RÓZSA EDIT, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
RÓZSA EDIT, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
RÓZSA EDIT, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, e vita során is vannak olyan kérdések, amelyekről egyformán vélekedhetünk. Remélem, ezek közé az igazságok közé tartozik az, hogy az állam hatalma nem arra való, hogy egyik ember felfogását rákényszerítse a másikra, hanem hogy biztosítsa mindannyiuk számára, hogy a maga felfogása szerint élhessen. Ha ebben a vita elején meg tudunk egyezni, akkor nem lesz nehéz dolgunk, hogy olyan törvényt fogadjunk el, amelyet a magyar társadalom tőlünk megkíván. Remélem, a vita végén többségünk abban is egyetért majd, hogy nem térhetünk vissza a tiltás egyszer már megismert eszközéhez. Csak olyan módszerekkel – gazdaságiakkal, oktatásiakkal – lehet küzdeni az abortusz visszaszorításáért, amelyek egyúttal meghagyják a nők számára a szabad döntés jogát.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! A terhességmegszakítás szabályozásáról két törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Mindkettőnek van A- és B-változata. Az egyiket az SZDSZ képviselői nyújtották be még márciusban. Indítványunk A-változata kimondja, hogy a terhesség 12. hetének végéig a terhes nő kérésére el kell végezni a műtétet. A B-változat kezdettől indokokhoz köti az abortusz engedélyezését. Az indokokat azonban úgy határozza meg, hogy az engedélyező ne dönthessen önkényesen, és a műtétet kérő nő ne kerüljön olyan helyzetbe, amikor hatósági úton kényszerítik a nem kívánt terhesség kihordására.
A másik javaslatot a Kormány terjesztette be. Ennek is két változata van. A-variánsa a szabaddemokrata A-változat szöges ellentéte. Ez szigorúan tiltó törvény volna, amilyenhez hasonlót az európai demokratikus országok közül csak Írország ismer. Ismerte viszont Ceausescu Romániája és Rákosi Magyarországa.
A kormányjavaslat B-változata viszonylag közel áll a szabaddemokrata B-változathoz, bár jelenlegi alakjában nem nyújt olyan egyértelmű védelmet a nő kiszolgáltatottságával szemben, mint a mi javaslatunk. Sajnáljuk, hogy a kormánypárti többség elvetette a szabaddemokrata törvényjavaslat tárgyalásbavételét.
Indítványunk fél éve vár megvitatásra. Ha a vita már tavasszal elkezdődhetett volna, sokkal nagyobb lett volna az esély, hogy kiérlelt és megnyugtató törvény születik. Tudomásul vesszük azonban, hogy a Parlament a Kormány indítványát tárgyalja és ehhez alakítjuk ki álláspontunkat.
Még mielőtt erre rátérnék, miniszter úr is említette, hogy megjelenik közvélemény-kutatásokban a társadalom akarata. Én ezt szeretném kicsit demonstratívabb módon bemutatni. Szeretném bemutatni önöknek azt a közvélemény-kutatást, amely nem olyan régen készült, amely szerint a felnőtt társadalom 70%-a vallja azt, hogy engedélyezni kell minden esetben az abortuszt. Jól látható ezen a táblázaton, hogy ezzel szemben 4% vallja azt az álláspontot, hogy az abortuszt tiltani kell, az abortuszt nem kell engedélyezni. Ezen belül, a 70%-on belül szeretnék én elmondani egy érdekes arányváltást, hiszen ez a 70%- '90-ben és '92-ben is megegyezett, ugyanakkor ezen belül duplájára nőtt azok száma, akik szerint az abortuszt minden esetben indoklás nélkül kell engedélyezni.
Nos, ezek után ismertetném álláspontunkat.
Négy elv vezetett bennünket, amikor meghatároztuk viszonyunkat a Kormány törvényjavaslatához.
Először: az abortusz nem fogadható el rutinszerű családtervezési eszközként, de az abortuszok számát nem kényszer útján kell csökkenteni.
A megtermékenyülés utáni állapotot a magyar nyelv kétféleképpen nevezi meg: terhes állapotként és áldott állapotként. Meggyőződésünk szerint a terhes állapotból törvényi tiltással nem lehet áldott állapotot csinálni, legfeljebb tragédiák sorozatát.
Másodszor: az állam kényszerítő hatalma nem arra való, hogy egyik ember életfelfogását, világnézetét ráerőszakolja a másikra, hanem hogy mindenki számára lehetővé tegye, hogy saját felfogása szerint rendezze be életét. Az állam semleges kell legyen a polgárok vallási és világnézeti vitáiban.
Harmadszor: nem szabad olyan törvényt hozni, amely a nőkről a nők akarata ellenére, a családokról a családok akarata ellenére dönt.
