TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr – sok nehézség árán, mégiscsak szót kaptam.
Azt hiszem, egy olyan kérdésről tárgyalunk, ami igazán aktuális: a helyi adók kérdése. Azt hiszem, ez az önkormányzatoknak igazán létkérdéssé vált, különösen az 1993. évi költségvetés határozathozatala után – hiszen nagyon jól tudjuk azt, hogy az szja-t a jövőben az eddigi 50-50% helyett a költségvetés és az önkormányzatok 30-70%-os arányban fogják megosztani.
A törvényjavaslat két elemét szeretném kiemelni – amelyhez Kuncze Gábor képviselőtársammal nyújtottunk be módosító indítványt: az egyik az idegenforgalmi adó, a másik pedig az építményadó.
(18.30)
Az idegenforgalmi adónál a jelenlegi törvény szerint az adó alapját a vendégéjszakák száma, illetve a 48 órás tartózkodás ideje szabta meg, az új javaslat szerint pedig az egy vendégéjszaka fogja képezni az adónak az alapját. Én szeretném néhány mondattal csak felolvasni a törvényjavaslathoz fűzött indoklást, mert – lehet, hogy gyermeteg vagyok, de – nem értem az indoklását, és gondolom, hogy erre majd azért valami választ fogunk kapni a Kormánytól. Ez úgy szól, hogy a törvény hatályos szövege az adó kötelezettségét 48 órát meghaladó tartózkodáshoz köti. A tapasztalatok azt mutatják – mondja a javaslat –, hogy a tartózkodás időtartamának átlaga 2-3 nap, ezért az adómentes tartózkodás időtartamát a javaslat 1 napban határozza meg.
Most én akkor azt kérdezem, hogyha ez az ezért úgy lenne, hogy a tartózkodás időtartamának átlaga a 2-3 nap helyett 4-5 nap lenne, akkor esetleg most 3 nap lenne a kezdő időpont, vagy ha 1-2 nap, akkor esetleg rögtön kezdődne, vagy fordítva. Én nem tudom, hogy ez meggondolt vagy megindokolt javaslatnak tekinthető-e, mert egyszerűen nem tudom érteni, sem értelmezni. Én azt kérem a Kormánytól, hogy becsüljék már meg egyszer az előterjesztők a Parlamentet, és ne ilyen indoklásokat terjesszenek elő, mert ezt egyszerűen sem értelmezni nem lehet, sem követni nem lehet, hogy most hogy változnak a napok, és ennek folytán most egy napra leszállítják a kezdő időpontot az idegenforgalmi adónál.
Ettől függetlenül személy szerint én nagyon örültem annak, hogy változás történik, hiszen körülbelül az a játék folyt ezzel a bizonyos két nappal, hogy a szállodákba bejelentkeztek a vendégek két napra, kijelentkeztek, majd megint bejelentkeztek és így kikerülték az adót, az önkormányzatoknak bevétele egyáltalán nem volt, és ugyanezt játszották el az idegenforgalmi szálláshelyeken. Éppen ezért a módosító indítványunk arra irányul, hogy az önkormányzatoknak legyen lehetőségük már egy éjszaka után is beszedni az idegenforgalmi adót. Ez tiszta viszonyokat teremtene, és végeredményben az önkormányzatok most erre igazán rá is szorulnak.
A másik kérdéskör az építményadó kérdése. Javaslatunk lényegében arra irányul, hogy az építményadó helyett csak telekadó legyen a jövőben. Az indoklás természetesen itt is figyelemreméltó. Azt mondja az indoklás, hogy a törvény végrehajtása során a jogalkalmazók nem értelmezték egységesen az építményadó tárgyát. E javaslat egyértelművé teszi, hogy az építmények közül csak a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész képezi az építményadó tárgyát. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy most bekerül a törvényjavaslatba, hogy az építmények közül, de énszerintem magyarosan egyértelmű volt, hogy az az épület, amelyben lakás és nem lakás céljára szolgáló épület van, az az adó hatálya alá esik. Gondolom, hogy egy ilyen betoldás semmit nem old meg.
Egyébként én azt hiszem, hogy nem is ez az igazi indoka ennek a dolognak. Már amikor a törvényt megszavazta a Parlament, akkor is lehetett tudni – és én személyesen is elmondtam –, hogy ez a törvény egyszerűen kezelhetetlen volt, és ezzel a módosítással továbbra is az marad. Az adó alapjára ugyanis – a jelenlegi szabályozók szerint és a jövőben is – két lehetősége volt az önkormányzatnak: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, a másik lehetőség, hogy az építmény korrigált forgalmi értéke képezze az adó alapját. Ez utóbbival az önkormányzatoknak nagyon egyszerű volna élni, hiszen szakértőt kellene kirendelnie, bekérni a szakértői véleményeket, ezeknek a költségeit viselnie kell, hiszen ahány ház, annyi érték, mindegyik épületre elkészíteni a szakértői véleményt, kiszabni az adót, és ez ellen az állampolgárnak természetesen fellebbezési joga van, majd pedig elmehet a bíróságra, és egy hosszú pereskedés után, perek ezrei után talán sikerül kivetni az adót. Ez egy járhatatlan út az önkormányzatok számára, ezért is nem vetették ki ezeket az adókat.
