DR. FUTAKI GÉZA (SZDSZ)
DR. FUTAKI GÉZA (SZDSZ)
DR. FUTAKI GÉZA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt tapasztaltuk, a beterjesztett adótörvény-tervezetek között nem szerepel a földadóról szóló törvény módosítása. Szükségesnek látszik pedig kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek az 1993-as törvényalkalmazás során zavart kelthetnek, valamint szükségesnek látszik módosítani a törvény olyan szakaszait, amelyek ellentmondanak a gazdálkodás logikus szabályainak. Melyek is ezek?
Mint tudják, az eredeti törvény szerint az egy évre járó földadót annak kell megfizetni, akinek használatában a föld január l-jén van. Ez a szabály egy olyan országban, ahol kialakult tulajdonviszonyok vannak, már nem jelent sok nehézséget. Mit jelent azonban nálunk, Magyarországon?
A földterület nagyobbik része ezekben a hónapokban és a jövő év első felében cserél gazdát. Logikus-e január l-jén azzal a használóval befizettetni a földadót, aki a tulajdonviszonyok átrendeződése miatt február–márciusban már nem rendelkezik a földje felett? Egyáltalán nem ésszerű dolog ez!
Ugyanez vonatkozik a haszonbérletre is, hiszen a szerződések nagy többségében nem várható a január l-jei átadási időpont. Május végén a földterület már megművelt, bevetett állapotban van, ezért valószínű, hogy használója fogja a termést betakarítani. A január l-jéhez kötött dátum esetén erre nincs biztosíték. Ezt a bizonytalanságot el kell oszlatni.
Indokolt ezért, hogy olyan szabályt hozzunk, mely szerint a földadót az fizesse meg, akinek a használatában május 3l-én a földterület van.
Tisztelt Ház! Pelcsinszki Boleszlávval közös törvényjavaslatunk szerint a 3. § kiegészülne egy új bekezdéssel. Mint tudjuk, az agrárpiaci rendtartás törvénytervezete rendelkezhet bizonyos esetekben a termelés korlátozásáról, azaz termelésszabályozási célból történő területkivonásról. Ezen területek adóztatása méltánytalan. Szeretném hinni, hogy ilyen terület nem lesz sok, de kiindulva a fejlett nyugat-európai országok, valamint Kanada és az Egyesült Államok tapasztalatából, a törvény akkor lesz korszerű, ha az említett esetre is előrelátóan rendelkezik.
Harmadik, s egyben utolsó törvénymódosításunkról szeretnék szólni.
A szántóművelésű ágban csak a 18 aranykorona feletti földminőségű területeket indokolt adóztatni. Az ország szántóterületének átlagos aranykorona-értéke 23. A 18 aranykorona/hektár értéket el nem érő minőségű szántóterületek túlnyomó hányadán már igen nehéz nyereségesen gazdálkodni. Bizonyíték erre a 97/1992-es számú kormányrendelet is, amely az elmaradott területek fejlesztési támogatásáról szól. Eszerint ahol a szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 17 aranykorona/hektár értéket, ott támogatás adható.
Felszólalásom elején a logikával példálóztam. Szintén azt kell mondanom, nem logikus a 17 aranykorona/hektár alatti földterület földadóval való sújtása, amikor ugyanerre a területre támogatást lehet igényelni. Javaslatunk szerint földadót csak a 18 aranykorona feletti minőségű területek után kell fizetni.
Tisztelt Ház! Bízom abban, hogy törvénymódosító javaslatunk napirendre tűzésével és elfogadásával kiküszöböljük a földadótörvény hibáit, ami egyben a szakmai közvélemény egyetértésével is találkozik. Kérjük ezért az önök támogatását is. (Taps.)
Határozathozatal
