LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom a jegyzőkönyv kedvéért, hogy a Földművelésügyi Minisztérium még mindig nem képviselteti magát.
Dr. Szabó Lajos képviselő úr indítványa egy újabb rossz kísérlet a rossz kárpótlási törvény jobbítására. Ma már mindenki látja az országban, hogy rossz a kárpótlási törvény, és ma már azok is látják, akik törvénybe iktatták. Az immár nyilvánvaló okok közül felsorolom az embereket közvetlenül foglalkoztató legfontosabbakat, ha nem is mindet.
Rossz a kárpótlási törvény, mert bonyolult, és azért, mert bizonytalanságban, hosszú ideig bizonytalanságban tartja a jogosultakat. Az emberek ma sem tudják, hogy mikor kapják meg a kárpótlási jegyüket, mit kezdhetnek vele, mire való az utalvány, hol szerezhetnek érte vagyont, hol szerezhetnek érte földet, hogyan szerezhetnek érte földet, mennyit kell fizetni a földért, mikor kell fizetni a földért, ha megszerezte, mikortól művelheti, kivel műveltetheti meg, bérbe veszi-e valaki, mit termeljen rajta, hogyan értékesíti a termékeit, honnan vegye hozzá a tőkét, a pénzt, a gépet.
Ezek mindennapos kérdések, ha vidéken jár az ember és jogosultakkal, új tulajdonosokkal beszél. Eddig megdöbbentően kevés föld talált gazdára a kárpótlás keretében, az erre vonatkozó adatokat az előttem szólók ismertették. Az árverések egy része botrányba fulladt azért, mert olyan földekre is kitűztek árveréseket, amelyek jogosultjai még nem kapták meg kárpótlási jegyeiket. Nem hajtják végre a törvényt a hivatalok azzal, hogy nem jelölték ki a 20%-os biztonsági kereteket az állami földekből, a törvény szellemében, a törvény előírásai szerint a szövetkezetekkel egy időben.
Legnagyobb gond, hogy az emberek nem kapnak választ ezekre a kérdéseikre. Sajnos, azt kell megállapítani, hogy nem jelent megoldást a napirenden szereplő indítvány elfogadása sem, hiszen megítélésem szerint egyetlenegy pontjában sem törekedik a kárpótlási törvény végrehajtásának gyorsítására, s hatásában semmiképpen sem lesz az.
A tervezet új gyakorlatot kíván bevezetni ideiglenes földhasználat megjelöléssel. Ennek célja – a tervezet alapján – a kárpótlásra kijelölt földek azonnali használatbaadása az igénylőknek, vagy talán egy előzetes kisgazda földosztás. Ez azt jelenti, hogy a kárpótlási törvényben kihirdetett jogi aktus, a vételi jog gyakorlása helyett egy azonnali bizottsági döntéssel kívánna új használókat kijelölni, befogni a jogosan türelmetlenkedő emberek száját. Addig ez érthető volt, a közérdekre hivatkozva, amíg ez a nagyüzemek által október végéig bejelentett, műveletlenül maradt területekre vonatkozik. De teljesen érthetetlenné válik, ha ezt az aktust kiterjesztik a művelt, bevetett, a használatban levő földekre is.
A tervezet nem szabályozza az ideiglenes földhasználat legalapvetőbb feltételeit sem. Ezek közül két téma. Az ideiglenes földhasználó nem kap garanciát arra, hogy ha vetett, arathat is. És természetesen arra sem, hogy az ideiglenesen használatba vett földet utána tulajdonként is megkaphatja. Nincs erre garancia, mert ha időközben az ideiglenesen használatba adott földterületet eléri a kárpótlási árverés, akkor megítélésem szerint ugyanolyan sorsa van, mint a többi földterületnek.
Ennek a bizonytalanságnak az eredményeként az eddigi ideiglenes használók egy része máris visszaadta a földterületét, és megindult a spekuláció is, már ajánlgatják haszonbérbe is az így megszerzett területeket.
