SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház ! Az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatával alkotmányellenessé nyilvánította a törvényességi óvás intézményét. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatban rámutatott, hogy a hazai joggyakorlatban a törvényességi óvás rendkívüli perorvoslati jogintézménnyé vált, és mint ilyen, számos okból alkotmányellenes.
Először is a törvényességi óvás sérti a jogbiztonságot. A bírósági eljárások bizonytalanná váltak azáltal, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész jogerősen lezárt ügyben óvást emelhetett, amelynek nyomán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felekre kiható hatállyal megváltoztathatta.
Egy ügyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke akár több alkalommal is emelhetett óvást, sőt az óvás nyomán hozott határozat ellen is van helye óvásnak. Így a bírósági eljárások elvileg sohasem voltak végérvényesen lezárhatók, mindössze annyi korlát volt, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően egy év elteltével emelt óvás nyomán hozott határozat hatálya a felekre nem hatott ki.
Másodszor: az óvás ellentétes a jogerő intézményével. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a jogerő nem áttörhetetlen jogintézménye a büntetőpernek vagy a polgári pernek, de a jogerő áttörése csak akkor alkotmányos, hogyha ez kiszámítható és nem sért érdekeket, a felek érdekeit.
Harmadszor: különösen alkotmányellenessé teszi az óvást, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek nincsen törvényes kötelezettsége az óvás megemelésére, még akkor sem, ha általa is megalapozatlannak vagy törvénysértőnek ítélt bírósági ítéletet észlelt.
Az óvás emelése hivatalból történt, azt a fél csak indítványozhatta. Az elutasításról azonban nem kellett határozatot hozni és az indítvány elutasítását nem kellett indokolni. Ez szintén súlyosan sértette a törvény előtti egyenlőség elvét.
Negyedszer: az óvás sérti a polgári perbeli rendelkezési jogot. A félnek alkotmányos joga, hogy ügyét bíróság elé vigye, ennélfogva alkotmányos joga az is, hogy ha nem kívánja, ne vigye. A perbeli rendelkezési jog kiterjed arra is, hogy a fél a jogorvoslatot igénybe vegye vagy ne vegye. A felektől kívülálló személy óvási joga a jogerős ítélet ellen ezt a rendelkezési jogot sérti.
A perbeli rendelkezési jog az alkotmányos önrendelkezési jog része és mint ilyen, az emberi méltósághoz való jog eleme.
Ötödször: az óvás sérti a bíróságok és a bírák függetlenségének az elvét. Sérti a bírák függetlenségi elvét azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke által emelt óvást maga a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa bírálja el, hiszen a Legfelsőbb Bíróság elnöke igazgatási és munkáltatói jogokat gyakorol a legfelsőbb bírósági bírák fölött.
Az Alkotmánybíróság szerint különösen sérti a bírák függetlenségének elvét, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa bírálja el, amelynek a Legfelsőbb Bíróság elnöke is tagja. Így az elnök bírájává válik saját indítványának.
Tisztelt Ház! A törvényességi óvás intézményének alkotmánybírósági megsemmisítésével a magyar bírósági feljebbviteli rendszer egyfokúvá vált. Az egyfokú jogorvoslati rendszer azonban nem elégséges.
Amíg a kétfokú jogorvoslati rendszert be nem vezetjük, szükségesnek mutatkozik olyan rendkívüli, az ügyek viszonylag kis számában alkalmazható jogorvoslat, amely a másodfokon elkövetett vagy kiküszöbölni elmulasztott hibák, törvénysértések korrigálására szolgál.
A jogorvoslat garanciális intézmény, az esetleges bírói felkészületlenség, tévedés, szándékolatlan vagy szándékos szubjektivizmus ellen.
A fővárosi, megyei szintű másodfokú bíróságok rendkívüli jogorvoslat híján kontroll nélkül maradnának, ami semmiképpen sem lenne kívánatos.
Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott: Magyarország a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányának elfogadásával kötelezettséget vállalt arra, hogy fejlessze a bírói jogorvoslat lehetőségét.
Külön kiemelést igényel az Alkotmánybíróság egy megjegyzése, miszerint a törvényességi óvás megszűnése különösen sürgetővé teszi, hogy a törvényhozó kiküszöbölje a jelenleg egyfokú jogorvoslati rendszer és a peres eljárás szabályaiból adódó különbözeteket, amelyek elsősorban a büntető eljárásban, a fellebbezéssel nem teszik megoldhatóvá bizonyos törvénysértések orvoslását.
