KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint az közismert, a nyugat–keleti és a Kelet–Nyugat közti közúti forgalom a volt Jugoszláviában uralkodó állapotok és a tett intézkedések miatt Magyarországra terelődött át. Ugyancsak közismert, hogy a magyar–román határon lévő határátkelőhelyek sem számuknál, sem kiépítettségüknél fogva nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek elé az utóbbi évek forgalma azokat állítja. Különösen vonatkozik ez a teherforgalmat, illetve a nemzetközi kamionforgalmat lebonyolító határátkelőkre.
Mindezek ellenére a forgalom lehetne gyorsabb is, ha mind a személyek, mind az áruk kezelését a román fél az esetek túlnyomó többségében – néha számunkra érthetetlen módon – nem lassítaná. A különböző magyar–román tárgyalásokon minden esetben felvetettük a jelen helyzet tarthatatlanságát, úgy látszik, hogy sajnos, eddig eredmény nélkül, és remélem, hogy nem szorulunk mi is a továbbiakban tűz- és füstjelzések leadására ebben a kérdésben.
A Kormány 1992 áprilisában olyan határozatot hozott, hogy a magyar–román határszakasz áteresztőképességének növelése érdekében új határátkelőhelyeket létesít, valamint bővítés is történik. Az ez év júliusi magyar–román szakértői tárgyalásokon már javasoltuk a Battonya és Tornya, valamint Méhkerék és Nagyszalonta közötti 1992. évi kétoldalú személyforgalomra, a Létavértes és Székelyhíd, valamint Nyírábrány és Érmihályfalva határátkelők 1993. évi kétoldalú, illetve nemzetközi személyforgalomra történő megnyitását. A román fél csak a battonyai és a méhkeréki átkelőt tudta elfogadni, hiszen ilyen megállapodáshoz mind politikai akarat szempontjából, mind a technikai feltételeket illetően is kettőn áll természetesen a vásár. De az elfogadáshoz is azt a feltételt fűzte hozzá a román fél, hogy azt is 1993. év végének a megnyitására, és csupán nemzetközi személyforgalomra tudja elfogadni.
(14.40)
A parafált megállapodást Boross Péter belügyminiszter úr ez év augusztusában írta alá.
Időközben bukaresti nagykövetségünk kezdeményezte a csengersimai átkelő bővítését, a javaslat most van tárcaegyeztetésen. A nagykövetség szerint a román partner is kész lesz a bővítésre.
1992-ben egyfelől a nagy forgalmú határátkelőhelyek tehermentesítése, másfelől a két ország határ menti lakói közötti szorosabb kapcsolattartás érdekében a helyi polgármesterek kezdeményezésére nyolc alkalommal került sor ideiglenes határátkelőhelyek működtetésére: Méhkerék 3 esetben 10 napig, Dombegyháza 4 esetben 2 napig és Vállaj 1 esetben 3 napig.
Az utóbbi időben azonban a magyar–román határ nemzetközi teherforgalmat is lebonyolító átkelőhelyein rendkívüli helyzet alakult ki, mint ahogy ezt képviselő úr is elmondta. Közel ezer kamion torlódott össze, ami megbénította a Magyarországról és a Magyarországra irányuló teherforgalmat.
A Külügyminisztérium december 4-én tiltakozó jegyzéket adott át Románia budapesti nagykövetségének, amelyben felhívta a figyelmet, hogy a lassító tevékenység folytatása beláthatatlan következményekkel járhat. Ugyanezen jegyzéket átadta bukaresti nagykövetségünk is.
A kialakult helyzetről tájékoztattuk az Európai Közösség magyarországi képviseletét, valamint Ausztria, Törökország, Cseh- és Szlovákia, Bulgária budapesti képviseleteit. Budapesten ma és holnap kerül sor a magyar határőrség és a román határrendőrség vezetőinek találkozására, ahol az utasvárakoztatások kérdését a román félnek – kérve hathatós intézkedésüket – újólag felvetjük.
A magyar határőrség ellenőrzési rendszere egyébként képes biztosítani a határforgalom gyors ellenőrzését, a várakozások megelőzését, tehát részünkről a helyzet megoldhatónak látszik.
A várakozással kapcsolatos nehézségeket csökkentené a közös átkelőhelyen folyó ellenőrzés magyar területre történő visszatelepítése, az Ártánd–Bors határátkelő ilyen irányú telepítéséről szóló kormány-előterjesztés elkészült és hamarosan a Kormány elé is kerül.
Várhatóan enyhíti majd a helyzetet a magyar–román határforgalmi egyezmény felújítása, az új követelményekhez történő igazítása. Megteendő lépéseinkre vonatkozólag pedig szeretném jelezni, hogy a két külügyminisztérium között 1992 nyarán aláírt emlékeztető is szorgalmazza a további határátkelőhelyek megnyitását is. Ezt a külügyi tárgyalásokon is folyamatosan napirenden tartjuk.
A magyar–román kapcsolatok általános légkörének javítása érdekében a szóban forgó feladatokon túl olyan javaslatcsomagot készítünk elő, amelynek célja politikai, jogi, gazdasági, kulturális, oktatási és tudományos téren, valamint konzuli területen is a két ország közötti viszony javítása.
A határátkelőhelyek fejlesztése fontos politikai és gazdasági kérdés számunkra. Elősegítheti az általunk kezdettől támogatott térségi együttműködés fejlődését. A Kárpátok eurorégió gazdasági felzárkózása jó példa lehet a néprajzi és politikai határokon átnyúló közös építő folyamatokra, és ennek jelentősége azt hiszem, viharos korunkban felbecsülhetetlen. Köszönöm kérdését. (Taps.)
