KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szophoklész gyakorta idézett mondása szerint "Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb". Kosztolányi Dezső a csodálatos ember egyedi voltát hangsúlyozza: "Nem élt belőle több, és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél." De ezek az egymástól olyanynyira különböző levelek is csak úgy tudnak egészségesen fejlődni, ha kötődnek. Kötődnek az ágon, törzsön és gyökereken keresztül az éltető szülőföldhöz.
A nemzeti tudat – vagy divatosabb szóval: identitástudat – nehezen meghatározható fogalom. Meglétét azonban számos dolog jelzi. Többek között kötődés a családhoz, szülőföldhöz, szűkebb és tágabb hazához, az anyanyelv helyes, igényes használata, ismeretek az országról, hagyományainkról, kultúránkról, a velünk együtt élő nemzetiségekről, a más országokban élő magyarokról. Cselekvő részvétel a társadalom önszerveződésében, önigazgatásában, céljaink megvalósításában, áldozatvállalásban.
Szeretni azonban csak azt lehet, amit ismerünk, alaposan pedig azt ismerjük meg, aminek felfedezésében magunk is cselekvően részt veszünk. Túlbecsülhetetlen a család, az óvoda, az iskola lehetősége és felelőssége. Az a gyermek, akinek az édesanyja mesél esténként, aki együtt játszik, fúr, farag, kirándul a testvéreivel, szüleivel, lépéselőnyben lesz azokkal szemben, akikkel nem törődtek. Amelyik gyermek fát ültet, nem fogja derékba törni a facsemetéket, amelyik madáretetőt készít, nem szedi ki a fészket, s amelyik rendszeresen jár táncházba, nem csupán a diszkóban tudja elképzelni a hétvégét.
(15.20)
Köszönöm dr. Kávássy Sándor képviselőtársam interpellációját. Aggodalma nem alaptalan, de véleményem szerint túlzott. Az elmúlt évtizedekben valóban sok mulasztás volt ezen a téren is, de tudok sok olyan szülőről, pedagógusról, újságíróról, riporterről, szerkesztőről, aki a maga kisebb-nagyobb hatókörében sokat tett és tesz a nemzeti tudat élesztéséért, megőrzésért.
A nemzeti tudatot évtizedeken keresztül nagymértékben befolyásolta, hogy egyféle iskolarendszer, egyféle tankönyv, egyféle szellemű rádió, televízió és újság volt. Az erősen központosított, s ezáltal nagy hatású, helyenkénti torzításokat ma a sokféle iskola, sokféle tanterv és tankönyv esetén csak nagyon lassan lehet helyrehozni.
A nemzeti alaptanterv negyedik változata lényegében elkészült. További egyeztetése, csiszolása folyamatban van. Három mondatot idézek a bevezetőjéből, mely ízelítőt ad törekvéseinkből:
"A nemzeti alaptantervet mint m a g y a r nemzeti alaptantervet fogalmazzuk meg. Fontos szerepe van a magyar nemzeti öntudat ébrentartásában, fejlesztésében – elsősorban azzal, hogy a magyar nyelvnek, a magyar kultúrának és történelemnek kiemelt szerepet ad a magyar közoktatásban. Első szent királyunk intelmeinek megfelelően azonban tisztában vagyunk azzal, hogy az egynyelvű és egykultúrájú ország gyenge, és a magyar kultúrára mindig is megtermékenyítő hatása volt a hazánk területén élő különböző nemzetek kultúrájának."
A tankönyvek kicserélése is folyamatban van. Az elmúlt évben 116 darab történelem-, földrajz- és irodalomtankönyvet vizsgáltatott felül a minisztérium, külső szakértőkkel. A 116-ból csak 7 jelent meg változtatás nélkül, 10-féle tankönyvet kivontunk a forgalomból, a többit átdolgoztattuk. Az átdolgozások mértéke 5% és 80% között volt.
További, új szellemű tankönyvek megjelentetése érdekében folyamatosan benyújtható pályázatot hirdettünk.
Fokozott figyelmet fordítunk – szerény lehetőségeink határáig – az iskolai és iskolán kívüli öntevékeny művészeti, helytörténeti, honismereti körök működésére, néprajzi táborok szervezésére, hagyományápoló kiadványok megjelentetésére.
Néhány adatot említek csupán. A támogatott hagyományőrző együttesek száma 1991-ben 342 volt, ebben az évben pedig pont a kétszerese: 684. Míg tavaly 103 kórust támogattunk, az idén 181-et. A támogatott népművészeti együttesek száma egy év alatt 65-ről 112-re nőtt. A népfőiskolákat és az iskolán kívüli felnőttoktatást 1992-ben 33 millió forinttal támogattuk. Az "Örökség" gyermek népművészeti mozgalomból – amelynek több mint 4 ezer tagja van –, vagy a tárgyalkotó, díszítő csoportokból kikerülő fiatalok elmélyíthetik tudásukat különböző felsőoktatási intézményekben.
Több egyetemen van már néprajzi tanszék, sőt, most már a jászberényi tanítóképző főiskolán is. Honismereti tanszék felállítására készül a zsámbéki főiskola.
Az utóbbi két-három évben többszörösére emelkedett a szomszédos országokba látogató magyar fiatalok, valamint a határainkon kívül élő és nálunk tanuló vagy továbbtanuló vagy nyaraló magyar diákok és pedagógusok száma. Különösen jelentősek az úgynevezett "híd"-táborok – Tatán, Zánkán és másutt –, ahol együtt tölt néhány hetet a Kárpát-medence csaknem valamennyi nemzetének, nemzetiségének, etnikumának többezer fiatalja. ( Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.)
Mindnyájan tudjuk, hogy a nemzeti tudat hiánya egyéniségzavarhoz vezethet. Nem állítom, hogy mindent megtettünk ennek megelőzésére, de munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a pedagógus és a népművelő kollégák – remélhetőleg fokozódó – erőfeszítéseit a jelenleginél sokkal több, a nemzethez kötő hajszálgyökereket erősítő műsorral, cikkel fogja segíteni a Magyar Televízió, Rádió, valamint a lapok, folyóiratok sokasága is.
