KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tekintettel a késői órára és arra, hogy családi körben vagyunk, az expozé részletes szövegét reggel ki fogjuk osztani, úgyhogy nagyon rövid szeretnék lenni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat benyújtására a Kormányt részint az államháztartási törvény végrehajtása kötelezi, másrészt az is indokolja, hogy olyan, a gazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos területeken, mint az infrastruktúra, a területfejlesztés, idegenforgalom, környezetvédelem és így tovább, az állam részvételével hosszabb-rövidebb ideig számolni kell, a piaci viszonyok viszonylagos fejletlensége, illetve a feladatok – a gazdaság egészét átfogó – jellege miatt.
Az elkerülhetetlen állami szerepvállalásra azonban nem ad hoc szerűen, hanem szabályozott keretek között, normatív törvényi előírások alapján kerülhet sor.
Az egyes alapokat illetően meg kell mondanom, hogy a Kormány számára nem kis dilemmát jelentett az államháztartási törvény vonatkozó előírásainak a törvény szellemében történő végrehajtása – ez ugyanis a ma is meglévő alapok körének jelentősebb szűkítését igényelte volna.
A döntésnél mérlegelni kellett, hogy egy nagyobb szűkítés ugyanakkor olyan, a Kormány rendelkezésére álló piackonform eszközökről való lemondással lenne egyértelmű, ami a piacgazdaság kialakulásának mai, kezdeti szakaszában nem mindig engedhető meg. Meg kell őszintén mondani, hogy nem vagyok elégedett ezekkel a felülvizsgálatokkal, és ezt tovább kell folytatni, de hát, egyelőre itt tartunk.
A tárcák, illetve országos hatáskörű szervek kezelésében 1992-ben 29 elkülönített állami pénzalap működött. Terveink szerint 1993-ban az alapok száma nem változna, azonban a struktúrájuk – különösen a forrásokat tekintve – igen jelentős változást mutat.
Két új, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló alap létrehozása mellett megszűnik 6 úgynevezett tárcakutatási alap. Az alapok összefoglaló adatai 1993-ban – hadd mondjam el – úgy néznek ki, hogy 28 elkülönített állami pénzalap van. Ebből 17 nem költségvetési forrással dolgozik, semmilyen költségvetési támogatásban nem részesül, és a 17-ből 3 darab gazdálkodik privatizációs bevételekből, illetve bevételekkel.
Az alapok költségvetési támogatása 76 milliárd forint; de ha ebből kivesszük a szolidaritási alapot a maga 52 milliárdjával, költségvetési támogatással – és a világkiállítási alapot, akkor 66 milliárd forint eltűnik ebből a körből, és mindössze 9 milliárd forint jut az összes többi alapra – költségvetési támogatásként, ami nem tekinthető túl magasnak, még ha az alapok száma még mindig számos.
A 76 milliárd forintos költségvetési támogatáson kívül – mint említettem – 22 milliárd forint privatizációs bevételt használnak fel az alapok: a foglalkoztatási, a területfejlesztési és – új alapként – a mezőgazdasági fejlesztési alap.
A mostani törvényjavaslatot – tehát ezt a hét alapot, ezt a csomagot – figyelembe véve, az országgyűlési bizottságokban eddig 15 alapról folyt vita. További 5 alap a Kormány által elfogadásra, illetve az Országgyűlésnek benyújtásra került. Ez azt jelenti, hogy az alapokat érintő törvényalkotási munkát ebben az évben már nem tudjuk befejezni. Így 6-8 alap tárgyalására az 1993. év elején kerülhet sor, és ezért valószínűleg az államháztartási törvény határidejét módosítani kell – az alapok esetében április 1-jére.
Az államháztartási törvény 4. fejezete tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeknek megfelelő elkülönített állami pénzalapok működtethetők 1993. január 1-jétől. A három alapelv: alapot létrehozni csak törvénnyel lehet; kizárólag költségvetésből finanszírozott alap nem hozható létre; az alap kiadási-bevételi összegét az éves költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg köteles a Kormány jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni.