A másik kérdés lényegében az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterületének a kérdése. Ez is egyszerűen lehetetlen helyzetet teremt. Ugyanis ez csak igazságtalanságokat és indulatokat gerjeszt az állampolgárokban. Először is a négyzetméter egyáltalán nem követi a tényleges értéket. Gondoljanak arra, hogy hatalmas nagy szobák kisebb mellékhelyiségekkel, jó nagy hodályok, és közben egy nagyon rossz helyen, vidéken fekvő épület, vagy mondjuk akár ha Budapestet veszem, Budapesten a külterületen lévő épület vagy pedig a Rózsadombon egy elegáns családi ház, és ez mind négyzetméterre vetítve ugyanazokat az értékeket hozza. S egyébként is a négyzetméter bár objektívnek tűnik, de éppen az értékek miatt nem az, ugyanakkor az idegenforgalmi adónál, az iparűzési adónál a bevétel egy mérhető elemet jelenthet. Ugyanannyit fizet az is, akinek düledezik a lakása, és ugyanannyit fizet az is, akinek új a lakása; ezek sincsenek rendezve benne. A komfortfokozat-különbségek ugyanúgy nem jönnek számításba, tehát ugyanúgy nem kifejezhetők. A lakás fekvését négyzetméterben kifejezni megint csak nagyon nehéz. Gondoljanak arra, hogy a Várban van egy lakás vagy a XVI. kerületben. A közművesítési fok – gáz, csatorna, víz – léte; ez is mind olyan kérdés, amely egyszerűen ugyancsak kezelhetetlenné teszi az önkormányzat számára az adó alapjának ilyen formában történő meghatározását.
Végezetül az építményadó kivetésénél jelentős szempont, hogy elsősorban azokat terheli és sújtja, akik a társadalom érdekében, a jelenlegi lakáshiány enyhítése érdekében terheket vállaltak. Nem elég ezeknek az embereknek az, hogy a Kormány megszavaztatta a Parlamenttel ezt a bizonyos büntető-kamatadót, hiszen felvették a hiteleket. Ezek mind ezeket az állampolgárokat sújtják, és most még jön hozzájuk egy helyi adó. Vagy gondoljanak arra, hogy az állampolgárok most megvásárolják az önkormányzati lakásaikat, hogy a várható lakbéremelést elkerüljék, és most helyette építményadót kell fizetniük, ha az önkormányzat úgy dönt.
Kupa Mihály miniszter úr itt a Parlamentben azt mondta, hogy az önkormányzatok a helyi adók kivetésénél bölcs önmérsékletet tanúsítottak. Igen, de az 1993. évi költségvetési támogatások tükrében ezek az önkormányzatok kényszerpályára kerülnek, forráshiánnyal küszködnek, a törvény pedig – legalábbis az építményadó tekintetében – teljesen alkalmazhatatlan.
Megjegyzem, hogy a törvényjavaslat pontosítást is tartalmaz, hiszen eddig az önkormányzatoknak joga volt meghatározni az épülethez tartozó kiegészítő helyiségek körét, amelyre az adókötelezettség nem terjed ki. Ezt most törlik. Ez tovább nehezíti a kivetés igazságosságát.
Én úgy gondolom, hogy ezek az elemek mind azt eredményezik, hogy az elmondott problémák feloldása érdekében mindenképpen lépni kell. Ezért is terjesztettük elő ezeket a módosító indítványainkat, amelyeknek az a lényege, hogy a telekadó ne csak a beépítetlen telekre, hanem a beépített telekre is terjedjen ki. Ez képezze az adónak az alapját. Kézzelfogható, nyomon követhető érték, akár a telek négyzetméterét, akár a forgalmi értékét vesszük alapul. Lehetősége lesz az önkormányzatnak, hogy a beépített s a beépítetlen kategóriára másképpen állapítsa meg az adó mértékét, érvényesül a kis telek, sok lakás, nagy telek, kis lakás problémája is. Gondoljanak arra, hogy a belvárosban egy-egy telken 20-30 lakás van, a Rózsadombon pedig egy szép, gyönyörű, elegáns telken van egy egyszerű kis lakás. Ezeket is mind érvényesíteni lehet a lakásszámmal összefüggésben, az adó mértékét lehet szabályozni.
Érvényesíthető azonkívül az önkormányzatok közműfejlesztése. Számtalanszor azért emelkedik egy teleknek az értéke, és az ingatlannak is az értéke, mert az önkormányzat közműberuházást eszközöl a saját eszközeiből. Tehát ezek mind olyan kérdések, amelyek – úgy ítéljük meg, hogy ezzel a telekadóval kezelhetők, és ebben az esetben az önkormányzat bölcsessége minden körülmények között érvényesülni tud.
Nagyon kérem a képviselőtársaimat, de a Kormányt is, hogy támogassák javaslatainkat, és ne ragaszkodjanak görcsösen a rosszhoz, az alkalmazhatatlanhoz. Legalább így segítsük az önkormányzatokat, ha már a költségvetési vitánál a szavazásnál nem ezt tettük. Köszönöm szépen. (Taps.)
