SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A bányavállalatok állandósult hagyományaik, később pedig jogszabályokban rögzített lehetőségeik alapján dolgozóiknak és a nyugdíjazott bányászoknak természetbeni juttatásként évente meghatározott mértékű szénjárandóságot adnak.
A járandóság ezidáig hatályos szabályozása az 1/1990-es IKM-rendelet volt. A bányavállalatnál folyó csődeljárások, felszámolási eljárások során, illetve a felszámolást követően jogutód nélkül megszűnő bányák esetében a nyugdíjasok szénjárandóságára egyre nehezebben lehetett pénzügyi forrást teremteni, és a jövőre nézve a járandóság megszüntetésének a veszélye is felmerült.
A probléma 1992-ben több mint 80 000 nyugdíjas bányászt érint, akik közül nagyon sok az átlagos nyugdíjnál kisebb nyugdíjból élő. A pénzügyi nehézségek érthető aggodalmat váltottak ki az érintett nyugdíjasoknál, érdekképviseleti szerveiknél, és több képviselői interpelláció is foglalkozott a kérdéssel.
A Kormány a gondok felmerülése óta kereste a lehetőséget a megnyugtató és a helyzetet nemcsak időszakosan, hanem hosszú távra rendező megoldásra. A feladatok két részre oszlanak: az 1992. évi és a jövőbeni kifizetésekre.
A nyugdíjas bányászok szénjárandóságának folyósítása 1992. évben a következő forrásokból történik: bányavállalati költség, felszámolási költség és az állami költségvetésből erre a célra rendelkezésre bocsátott 100 millió forint. A bányavállalatok kollektív szerződésben állapították meg a nyugdíjas bányászoknak fizetendő járandóság összegét, a kifizetés időpontját, a folyósítási feltételeket.
A megállapodásokat jelentősen befolyásolta a vállalatok pénzügyi-likviditási helyzete.
A Mecseki Szénbányáknak – Pécs – 1992-ben 13 687 nyugdíjas bányász számára kellett kifizetni a szénjárandóságot. 1992. május hónaptól ebből 13 610 fő részére történt folyósítás, 77 főnek személyes problémák, be nem jelentett lakcímváltozás, elhalálozás stb. miatt később – akiknek lehetett – fizették meg a járandóságot.
A Nógrádi Szénbányákban 10 200 fő részére 1992. július 31-ig juttatták el az ez évi szénjárandóságot. A bánya felszámolása miatt viszonylag sok a lakhelyről elköltöző: itt jelenleg mintegy 300 fő korrekciós kifizetése történtik folyamatosan, ami körülbelül két héten belül le is zárul. A nógrádi nyugdíjasok ügye '92. évre rendezett, '91. évi igénykielégítésük tekintetében viszont bírósági eljárás van folyamatban, amibe beleavatkozni kormányzati szinten nincs lehetőség.
Hasonló módon bírósági döntés függvénye a Dorogi Szénbányák nyugdíjas bányászainak ez évi szénjárandóságügye. Így speciális helyzet alakult ki. Ugyanis a kollektív szerződésben a 20 mázsa saját kitermelésű barnaszén helyett – amint a többi kollektív szerződés tartalmazta – a Dorogi Szénbányák 20 mázsa brikettben állapították meg ezt a járandóságot. Az árváltozások következtében a brikett ára közel a kétszeresére emelkedett a barnaszén árának, ennek következtében itt egy egyedi jogosultság lépett volna fel, és a felszámoló szervezet ezért csak a többi átlagában a felét fizette ki, a bányászok viszont a kollektív szerződés érvényesítéséért bírósághoz fordultak, s a bírósági ítélet meghozataláig ez a kérdés függőben maradt. Ez kollektív szerződés kérdése, amely külön jogokat állapított meg kizárólagosan vállalati szinten.
A következő időszakra vonatkozóan '92. október 22-i ülésén a Kormány rendeletben határozott arról, hogy '93. évtől mi fog történni azokkal, akik erre november 1-ig jogosultságot szereztek. A költségvetés biztosítja a fedezetet és a folyósítást a társadalombiztosítás végzi.
Éves szinten mintegy 700 millió forintos kifizetés olyan jelentős költségvetési teher, ami tovább nem növelhető újonnan nyugdíjazottak és a régi nyugdíjmegállapításnál lényegesen kedvezőbb összeggel nyugdíjbavonulók számára az államot terhelő szénjárandósággal.
Az állami kifizetési kötelezettségvállalásnál csak a jogszabályban meghatározott időpontig terjed 20 mázsa 16 500–17 500 kilojoule/kg fűtőértékű, hazai kitermelésű barnaszén szállítás nélküli fogyasztói ára.
Miután a fűtőérték kötött, ez gyakorlatban egy adott borsodi szénféleséget jelent, melynek forgalmazása is ott történik. A vonatkozó új kormányrendelet értelmében minden évben ennek a szénféleségnek a január 15-i áráról az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium január 20-ig tájékoztatást ad a járandóságot folyósító társadalombiztosítási szervezetnek. Ezzel a módszerrel egy meghatározható összeg éves értékállandósága biztosítható.
A szállítás költsége soha nem terhelhette a szénjárandóságot folyósító vállalatot, így ennek állami átvállalásáról sem kellett és nem lehetett dönteni.
Összefoglalóan: a Kormány széleskörűen vizsgálta a szénjárandóság kérdését mind a finanszírozás, mind a folyósítási feltételek vonatkozásában. A korábbi vállalt kötelezettségektől az állam a bányavállalatokat mentesíti, és itt nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy kivételesen, de nem precedenst teremtően egy vállalati magánjogi megállapodást állami szintre emeltünk, de ez a jövőben nem bővíthető, hogy ne növelje a társadalombiztosítás egyéb terheit, ne növelhesse a költségvetésnek a további terheit.
Viszont, hogy azoknak a bányászoknak – akik jogot szereztek – az életfeltételei a szerkezetváltás után ne romoljanak, a szénjárandóságot változatlanul biztosítják, annak ellenére, hogy az erre szerződött magánjogi partner "kiment" a nyugdíjas bányászok alól!
Kérem tisztelettel válaszom elfogadását. (Taps.)
