CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat eredeti szövegéhez az általános vitában, képviselőtársammal együtt, elmondtuk már az észrevételeinket. Azonban az Érdekegyeztető Tanáccsal kötött megállapodás és az elmúlt héten elfogadott költségvetési szavazás nagymértékben módosította a társadalombiztosítás jövő évi gazdálkodását, módosította jövő évi költségvetését. Ezért úgy gondolom, nem felesleges a vitának ebben a szakaszában – az önök számára és a magunk számára is – összefoglalni az új helyzetet. Különösen nem felesleges ez azért, mert az előterjesztő, a Kormány képviselője ezt nem tette.
Nem ismerjük pontosan, hogy miként akarja korrigálni a jövő évi tervszámokat. Egy dolgot tudunk csak biztosan, éspedig azt, hogy valószínű, nem szándékozik változtatni a társadalombiztosítás költségvetésének jövő évi, már előre elhatározott 40 milliárdos hiányán.
Elnök úr nyilatkozata, hogy nem kívánja lezárni ma az általános vitát, számunkra kétségkívül megnyugtató döntésről adott jelentést, hírt. Meg kell azonban mondanom, hogy nem állnak rendelkezésre a komoly és felelősségteljes munka feltételei.
Mire gondolok? Hiányoznak azok a számítások és azok az információk, amelyek tulajdonképpen a Kormány álláspontját tükröznék. Ellenzéki képviselő a maga javaslatát a Kormány módosított álláspontjához alakíthatná ki, és attól tartok, hogy ezek a javaslatok és ezek az információk szerdáig sem fognak a rendelkezésünkre állni. A bizottságban mi kértük ezt, hogy álljanak rendelkezésünkre, azonban e tekintetben semmi biztató ígéretet nem kaptunk.
Megjegyzem, két megoldás lenne. Az egyik az, amit képviselőtársam már javasolt, hogy a Kormány vonja vissza az előterjesztését, és korrigálja – szinte minden ponton – a költségvetés adatait és számait, valamint mellékleteit is, természetesen. Vagy a másik, hogy az érintett országgyűlési képviselők kaphassanak részletesebb információkat a Kormány szándékairól és számításairól.
Mindezek nélkül kénytelen vagyok fejszámításokat végezni, a magam számára összefoglalni, hogy miben is lehetünk tulajdonképpen biztosak, és mi az, ami bizonytalanságot jelent a számunkra ebben a pillanatban.
Mint említettem, tehát biztosak lehetünk abban, hogy 40 milliárd lesz a tervezett jövő évi hiány. Ez nem növekedhet, annak ellenére, hogy 5,2 milliárdos központi nyugdíjemelési többletről állapodtak meg a szakszervezetekkel, és nem lehet több ez, annak ellenére, hogy a múlt héten Seszták László kereszténydemokrata – csodálkozásomra: kereszténydemokrata – képviselő javaslata alapján csökkentette a tisztelt Országgyűlés 3,3 milliárddal a költségvetés társadalombiztosítási kötelezettségét: ennyivel kevesebbet fog átadni ugyanis a költségvetés a korábban tervezettnél.
Ha összeadom az 5,2 milliárdot és ezt a 3,3-at, akkor világos a számunkra, hogy a tervezett hiány mintegy 9 milliárddal kellene, hogy növekedjék. Abban is biztosak lehetünk, hogy – miután az Érdekegyeztető Tanácsban megállapodás született egy 10 milliárdos központi bérintézkedésről, ennek a társadalombiztosítási járuléka 3,5 milliárd, tehát a majdnem 9 milliárdos többletkiadásból – vagy többlethiányból – 3,5 milliárd fedezettnek látszik. Minden bizonnyal lesz többlet-járulékbevétel a minimálbérek emelkedéséből, és attól tartok, a múlt heti költségvetési számok módosítása következtében bizonyos központi igazgatási béremelések is lesznek. De hogy egyiknek és másiknak mennyi a járulékbevétele, a járulékvonzata, erről egyelőre semmi biztosat nem tudunk.
Számunkra tulajdonképpen az sem kétséges, hogy az érdekegyeztető tanácsi megállapodásnak megfelelően 5,2 milliárd forinttal megemelt központi nyugdíjemelés-keret – amelyik így 28,8 milliárdra emelkedik – tulajdonképpen nem lesz elegendő a nyugdíjak jövő évi átlagosan 14%-os emelésére. A nyugdíjkiadások ez év végi záróállománya ugyanis mintegy 290 milliárd.
(16.50)
Ennek a jövő évi átlagos 14%-os emeléséhez 40 milliárdra lenne szükség. Jó lenne tudnunk, hogy a Kormány hogy is gondolkodik ennek a 28,8 milliárdnak a felhasználásáról, mert ez – mint hangsúlyoztam – minden bizonnyal nem lesz elegendő januártól decemberig minden hónapban átlagosan a 14%-ot kitevő központi nyugdíjemelésre.
