NÉMETH BÉLA (FKgP)
NÉMETH BÉLA (FKgP)
NÉMETH BÉLA (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt annak idején nem állított vezérszónokot, ezért most az általános vita keretén belül a frakcióm véleményét kívánom a törvénytervezettel kapcsolatban elmondani.
Kicsit nehéz és kicsit könnyebb helyzetben is vagyok: utolsónak szólni, egy törvénytervezetről szólni igen nehéz – nehéz már olyan pontot találni, amit képviselőtársaim eddig még nem mondtak volna.
A képviselőtársaim által elmondottak jelentős részével egyetértek, és megpróbálom mondandómat nagyon leszűkíteni, hogy sok-sok ismétlésbe ne bocsátkozzam.
Egyetértek Pál László képviselő úrral, amikor azt mondta, hogy a bányásztársadalom várja ezt a törvénytervezetet, és ez a törvénytervezet végső fokon mégsem foglalkozik a bányásztársadalom helyzetével. Én a magam részéről is úgy vélem, hogy ebben a törvénytervezetben azért erre vonatkozóan tenni kellett volna valamilyen utalást.
Elhangzott Szűcs István képviselőtársam részéről az, hogy a bányászat egy igen kritikus helyzetben van jelenleg, és egy felgyülemlett csődtömeg veszi körül az egész bányászatot. De azért meg kell állapítani – amit Szűcs István képviselőtársam is megállapított, és csatlakozom hozzá –, hogy ezért a csődtömegért nem elsősorban a bányásztársadalom a felelős, és ilyen vonatkozásban ezt a társadalmat fel kell menteni.
Én a törvénytervezetből hat pontot emelnék ki, és ezzel a hat ponttal rendkívül röviden foglalkoznék, csak tőmondatokban, mert még egyszer mondom: képviselőtársaim már ezt a hat pontot is érintették, és elég részletesen kifejtették ezzel kapcsolatos véleményüket.
Első pontom lenne: a törvényi környezet hiányosságai. Az ágazati törvények közül a bányászati törvény elfogadása esetén első ágazati törvény lesz. Jelenleg nincs földtörvényünk, nincs környezet- és természetvédelmi törvényünk, és nincs erdőtörvényünk – ezek hiányában úgy érezzük, hogy a bányatörvény, környezetéből kiszakítva, egyedül fog állni.
Fontosnak tartanánk, hogy a törvényben magában nevesíteni kellene azokat a pontokat, amelyek várhatóan ehhez a törvénytervezethez csatlakoznak. Köztudott, hogy a bányászat a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági területen folyik, rendszerint nagy kiterjedésben, és az is köztudott, hogy elég környezetszennyező. Köztudott az is, hogy a vízkészletre a bányászati tevékenység általában nagy hatással van. Elég talán a múltból a bauxitbánya és a hévíz esetét említeni.
2. Nincs elhatárolva, helyretéve a miniszteri döntés-előkészítést, döntést ellenőrző szervezet. A miniszteri döntések előkészítésére hivatott új szervezet a Magyar Bányászati Hivatal, amelynek elnökét az ipari és kereskedelmi miniszter nevezi ki. Úgy érezzük, hogy ilyen vonatkozásban a függőségi viszony fennállásával nem mindig biztosítható a független szakértői vélemény. Javasolni tudnánk, hogy ennek a hivatalnak a vezetője esetleg egy évben egy alkalommal – vagy több alkalommal – az Országgyűlés felé tartozzon egy beszámolási kötelezettséggel. Ebben az esetben az ő függősége oldható lenne.
3. A minisztérium a bányászati tevékenységet koncessziós szerződések alapján kívánja üzemeltetni. Az ásványgazdálkodás mint a nemzeti vagyon védelme, általában, a dolog természetéből következően nincs érdekazonosságban a kitermelést végző vállalkozókkal – különösen nem meghatározott idejű koncessziós szerződési keretek között. A nemzeti vagyon ilyen irányú védelme tehát megoldatlanul marad, és alárendelődik a koncessziós érdekeknek.
A bányatörvényre éppen a nemzeti összérdekek érvényesítését a törvényhozás szintjén biztosítandóan van szükség.
4. A bányajáradékra vonatkozó rész elnagyolt, tartalmilag sem fér össze a járadék fogalmával. Annak mértékével lehet vitatkozni, és lehet vitatkozni azon is, hogy az miért annyi, amennyi.
Fontosnak tartjuk ezt a részletes vitában kellőképpen kitárgyalva, módosító indítványokkal helyretenni. A járadéknak éppen az a célja, hogy a természeti adottságokból adódó különbségeket bizonyos mértékig kiegyenlítse.
5. A geotermikus energiára vonatkozó részek problémái és hibái. A bányatörvény-tervezet – igen helyesen – a geotermikus energiaforrások kiaknázását a bányatörvény hatálya alá rendeli. Sajnálatos módon azonban nem tud létrejönni a konszenzus a tekintetben, hogy ezzel a valószínűleg ez idő szerinti legnagyobb mélységű kincsünkkel való gazdálkodás és kezelésének, kiaknázásának felügyelete egy kézben, a bányászati felügyelet hatóságánál összpontosuljon.
Az energetikai célú termelés helyzete ugyan egyértelműnek tűnik, de ez nem vonatkozik a bányavizekre, a közepes és alacsony termálvizek kitermelésére – még energetikai célú hasznosítás esetén sem.
6. A kőolaj- és földgáz-, gáztermékszállító vezetékek kérdése. A törvénytervezetben egyértelművé válna a helyzet, ha a szénhidrogéneket szállító és elosztó vezetékek a folyamatosság fenntartása érdekében egyöntetűen a bányatörvény hatálya alá tartoznának. Mindegyik esetben fokozott tűz- és robbanásveszélyes anyagok viszonylag vagy abszolút értelemben nagy kapacitású vezetékes szállításáról van szó. A műszaki–biztonsági feltételek egy kerozinvezeték esetén sem lehetnek lazábbak, mint egy propán-bután-, etilén- vagy éppen földgáz esetében.
Tisztelettel ezekkel szerettem volna azokat a pontokat elmondani, amelyeknél úgy érezzük, hogy a törvénytervezet feltétlenül kiegészítésre szorul és feltétlenül módosításra szorul annak érdekében, hogy egy jó bányászati törvény szülessék.
Köszönöm meghallgatásomat. (Taps.)