A megfogalmazásból az tűnik ki, hogy a jelenlegi egyfokú perorvoslat törvényes másodfokú eljárás esetén bizonyos első fokon történt jogsértés kiküszöbölését nem teszik lehetővé a jelenlegi jogszabályok.
Az alkotmánybírósági határozat ezt nem fejti ki részletesen, abból azonban, hogy az Alkotmánybíróság a büntető eljárásra utalt, véleményem szerint arra lehet következtetni, hogy mindenekelőtt a büntetőper feljebbviteli rendszerének az ellentmondásait kell a rendkívüli jogorvoslattal kiküszöbölni.
A hatályos büntető eljárási jog és annak bírói gyakorlata nem teszi lehetővé azt, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság felülmérlegelje. A bizonyítékok mérlegelése kérdésében a magyar büntető eljárásban nincs jogorvoslat.
Tisztelt Ház! A törvényességi óvás intézményének 1992. december 31-i hatályú megsemmisítésével törvényhozói feladattá vált a törvényességi óvás helyébe alkotmányos rendkívüli jogorvoslati fórumot teremteni.
Ennek kapcsán felmerül a háromszintű bírói rendszer kialakításának kérdése. A törvényességi óvás intézménye alkotmányellenes, de pragmatikus volt. Anélkül teremtette meg a rendkívüli perorvoslat intézményét, hogy ehhez külön bíróságot vagy külön bírósági szintet iktatott volna be a magyar jogrendszerbe. És természetesen az ehhez szükséges költségvetési kiadásokat is megspórolta.
A javaslatok által megteremtett felülvizsgálat maradéktalanul igyekszik kiküszöbölni a törvényességi óvás alkotmányellenes jellegzetességeit. Ennek megfelelően a felülvizsgálat a felek kezdeményezésére kötelezően lefolytatandó eljárás, amit a javaslatban meghatározott rövidebb határidőn belül kezdeményezhetnek a felek.
Az eljárásban a felek gyakorolhatják az őket megillető jogokat, az eljárás törvényes keretekben folyik és alakszerű határozattal zárul.
A javaslatok, tehát a Kormány által előterjesztett javaslat a felülvizsgálati kérelmek elbírálására nem alkot új bírói fórumrendszert, és a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Ez kétségtelenül a legkisebb költségvetési többletkiadással járó megoldás, és mivel az adófizetők pénzét legkisebb mértékben veszi igénybe, ideiglenes megoldásként – és ezt külön hangsúlyozom – támogatható.
Az intézmény a legfelsőbb bírósági bírák munkaterhét növelni fogja, és pótlólagos bírói állásokat és költségvetési kiadást igényel.
Szigethy képviselőtársam már utalt arra, hogy erre vonatkozó módosulásokat nem látott a költségvetésben.
Tekintve azonban, hogy a Legfelsőbb Bíróság másodfokú bíróság is, aggályos, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet – hasonlóképpen a törvényességi óváshoz – a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A javaslatok szerint ilyen esetben a Legfelsőbb Bíróság 5 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ez még akkor is aggályos, ha természetesen a másodfokú határozat meghozatalában részt vett legfelsőbb bírósági bíró ki van zárva a későbbi eljárásból.
A felülvizsgálati eljárás jogintézménye a javaslatok szerinti megteremtésének Achilles-sarka. Tehát itt komoly problémák vannak. Az ellentmondás kiküszöbölésére elvileg megoldásként adódhatna a Legfelsőbb Bíróság és a megyei bíróságok közé beiktatni egy bírósági szintet – a korábbi ítélőtáblát –, amely másodfok a megyei szinten indult ügyekben. Ez esetben a Legfelsőbb Bíróság kizárólag felülvizsgálati ügyekben járna el, azonban eldöntendő, hogy a helyi és a városi szinten indult ügyekben a felülvizsgálati szint az ítélőtábla vagy a Legfelsőbb Bíróság legyen.
Tisztelt Ház! A tervezet a polgári perben lényegesen kiterjeszti a felülvizsgálati kasszációt és reformációt. A kasszáció kapcsán szeretném megjegyezni, hogy mivel az elmúlt heti, illetve két héttel ezelőtti vitát csak jegyzőkönyvből tudtam követni, nem voltam jelen ezen a vitán, és Gáspár Miklós képviselőtársam szövegébe valószínűleg elírás csúszott és "kasztrációt" lehet olvasni ennél a jegyzőkönyvi résznél. Én felhívom a figyelmét, hogy javíttassa ki, mert a kasztrációról egészen más összefüggésben szoktunk beszélni. A kasszáció megsemmisítést jelent a jogi nyelvben.