A nagyüzemeket a kárpótlási törvényben a jogosultak vételi jogával terhelte meg a Parlament. Rendkívül sok gonddal jár viszont a tulajdonosi alapjogok aránytalan és kényszerítő ok nélküli korlátozása. A földet a jogosult a kárpótlási jegye ellenében megvásárolja a nagyüzemtől, ezt a folyamatot, tehát a kárpótlást és a szövetkezetek átalakítását kell meggyorsítani, törvényes keretekben megvalósítani, nem pedig egy újabb részintézkedéssel növelni a bizonytalanságot.
Jogos az az igény, hogy a tanya körüli földterületek sorsa a kárpótlási törvényben is megfogalmazott elvek alapján megkülönböztetett eljárással is történjen. A földalapok kiigazítása során garantálni kell az egyes tulajdonosi csoportok jogainak érvényesítését. Erre a tervezetben kevés előírás található.
A tervezet a földrendező bizottságok jogkörébe kívánja vonni a részarány-tulajdonosok jogait a részaránytulajdon megosztása során. Nem rendezett ma törvényekben ez az eljárás, tehát valóban szükség van valamilyen szabályozásra. Számunkra azonban csak olyan eljárás fogadható el, melynek során a részarány-tulajdonosok élhetnek tulajdonosi jogaikkal és maguk dönthetnek a közös tulajdon sorsáról.
Csupán ilyen technika lehet megoldás a Tarnóczky képviselőtársam által fölvetett problémára is. Ez valóban olyan bonyolult ügy, hogy helyettük mások nem dönthetnek. Erre többféle gyakorlat is elképzelhető. A részarány-tulajdonosok, magyarul azok a szövetkezeti tagok, akiknek a földje megmaradt a nevükön, és azok, akik a nevesítés során, ha többet nem, 20-30 aranykoronát megkaphatnak, maguk döntsenek arról is, hogy személyesen vagy általuk választott bizottság útján kívánják-e a tulajdonbaadást megoldani.
(19.20)
Nem csupán a szövetkezeti tagokról nem esik szó, ahogy az előttem szóló már elmondta, hanem itt lenne az ideje dönteni az állami gazdaságok dolgozóinak 20 aranykoronás földkijelölése megoldásáról is.
A tervezet – az előterjesztővel, az előterjesztő által elmondottakkal ellentétben – nem alkalmas a részaránytulajdonnal is rendelkezők földterületeinek visszavonására. Sok ok miatt nem alkalmas, de nem alkalmas legfőképpen azért az elfogadhatatlan technikáért, amelynek alapján a beterjesztő június 30-áig, ha másképp nem, sorsolással kívánja kijelölni ezeket a részaránytulajdonokat, holott azt követően a kárpótlásból visszamaradóan vagy egyéb jogcímeken még további területek kerülhetnek ebbe a tulajdonba.
Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták rendkívül fontosnak tartják, hogy a tulajdoni átalakulás minél rövidebb idő alatt történjen meg ezen a kritikus területen. Földhöz juthassanak azok, akik művelni akarják, tulajdonba akarják a termőföldet, tisztázódjanak a tulajdonosok, tulajdonosi viszonyok. De erre a célra beterjesztett javaslat, a nem kellően tisztázott jogokkal felruházott bizottság, rendezetlen jogorvoslati lehetőségekkel, véleményünk szerint, nem jelent elfogadható megoldást.
A Parlament, a képviselők mindent tegyenek meg az eddig elfogadott törvények végrehajtásáért. Az emberek kapják meg kárpótlási jegyeiket, kapjanak felvilágosítást jogaikról, lehetőségeikről. Addig ne rendezzenek egyetlen faluban sem földárverést, amíg az ott élők többsége nem kapta meg kárpótlási jegyeit, és sorolhatnám tovább a megoldandókat.
A beterjesztett javaslat szövegében rendkívül sok ellentmondás, más törvényekhez viszonyítva öszszeférhetetlen elem van, de ezekről most nem kívánok szólni, azért, mert magam is kötelességemnek tartom a jó felvetések kimunkálását, és ebben a tervezetben sem a formai hibákat kerestem. De azokról a részletes vitában kénytelen leszek szólni.
A törvényjavaslat elfogadását csak alapvető módosításokkal, tulajdonképpen háromnegyedének elhagyása után támogathatom.
Kérem az elnök urat, hogy az általános vitát ne zárja le, módosító javaslatokat kívánnánk még beterjeszteni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
