DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter:
DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter:
DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint tudják, november 22-én 0 óra 43 perckor megállapodás született az Érdekegyeztető Tanácsban. Ezt a megállapodást a Kormány a mai rendkívüli ülésén jóváhagyta, és az abban foglaltakat a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
Hat témában folytak a tárgyalások: foglalkoztatáspolitika, adók, bérek, társadalombiztosítás és szociálpolitika, a költségvetési intézmények működési feltételei, magyarul a bérek és a dologi ügyek, végül a szakszervezeti, illetve a társadalombiztosítási önkormányzati választás, illetve a szakszervezeti vagyon kérdése.
Mind a hat pontban megállapodás született. Néhány kérdésben nem, de ezeket nem akarom megemlíteni, és az egészet sem, mert egy tájékoztatót – tehát az aláírt megállapodást – minden tisztelt képviselő megkapott, vagy éppen most osztják. A fontosabb megállapodási pontok a következőek:
A foglalkoztatáspolitika területén: a partnerek egyetértettek abban, hogy a foglalkoztatási alap 12 milliárd forintos előirányzata mellett és a foglalkoztatási alap 4 és fél milliárdos tartalékát figyelembe véve további másfél milliárd forintot a szolidaritási alapból átcsoportosítunk a foglalkoztatási alapba, így annak a '93. évi összege 18 milliárd forint.
A munkavállalói és munkaadói szolidaritási járulékemeléssel, tehát a 7, illetve 2%-kal a felek egyetértettek.
A munkanélküli-járadéknál elfogadták az egy évre történő szűkítést, amit mi is javasolunk a foglalkoztatási törvényben, azzal, hogy az 1. § szerint, amelyik a munkanélküliség egynegyedére terjed ki, tehát egy évet számítva 3 hónapra, a korábbi átlagkereset 75%-át kapja meg a munkanélküli, minimum 8600 és maximum 18 ezer forintot.
(15.10)
A második szakaszban az átlagkereset 60%-át, minimum 8600 forintot és maximum 15 ezer forintot.
A minimális bér esetében a minimálbér 1993. február 1-jétől havi 9 ezer forint. Kivéve bizonyos ágazatokat, amelyekről a megállapodás külön rendelkezik.
Az 1992. évre vonatkozóan a bérszabályozást megszüntetjük, ez nem vonatkozik az átalakuló vagy megszűnt vállalkozásokra. 1993-ban nem lesz bérszabályozás, de javasoltuk a bérmegállapodást.
Az adórendszert illetően a felek elfogadták, hogy az általános forgalmi adó alsó kulcsa 8% helyett 6% legyen. Ez alól kivétel legyen a gyógyszerek és a lakosság által használt háztartási elektromos energia, amelyik továbbra is nulla adókulcsú, valamint a lakásépítés, -vásárlás, -bővítés, a lakással kapcsolatos közművesítés, ahol a kifizetett számla összegének, a forgalmi adó összegének 60%-a igényelhető vissza, lakásonként legfeljebb azonban építés és vásárlás esetén 50 ezer forint. A személyi jövedelemadó esetében a családi pótlék továbbra is adómentes marad és január 1-jétől havi 150 forinttal emelkedik. Megszűnik az 1300 forintos gyermekenkénti adóalap-csökkentő kedvezmény, és helyébe gyermekenként havi 300 forint az adóból levonható kedvezmény kerül bevezetésre. Ez a két lépés kifejezetten a szegényeket és a középosztálybelieket támogatja a magasabb jövedelműek terhére.
Január 1-jétől a személyi jövedelemadóból havi 200 forint alkalmazotti kedvezmény vonható le az adóból az aktív alkalmazotti körre vonatkozóan. (Technikai hiba miatt Kupa Mihály pénzügyminiszter további szavai nem hallhatók, amit többen közbeszólásokkal jeleznek. Néhány pillanat múlva, amikor a hangosítás ismét működik, a kimaradt szavakat megismételve folytatja.) A természetbeni juttatások esetében a törvényjavaslatban előterjesztetteket fogadták el.
A társadalombiztosítás területén a felek egyetértettek, hogy a női nyugdíjkorhatár 1995. január 1-jétől kerüljön emelésre, kétévente egy-egy évvel, oly módon, hogy meghatározott feltételek mellett az emelt korhatár előtt is nyugdíjba lehet menni, de az emelt korhatár lejárta előtt nem lehet senkit elküldeni. A nyugdíjak átlagos emelésének mértéke 14%. A résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő minimuma 1993. július 1-jétől 15 év, a baleseti özvegyi nyugdíjban nem történik változtatás. A munkanélküli-ellátásból kikerülők szociális ellátása a szociális törvénytervezetben foglaltak szerint megy.
A tandíjkötelezettség bevezetésére a felsőoktatási törvénnyel összhangban ösztöndíjrendszerrel, adó- és hitelkonstrukcióval együtt kerülhet sor.
A közalkalmazottak bére bérpolitikai intézkedésként május 1-jei hatállyal 10 milliárd forinttal emelkedik, e keretből nem részesülnek a védelemben, az igazságszolgáltatási ágazatban dolgozók, a központi államigazgatásban, tehát magyarul a minisztériumokban dolgozók, valamint a felsőoktatási intézmények oktatói, akik más bérkeretből részesülnek.
Kiemelten lesz kezelve az egészségügyi, a művészeti, közgyűjteményi, közművelődési, kutató intézmények dolgozói, valamint a közoktatási és a szakoktatási dolgozók.
Ennél kevesebb bérfejlesztés, a kialkudott bérfejlesztés kétharmadát kitevő béremelés illeti meg a helyi közigazgatási dolgozókat. Az előbbiekben nem említett ágazatok pedig – az egészségügy, pedagógus stb. – a béremelés egyharmadát kitevő bérfejlesztést kaphatnak május 1-jétől. A bérpolitikai intézkedés pontos mértékét ezen elvek alapján a KIÉT – tehát a Költségvetési Érdekegyeztető Tanács – állapítja meg.
Az esetlegesen működésképtelenné váló intézmények számára a költségvetés központi tartaléka biztosít működési garanciát.
A szakszervezeti ügyeket illetően: ezt pontosan felolvasom, mert én sem értem. (Derültség.)
"A hat szakszervezeti szövetség szeptember 10-i megállapodásából kiindulva a Kormány és a szakszervezetek a következőkben állapodtak meg:
1. A Kormány visszavonja a szakszervezetek közötti választásról, a szakszervezeti vagyon megosztásáról szóló 6486-os számú törvényjavaslatot.
2. A Kormány november 30-ig olyan, a társadalombiztosítási önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely szerint meghatározott feltételeknek eleget tevő országos szakszervezeti szövetségek, illetve velük azonos feltételeket teljesítő szakszervezeti választási szövetségek jogosultak listát állítani.
3. A Kormány és a szakszervezetek egyetértettek abban, hogy az 1991. évi XXVIII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat tartalmában és a benyújtás módjában 1992. december 10-ig közös megállapodásra jutnak, amely alapján a Kormány a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti."
Ennyit magáról a megállapodásról, és most szeretném elmondani, hogy a megállapodás megalkotásakor a három kormányzati frakció felhatalmazásával indultam el.
(15.20)
E három frakció, figyelembe véve a kétkulcsos áfa-rendszert és az egyéb szociális feszültségeket, maga is kidolgozott egy kompenzációs rendszert, béremelési rendszert a pedagógusok, az orvosok és így tovább számára, és ennek a megállapodásnak – természetesen a Kormány felhatalmazása alapján – mentén történt a tárgyalás, ha megnézik a benyújtott módosító indítványokat vagy a még be nem nyújtottakat – amelyeket a frakció előkészített –, ez a megállapodás a kormánykoalíció felhatalmazásával és egyetértésével – remélem – született meg.
A pénzügyi kihatásokat tekintve el kell mondanom, hogy elmentünk a legszélső határig, tekintettel a szociális, társadalmi feszültségekre. Ezért történt az, hogy a 8%-os kulcsot levittük 6%-ra, ezért történt az, hogy a gyógyszert és a villamos energiát kivettük, elfogadtuk az MDF által kidolgozott lakás-, közműmódosítást az áfá-nál, és ezért történt az, hogy a közalkalmazotti bérpolitikai keret, amit mi 9 milliárdra terveztünk egymás között késő este, 10 milliárd lett.
A nyugdíjaknál szintén egy koalíciós javaslat volt arra, hogy a nyugdíjak az infláció alsó határán működjenek, ez egybeesett a szakszervezetek javaslatával. A kulcscsökkentéssel, termékek kivételével, az előre jelzett infláció alsó határa valahol 14-15% körül lesz, szemben a jelzett 16-19-essel, hiszen lényegesen lejjebb vettük az árnövekedés ütemét, és ez kedvező hatású.
A költségvetési kihatás összességében 36 milliárd forint, amelyet enyhít az, hogy a közalkalmazotti bérnövekedésből személyi jövedelemadó-többlet fog származni, tehát ez körülbelül 34 milliárd forint bevételkiesést, illetve kiadásnövekedést jelent. Figyelembe véve, hogy a megállapodás miatt sem kívántuk megváltoztatni sem a társadalombiztosítás 40 milliárdos, sem az állami költségvetés 185 milliárd forintos deficitjét, ezért a mai rendkívüli kormányülésen megkerestük a kompenzációt, tehát az ellentételezés forrásait és lehetőségeit. Körülbelül 14-17 milliárd forint származik a központi fejezetek kiadásainak – nem mindegyiknek – a csökkentéséből, néhány alap támogatásának a mérsékléséből és egyéb kiadási tételekből, és további 20 milliárd forintot kívánunk bevonni privatizációs bevételekből az állami adósságszolgálat finanszírozására, tehát nem a működési költségvetésbe.
A társadalombiztosítás esetében az átlagos 14%-os nyugdíjnövekedés 5,2 milliárd forint többletet jelent. E többletet részben finanszírozza a közalkalmazotti béremelésből származó többlet társadalombiztosítási járulékbefizetés, másrészt javasoljuk a működési költségek bizonyos mértékű csökkentését. Ugyanez érvényes a társadalombiztosítás új székháza építési költségeinek a csökkentésére.
Szeretném elmondani, hogy az adott gazdasági helyzetben az adott forrásokat és a szükséges kiadásokat figyelembe véve ez az utolsó határ, ameddig a Kormány el tudott menni, azért, hogy túlkompenzálja, nem megfelelően, hanem hogy túlkompenzálja a kétkulcsos áfa bevezetésének a hatását, oldja a bérfeszültségeket, de ne terhelje újabb adókkal vagy terhekkel a lakosságot, az állampolgárt vagy a vállalkozókat.
Ezt azért mondtam el, mert rendkívül konstruktív, de természetesen igen kemény tárgyalásokat folytattunk. Mind a három fél azt tartotta szem előtt, hogy elfogadható, a társadalom, a gazdaság számára elfogadható megállapodást lehessen kötni, és azt is szem előtt tartotta, hogy újabb követelésekre, újabb fenyegetésekre ezután ne kerüljön sor, hanem a társadalmi béke és a békés építés jellemezze ezt az országot. Kérem, szíveskedjenek ezt a tájékoztatást tudomásul venni. Köszönöm, elnök úr. (Taps.)
