SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Előtte valami elkezdett működni, nem volt az jó, de mióta ez a Kormány van, azóta rendkívül akadozó módon működik. (Taps a bal oldalon.) És elég furcsa dolognak tartjuk, hogy az Országgyűlést ilyen sajátos helyzetbe hozzák. Nemcsak az Érdekegyeztető Tanácsot azzal, hogy egy immár kész költségvetést, kész adótörvényeket visznek be elé, hanem az Országgyűlést is rendkívül kényes helyzetbe hozzák, hiszen itt egy héttel állunk – tisztelt Ház – a Házszabály szerint szükséges költségvetési szavazás előtt. November 30-a erre a határidő, a Kormány szándékainak megfelelően november 30-a. És ilyenkor megismerni a Kormány tulajdonképpeni szándékát, illetve még meg sem ismerni, mert hiszen még eléggé általános szavakat hallottunk csak arról, hogy majd lesznek bizonyos előirányzat-csökkentések, az azt jelenti, hogy nem tudunk igazán kellő szakmai alapossággal hozzászólni ezekhez a javaslatokhoz.
(15.30)
Nem egészen világos, hogy miért nyújt be a Kormány egy olyan javaslatot szeptemberben, amelyikről aztán kiderül, hogy nem is az az igazi javaslata, hanem majd jóval később, gyakorlatilag a szavazás előtt derül ki, hogy mi az igazi javaslata. Nem látjuk, hogy hogyan fog alakulni a költségvetés különböző tételeinek a helyzete, hogyan fog alakulni az egyensúlyának a helyzete.
Mindezt rendkívül problematikusnak tartjuk.
S ami a tárgyalások érdemi eredményeit illeti, csak néhány ponthoz szeretnék hozzászólni.
Az egyik a foglalkoztatáspolitikai koncepció. Ezt a Kormánynak az ott született megállapodás szerint február végéig ki kell dolgoznia. Mi a magunk részéről benyújtottunk ugyanilyen tartalmú határozati javaslatot az Országgyűlésben. Természetesen egyetértünk ezzel a javaslattal.
Egy másik döntés a foglalkoztatási alap fölemelése. Valóban a munkanélküliség gazdaságunk, társadalmunk egyik legsúlyosabb problémája, és úgy véljük, hogy valóban indokolt fölemelni a foglalkoztatási alapot.
De ehhez hozzá szeretném tenni, hogy mi a magunk részéről a költségvetési vitában nemcsak a foglalkoztatási alapnak, hanem más vállalkozásélénkítést és foglalkoztatást elősegítő alapok emelését is javasoljuk. Ilyen a mezőgazdasági átalakulási és újjáépítési alap, a Kisvállalkozói Garanciaalap, amelyikről ugyan szól a költségvetés, csak éppen elfelejtettek hozzá fedezetet teremteni. Mi javasoljuk a fedezet megteremtését.
És végül egy harmadik alap, ez a területfejlesztési alap, amely a legrosszabb helyzetű, leginkább gazdasági válságban lévő régiók fejlesztéséről szól.
És még egy dologról szeretnék itt szólni. A munkanélküli-járadéknak az az elrendezése, amely az Érdekegyeztető Tanács ülésén megtörtént, alapjában véve normálisnak tekinthető. Végül is biztosítja a munkanélküliek számára, akik erre a járadékra jogosultak, az emberhez méltó élet föltételeit, ha szűkösen is.
De van itt egy nagyon súlyos probléma. Mint hallottuk azelőtt a miniszter úrtól, most már egy évre rövidül az az időszak, ameddig valaki munkanélküli-járadékot kaphat. Az első három hónapban viszonylag többet, a további kilenc hónapban viszonylag kevesebbet.
De kérdem én: mi történik azokkal, akik kiesnek ebből, egy év után kiesnek ebből a járadékból?
Nos, azt kell mondani, hogy ez a probléma nagyon nincs kezelve. Az ilyeneknek, akik kiesnek ebből a járadékból, az önkormányzatokhoz kell fordulniuk, az önkormányzatoknak viszont alig vannak eszközeik arra, hogy akár egy valóban nyomorúságos ellátást is tudjanak adni. Ez rendkívül súlyos probléma.
Mint Önök tudják, mi liberális párt vagyunk, mi fontosnak tartjuk a polgárok gazdagodását. Ugyanakkor azonban ilyen súlyos szociális problémát ennyire kezeletlenül hagyni, gondolják meg, hogy ez lehetséges-e. Mi úgy gondoljuk, hogy nem lehetséges.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