Míg a törvényességi óvásnak megalapozatlanság vagy törvénysértés esetén volt helye, amely fogalmakat a legfelsőbb bírósági gyakorlat tölthetett meg tartalommal, addig a felülvizsgálat során a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet nem megalapozatlanság vagy törvénysértés esetén változtathatja meg vagy helyezheti hatályon kívül, hanem jogszabálysértés esetén, amely az előbbieknél lényegesen tágabban értelmezhető kategória.
(13.00)
A büntetőperben viszont ezzel ellentétesen, a javaslat a felülvizsgálati eljárásban megsemmisíthető határozatok körét lényegesen szűkíti a törvényességi óváshoz képest. A törvényességi óvás esetén bármely okból megalapozatlan vagy törvénysértő határozat hatályon kívül helyezhető vagy megváltoztatható volt, míg a felülvizsgálat során csak a javaslatban tételesen felsorolt okok miatt lehet büntető ítéletet hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni, mégpedig akkor, hogyha az ítélet anyagi jogi szabálysértéssel született meg, valamint két másik eljárási szabálysértés esetén.
Ennélfogva nem lehet hatályon kívül helyezni a jogerős ítéletet, ha egyéb eljárási szabálysértés történt, például megsértették az ártatlanság vélelmét, és nem lehet felülvizsgálati eljárásban sem felülmérlegelni az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást.
A javaslat nem töri át, sőt megerősíti azt az elvet, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelési körében megállapított tényállást jogorvoslattal támadni nem lehet. Megítélésem szerint ez a rendszer nem tesz eleget az alkotmánybírósági határozat már korábban idézett kívánalmának, miszerint az új jogorvoslati rendszerrel ki kell küszöbölni az olyan helyzeteket, amelyek elsősorban a büntetőeljárásban a fellebbezéssel nem teszik megoldhatóvá bizonyos törvénysértések orvoslását.
A javaslat szerint a büntetőeljárásban, a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet megváltoztatására vagy megsemmisítésére lényegesen szűkebb körben van lehetőség, mint a másodfokú eljárásban. Míg a másodfokú eljárásban az elsőfokú ítélet megváltoztatható vagy megsemmisíthető megalapozatlanság miatt is, addig a felülvizsgálati eljárásban csak egyébként ritkán előforduló olyan eljárási szabálysértések esetén van helye felülvizsgálatnak, mint olyan, amikor a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akinek részvétele kizárt lett volna, vagy nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson, a bíróság hatáskörét túllépte, vagy más bíróság kizárólagos illetékességét sértette.
Tisztelt Ház! A fenti jogászias fejtegetések a szélesebb közönség számára talán elvontnak tekinthetők. Egyéni képviselőként és jogászként azonban naponta szembesülök olyan bírósági ügyekkel, ahol az állampolgár vagy a korábbi perbeli felek elégedetlensége jogos, de hiányzik az eljárási mód a hiba kiküszöbölésére. Ez a törvényjavaslat éppen erről szól, ezt a jogot kívánja tágítani, és a jogkereső állampolgár elemi érdekeit szolgálja, ezért nagyon fontos.
A fentiek alapján a Kormány törvényjavaslatát megfelelőnek tartjuk arra, hogy egy átmeneti helyzetben korlátozottan biztosítsa a jogkereső állampolgárok ilyen típusú jogait. Ezért a FIDESZ részéről támogatjuk. Meggyőződésem azonban, hogy az Alkotmánybíróság által felállított alapelveknek csak részben felel meg a módosítás, még hogyha az igyekezet nyilvánvalóan látszik is rajta. A végső megoldás – mint azt már többen elmondták a korábbi vitában – a magyar bírósági szervezeti és eljárási rendszer radikális és átfogó reformja lehet. Örülök, hogy ez a reformfolyamat – a miniszter úr szavai szerint – már elkezdődött az Igazságügyi Minisztériumban. Reméljük, hogy nem kell egy újabb alkotmánybírósági határidőre várni ahhoz, hogy ez a folyamat be is fejeződjön.
A költségvetési kihatások növekedése nem megfelelő érv véleményem szerint ez ellen, hiszen az állam nap mint nap rengeteg pénzt pazarol el a jogkereső állampolgárok pénzéből amiatt, hogy a bírósági rendszer nem megfelelően működik. Jogállamot pedig csak jól működő bíróságokkal lehet létrehozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
