KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

Teljes szövegű keresés

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Igazán rövid szeretnék lenni. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék jelentésével és egyes felszólalásokkal kapcsolatosan négy kérdésre szeretnék kitérni.
Az első a költségvetési előirányzatok tételes megváltoztatásának az elmaradása. A Számvevőszék ez irányú kifogásait és a Kormány álláspontját a törvényjavaslat és a módosító indítványok tárgyalása során részletesen kifejtettük. Az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és jogi bizottsága törvényességi szempontból külön is megvizsgálta a törvényjavaslatot, és nem kifogásolta a Kormány által választott formai megoldást. A költségvetési bizottság ennek figyelembevételével készített módosító indítványa kölcsönösen elfogadható megoldást tartalmaz.
A második kérdés az általános tartalék. A Kormány a költségvetés és az államháztartás helyzetéről szóló külön tájékoztatójában tételesen bemutatta az általános tartalék terhére vállalt kötelezettségeket s azok pénzügyi teljesítését. Szeretném jelezni, hogy a felhasználás fejezeti előirányzatokon való átvezetése vagy más formában történő rögzítése nem előírás. A Kormánynak a zárszámadás keretében kell tételesen elszámolnia a tartalék felhasználásával.
A harmadik a szolidaritási alap hiánya. Meglepődve olvastam a Számvevőszék jelentésében, és hallottam képviselőtársaim felszólalásában azt, hogy a Kormány számára nem szabad korlátlan felhatalmazást adni a szolidaritási alap költségvetési támogatásának növelésére. Úgy gondolom, nem indokolt feltételezni a Kormányról, hogy az elég tetemes költségvetési hiány mellett öncélúan a munkanélküli-ellátások biztonságos finanszírozását meghaladó, indokolatlan mértékű támogatást folyósítana, tovább rontva ezzel a költségvetés pozícióját. Ami itt megjelenik a költségvetésben, az ugyanolyan automatizmus, mint például a nyugdíj vagy a családi pótlék kifizetése. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy a munkanélküliek ellátásáról, a szolidaritási alap forrásképződéséről a Kormány az 1993. évi költségvetési törvényjavaslat keretében törvénymódosítást nyújtott be, álláspontja és szándékai ebből félreérthetetlenül kiolvashatók.
Negyedik kérdés a hiányfinanszírozás. A legfeljebb-legalább felhatalmazások nagyon is fontos meghatározások, mivel a mindenkori értékpapír-piaci helyzetnek megfelelő cselekvési lehetőséget biztosítják a kormány számára. Az állami értékpapír-kibocsátás szándék és valóság szerint éppúgy nem rögzíthető fix összegben, mint az előbb említett hozzájárulás a szolidaritási alaphoz. A rövid lejáratú értékpapír-kibocsátás iránti igényt nemcsak az állami forgóalap saját szükséglete diktálja, hanem az is, hogy a társadalombiztosítás a számára megállapított, jogilag szintén korlátlan felhatalmazással élve mikor mennyi forrást használ fel. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a társadalombiztosítás szeptemberben átlagosan 15 milliárd forinttal, októberben folyamatosan átlagosan 24 milliárd forinttal terhelte az állami forgóalapot. Most 25 és fél milliárd forinton áll ez a terhelés, úgyhogy nem túl szerencsés az olyan megjegyzés, mint az előbb elfogadott társadalombiztosítási törvény, tehát az egészségügyiek béremeléséről, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad, mert üres zsákból rengeteget adunk, szeretném mondani.
A hiány finanszírozása, ez a legfeljebb-legalább két szempontból még fontos. Az egyik, hogy megítélésünk szerint a privatizációs folyamatokból származó bevételek ebben az évben nem fogják elérni az előirányzatot, tehát itt egy bizonytalansági tényező lesz a költségvetési bevételeknél, ez egy nyugtalanító jelenség. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy a lakossági megtakarítások növekedési üteme a többszörös betétikamat-csökkentés ellenére igen erőteljes, nagyon nagy ütemben növekszenek. A lakossági bankárok ezt úgy mondták, hogy ömlik be a pénz a bankokba, tehát a finanszírozási oldal – bár én nem szeretek lakossági megtakarításból finanszírozni – értékpapír-kibocsátás segítségével sem biztosított.
Itt szeretném elmondani, hogy a megtakarítások 10%-a deviza formájában van, és praktikusan nulla szerepe van 1992-ben az úgynevezett lakáskamatokból származó, tehát a hitelleírásból származó megtakarításoknak, mert az már elmúlt, úgyhogy téves ez a felfogás.
Tisztelt Országgyűlés! Néhány beérkezett módosító indítványról. A költségvetési bizottság álláspontját és módosító indítványát a 7295-ös számon a Kormány elfogadja és külön megköszöni.
Nem tudom támogatni viszont dr. Wekler Ferenc 7254-es számon benyújtott indítványát. A táppénzrendszer módosítása miatt előirányzott 4,4 milliárd forintból 2 milliárd osztható szét javaslatunk szerint. A csökkentés 2,4 milliárd forint. Ez az összeg még nem került felosztásra, és egy még ki nem osztott, az előkészítés alapján jól fel sem osztható keret törlését sem vállaljuk. Elkerülhetetlenné válik, hogy más, eredetileg is felhasználókra címzett előirányzatokat kurtítsunk meg, vagy konkrétan megszavazott támogatásokat vonjunk vissza. Ezt el akarjuk kerülni.
Fodor Tamás 7355-ös, majd Haraszti Miklóssal közösen 7366-os számon, illetve Fekete Gyula 7382-es számon benyújtott javaslatainak az elfogadását nem támogatom és nem javaslom a tisztelt Országgyűlésnek. A Kormány nevében szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a Televízió szervezetéről és gazdálkodásáról független szakértők rövidesen véleményt mondanak. Ennek birtokában kívánunk majd javaslatot tenni a zárolt összeg felhasználásával kapcsolatban. Amit Fekete Gyula a kárpótlási jegyek védelméről elmondott, az tulajdonképpen egy bankári feladat, és úgy tudom, hogy a bankok, különböző befektetési alapok készülnek az árfolyamok védelmére; ez nem a kárpótlásból kimaradottakra vonatkozik, nyilvánvalóan, ha valakire a törvény vonatkozik, és jelentkezett a törvényes határidőig, akkor a kárpótlás részese lesz.
Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szeretnék elnézést kérni a tisztelt Országgyűléstől azért, mert ekkorát tévedtünk 1992-ben, és szeretném megköszönni azt, hogy ilyen korán és ilyen időben megtárgyalták ezt a javaslatot, hiszen ez a bázisa az 1993. évi költségvetésnek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem