkor talán legyen ez.
Mi úgy gondoljuk, hogy az állattartást szolgáló épületek, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, és a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolók azok feltétlenül legyenek adómentesek, hiszen senki nem vitathatja azt, hogy a mezőgazdaságnak sokkal nagyobb az eszköz- és helyiségigénye, mint akár az iparé, akár a kereskedelemé.
Az előbb említett érv Fekete Gyula érve, miszerint felháborító lenne az, hogyha kismalacok adómentes épületben nőnének fel és közben pedig lakások meg lennének adóztatva, csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy a kismalacnak mi lesz a sorsa. Pontosan azokat védenénk a különböző élelmiszer-ipari termékek alacsony árával, akiknek ez a termék jut, tehát pont a szegény megadóztatott embereket.
A másik érv, ami talán alátámaszthatja a mezőgazdasági épületek adómentességét, az pontosan az, hogy a magyar mezőgazdaság jelenleg válságban van, és ez a válság ciklikus. Akár az élelmiszeripar, akár a növénytermesztés hol rendkívül jó évet zár, ami természetesen az időjárásnak is köszönhető, hol pedig visszaesik 40-50%-kal is a terméseredmény. Ennek az a következménye, hogy sok épület, magtár és állattartó épület üresen áll egy vagy két évig és utána újra megtölthető. Méltánytalan lenne a tisztelt Háztól, ha olyan épületekre vetne ki adót, ami hasznot nem vagy éppen csak hogy termel.
A következő témakör, amivel szintén módosító indítványunk foglalkozik, a 3 ezrelékes, illetve az 1992-ben érvényes 3 ezrelékes helyi iparűzési adó, amire én egy kis összesítést végeztem.
Az anyagi ágak összes nettó árbevétele az 1991-es APEH-gyorsjelentés szerint 4247 milliárd forint volt. Ebből az eladott áruk beszerzési értéke után levont és az alvállalkozói teljesítmény után levont öszszeg csupán 1705 milliárd forint.
Szeretnék rávilágítani arra, hogy milyen óriási különbség van az iparban, illetve a belkereskedelemben számított eladott áruk beszerzési értéke között. Csak azért, hogy ne untassam önöket számokkal, százalékokban fogom kifejezni.
Most egy zárójeles megjegyzést fogok tenni, hiszen nem biztos, hogy mindenki mélyrehatóan foglalkozott ezzel a törvénnyel – a lényeg az, hogy eddig a teljes nettó árbevétellel kellett számolni a 3 ezrelék kifizetésekor, az új variáció szerint – amely fölemelné ezt az értéket 8 ezrelékre – már a nettó árbevételtől a beszerzési és az alvállalkozói teljesítménnyel csökkentett összeg után kell számítani a 8 ezreléket.
Mit jelent az, hogy ha az eredeti 3 ezrelékkel számítjuk a fizetendő adót, és mit jelent az, hogyha már a csökkentett beszerzési árral és alvállalkozói értékkel csökkentett 8 ezrelékkel számolunk? Ez azt jelenti, hogy a belkereskedelemben a beszerzési érték 79%-a csökkenti az árbevételt, ugyanakkor az iparban ez 22%, tehát méltánytalan, ha a kétfajta iparágra ugyanazt az adókulcsot számítjuk, azaz a nyolc ezreléket. Ezt ha milliárdokban szeretném kifejezni, akkor a belkereskedelemben fizetett 3 ezrelékes adó – kivethető adó, akkor inkább így fogalmazok – 3,26 milliárd volt. Ezek után 8 ezrelékkel 1,8 milliárd forint lehetne.
(18.50)
Ez azt jelenti, hogy 50%-os csökkenés fordulhatna elő.
Viszont az iparban 5,84 milliárd forint lehet a 3 ezrelékkel számított adómérték. Az új javaslat szerint pedig több mint a duplája: 12 milliárd forint lehet ez. Én azt hiszem, hogy egészen meglepő, hogy a két ágazat az új 8 ezrelékes szabállyal hogyan van érintve, tehát a belkereskedelem javára és az ipar súlyos terhére történik ez a változtatás.
Ezért gondoltuk úgy, hogy a tisztelt Ház választhat két variáció között, és ezt most csak röviden említem meg. Amennyiben az alvállalkozói teljesítések és a beszerzési érték meghaladja a nettó árbevétel 50%-át, akkor 8 ezrelék a fizethető adó, az egyéb vállalkozóknál 4 ezrelék.
De van egy másik variáció is, ami esetleg szimpatikusabb lehet sokak számára: a kereskedelmi tevékenység után az adó mértéke a nettó árbevétel 1%-a, egyéb tevékenység után pedig a nettó árbevétel 4 ezreléke lehet. Ez a módosító javaslatunk.
A harmadik, amit még szerettem volna megemlíteni, a lakásfelülettel, a lakásterülettel kapcsolatos adómérték, de mivel Fekete Gyula ezt már elmondta, és a mi módosító javaslatunkat támogatta, ezért ettől a ponttól eltekintek. Ugyanúgy eltekintek az eredeti törvény 50. §-ában ismertetett módosításunktól, ami az eddigi adómentességek eltörlését indítványozza e szerint a törvényjavaslat szerint. A módosító indítványunk tartalmazza azt, hogy az adómentesség továbbra is fennálljon, ezt kívánja a jogbiztonság, és ezt kívánja az is, hogy a lakosokkal kapcsolatos ígéretünknek megfeleljünk. Köszönöm szépen. (Taps.)