A jelen csomag 4 piac- vagy piaci alapot tartalmaz. Ezek: a befektetésösztönzési alap, az idegenforgalmi alap, a kereskedelemfejlesztési alap és a központi piaci intervenciós alap, amelyek költségvetési támogatásból is gazdálkodnak, és 3, a piac működéséhez szükséges, hallatlanul fontos alap szabályát adják meg. Ez a központi környezetvédelmi alap – ami lényegében egy új típusú, új funkciójú alap, a területfejlesztési alap és a vízügyi alap. Tehát három, a környezetünket, a gazdaság infrastruktúráját, az emberi infrastruktúrát megalapozó alapról van szó.
Az alapok szabályozása szerkezetileg is, tartalmában is egységes elveket követ.
A befektetésösztönzési alap ismert önök előtt – a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a kezelésében található. Célja az, hogy a külföldi befektetők, külföldi részvételű vegyesvállalatok esetében az elemi infrastruktúra – elektromos energia, út, gáz, víz – bevezetését, illetve támogatását szolgálja.
Az idegenforgalmi alap a nemzeti idegenforgalmi propagandának, a nemzeti idegenforgalmi rendezvényeknek a céljait szolgálja, forrása nagyrészt idegenforgalmi hozzájárulás.
A kereskedelemfejlesztési alap rendeltetése az, hogy elősegítse a magyar áruk, termékek és szolgáltatások külföldön történő megjelenését, bevezetését, vásárok, rendezvények szervezését. Nagyon fontos a vállalkozásokat segítő munkája külföldön, és igen fontos most – az Európai Gazdasági Közösséggel kötött társulási megállapodás következtében – a különböző minőségi és egyéb előírásoknak a támogatása, koordinálása és így tovább.
A piaci intervenciós alap a belföldi piaci zavarok levezetésére szolgál – például az olcsóbb hús megjelenésével most a budapesti piacon.
A központi környezetvédelmi alap igen fontosnak tekinthető, most törvényben nagyon komolyan szabályozott alap, aminek a törvényi újragondolásánál a "fizessen a szennyező" elvet alkalmazzuk elsősorban, a támogatások pedig a környezetvédelmi kultúra fejlesztését, illetve környezetvédelmi zavarok elhárítását szolgálják.
A területfejlesztési alap törvényi szabályozása nemcsak az államháztartási törvény miatt fontos, hanem azért is, mert az elmúlt másfél-két évben a Kormány kidolgozta az új területfejlesztési politika elveit és gyakorlatát, amelynek a lényege egyrészt a nem globális kezelés – mindenkinek egyformát –, hanem a különböző térségek különböző problémáinak a differenciált megközelítése, másrészt az, hogy a területfejlesztési eszközöket elsősorban az ország legsúlyosabb helyzetben, legelmaradottabb állapotban lévő térségeiben, kell irányítani – az északkelet-magyarországi régióba, általában Kelet-Magyarország, Szabolcs és így tovább.
(19.20)
Az alap keretjelleggel megteremti – a törvényjavaslat– annak a lehetőségét, hogy az infrastruktúra és a vállalkozások fejlesztésének támogatását új típusú piaci intézményrendszerek, regionális fejlesztési társaságok, ügynökségek és így tovább szolgálják. Kérem, különösen ez utóbbinál, az ügynökségeknél szíveskedjék a Parlament támogatni a Kormány elgondolásait.
A vízügyi alap bevált, jól működő alap, amelyik a vízkészlet igénybevételi jogosultságához kapcsolódó díjakkal és a tiszta ivóvíz megteremtésével foglalkozik.
Tisztelt Ház! Röviden összefoglalva szeretném elmondani, hogy azt hiszem, hogy ezeken az alapokon még sokat fogunk gondolkodni. Kérem, vitassák meg, és amennyiben lehetséges, ebben az évben fogadják el ezeket a törvényjavaslatokat.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)