Mi az, amit tulajdonképpen nem tudhatunk? Nem tudhatjuk tehát azt, hogy a 3 és fél milliárd járulékbevételi többlet mellett a minimálbérek emelkedéséből és a módosított költségvetés egyéb bértételeiből mennyi lesz a társadalombiztosítás további járulékbevételi többlete. Nem tudhatjuk azt sem, hogy hogyan gondolkodik a Kormány, a javaslattevő, a jövő évi nettókereset-növekedésekről. Ugye olvastunk egy előterjesztést, amelyben arról adtak nekünk hírt, hogy a jövő évi nettókereset-növekedés 16%-os lesz. Majd elhatároztak egy minimálbér-emelést, és elhatároztak egy 10 milliárdos bérintézkedést. Ha ezt hozzáadom a 16%-hoz, akkor minden bizonnyal többnek kell lennie, mint 16%-nak. A 16%-ból vezették le a nyugdíjasok kompenzálására szolgáló 14%-ot, mert a 16%-ot csökkentették a munkanélküliek jövedelemkiegészítéséből adódó számokkal, adatokkal, és így az aktívak nem keresetét, hanem jövedelmét a jövő évben 14%-kal azonosították.
Furcsállom tehát, nem értem, hogy miközben központi és egyéb bérintézkedések vannak, és ennek a társadalombiztosítás tervezi a járulékbevételi többletét, nem korrigálja, nem módosítja – legalábbis ennek a szándékát nem láttuk – azt a nettókereset-növekedést, amihez az átlagos nyugdíjemelési nagyságrendeket mérni akarja.
Nem tudom igazán, hogy végül is a Parlament ezt a 14%-ot hogyan akarja felhasználni. Fel akarja-e használni az idén februárban hozott 1992. évi IX. törvény módosítása nélkül, vagy módosítani fogja azt a törvényi helyet, amelyik kimondja, hogy a nyugdíjakat évente a nettókereset-növekedés mértékével azonos arányban kell emelni. Ha nem módosítja, akkor ugyanis megkérdőjelezhető, hogy keresetnek számít-e a munkanélküli-segély, megkérdőjelezhető ennek az egész döntésnek a komolysága, megkérdőjelezhető a Parlament adott szava.
Tulajdonképpen azt sem tudhatjuk, hogy a szociális feladatok profiltisztításnak nevezett átadására sor kerül-e valaha, hogy a Parlament komolyan veszi saját országgyűlési határozatát. Mert ha komolyan veszi, akkor legalább azt kellene tartalmaznia a Kormány javaslatának, hogy öt évre elosztva kívánja a költségvetés évente azonos arányban átvenni azt a 40 milliárdos, szociális célú kiadást, amit jelenleg változatlan nagyságrendben a társadalombiztosítás fizet. Akkor lehetne olyan kikötésünk, hogy ha ezt nem teszi a költségvetés – mint ahogy jövőre ezt nem teszi például –, akkor a különbözetet, ami a jövő évi mintegy félmilliárdos profiltisztítás és a nyolcmilliárdos arányos kötelezettségvállalás között lenne, azt kamatozó tartozásként kell számontartani a társadalombiztosítás várható bevételei között.
Remélem, hogy mindezekre a következő napokban vagy a következő nap során sor kerül. Hiszen ha nem kapjuk meg ezeket az információkat, akkor kénytelenek leszünk arra gondolni, hogy kormánypárti képviselők tudhatják csak ezeket az információkat és az adatokat, nincs igazán szükség az ellenzék komoly munkájára, módosító javaslataira, nincs igazán szükség arra, hogy álláspontunkat kifejtsük ebben a megváltozott helyzetben is.
Álláspontunk természetesen változatlan. Az a véleményünk, hogy az 1992-es, általam már említett IX. törvény módosítása nélkül nem csökkenthető 14%-ra a jövő évi átlagos nyugdíjemelés. A 14%-hoz szükséges 40 milliárdot elő kell és elő lehet teremteni. Az a véleményünk, hogy a vagyonátadás jelentős gyorsításával és a nyugdíjalap feltöltésével meg lehet teremteni az ígért nyugdíjemeléshez szükséges fedezetet. A társadalombiztosítás beruházásaihoz véleményünk szerint csak olyan ütemben lenne szabad pénzt biztosítani, amilyen ütemben képes a saját kintlevőségeit felszámolni és csökkenteni. A szociális feladatok profiltisztításának menetéről és kötelezettségeiről pedig szóltam.
Remélem, hogy nemcsak az információk megszerzésére lesz lehetőségünk, remélem, hogy nemcsak álláspontunk kifejtésére van alkalmunk és lehetőségünk, hanem komoly és felelősségteljes módosító indítványaink kidolgozására is alkalmunk és lehetőségünk nyílik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