Végül negyedszer: csak olyan törvényt szabad hozni, amely végrehajtható. Ha a törvényhozás szembeszegül a társadalom akaratával, az eredmény nem az összes abortuszok számának csökkenése lesz, csupán a legális abortuszok száma csökkenne, miközben drámaian növekednék az illegális abortuszok gyakorisága, s vele együtt a halandósági arányszám is. Azaz az az állam, amelyik végrehajthatatlan törvényeket hoz, nemcsak rosszul igazgatja polgárainak életét, hanem tekintélyét is elveszti. A demokratikus Parlament tekintélye attól függ, hogy megvalósítható törvényt hozunk.
Mindezen elvek alapján elfogadhatatlannak tartjuk a Kormány javaslatának A-változatát, amely lényegében az abortusz betiltását jelentené. Tisztelni kell azok világnézeti felfogását, akik szerint a magzatot fogantatástól megilleti az élethez való jog, és akik ezért úgy gondolják, hogy az abortusz erkölcsileg tilalmas. Ez az álláspont mindaddig tiszteletreméltó, amíg valaki következetesen eszerint él, és erkölcsi példájával tanít másokat.
A leghatározottabban elleneznénk minden olyan törvényt, amely rájuk kényszerítené a többség erkölcsi életfelfogását. De ellenzünk minden olyan törvényt is, amely a kisebbségi életfelfogást kényszerítené rá a többségre.
A Kormány B-változata elfogadható tárgyalási alapnak. Bár ez sem tekinti céljának, hogy védje a nő jogait. Ehhez sokat kell még változnia.
Mindenekelőtt változásra van szükség a szellemében, mert ez a javaslat az anyát nem kezeli önálló személyként, akinek az érdekeit védeni kell.
Ez kifejeződik már a címében is: míg a szabaddemokrata tervezet címe Törvény a terhességmegszakításról, a kormányjavaslaté Törvény a magzati élet védelméről.
A megfogant élet természetesen tiszteletet és védelmet érdemel, azonban a törvény célja nem lehet egyedül a magzati élet védelme. A törvénynek védett értékként kell kezelnie a nő önrendelkezési jogát is. Ez nem csupán formai kérdés, nem csupán a címről van szó.
A Kormány tervezete még B-változatában is kizárólag a magzathoz fűződő érdekeket ismeri el a terhességmegszakítás végső jogalapjaként. Ez a szemlélet a nőt a gyermekszülés eszközévé fokozza le. Ezért tartani lehet tőle, hogy az a homály, amely a B-változatban foglalt súlyos válsághelyzetet mint indokot körülveszi, visszaélésekre fog alkalmat adni. Az olyan törvény, amely a nőt nem autonóm, szabad polgárként tiszteli, arra buzdítja a végrehajtót, hogy ő se kezelje akként. Márpedig mindenki tudja, hogy az a nő, aki nem kívánt terhességet visel, valóban súlyos lelki válsághelyzetben van. Ha egy ilyen helyzetben lévő ember ki van szolgáltatva mások döntésének, akkor kiszolgáltatottsága kétszeres, sokszoros.
Mi olyan törvényt akarunk, amely garantálja, hogy ne lehessen az abortuszt kérő nő magánéletében kotorászni, ne lehessen megalázni, erkölcsi kioktatásban részesíteni. Ne lehessen akarata ellenére a terhesség kihordására kényszeríteni őt.
Tisztelt Ház! Amikor most megkezdjük a vitát az abortusztörvényről, érdemes egy fontos tényt még a szemünk előtt tartani. Nem olyan időben alkotunk törvényt, amikor az abortuszok száma ijesztően növekednék. Ez a szám az elmúlt 20 évben 200000-ről 80-90 ezerre csökkent.
(11.20)
Évek óta 90 ezer körül stagnál. Kívánatos, hogy tovább csökkenjen, de nincs olyan vészhelyzet, amely rendkívüli intézkedéseket tenne szükségessé. Ha van különösen aggasztó jelenség, az a 18 év alatti lányok abortuszainak nagy és növekvő aránya. Ám ez egyszersmind az a korosztály, ahol a felvilágosulatlanság a legnagyobb. Az abortuszon átesett fiatalkorúak döntő többsége nem mert nemi felvilágosításért a szüleihez fordulni. Az abortuszon átesett 14 év alatti lányok 25%-a nem volt tisztában a nemi élet és a teherbeesés közötti összefüggéssel. A tanulság kézenfekvő. Az abortuszok számát nyílt, prüdériamentes szexuális felvilágosítással, a fogamzásgátló szerek széles körű hozzáférhetővé tételével, és persze a gyermekvállalást könnyebbé tevő szociális intézkedésekkel lehet hatékonyan leszorítani.
Ha ezt szem előtt tartjuk – Tisztelt Ház! –, ha senki nem társadalomboldogító és erkölcsnemesítő utópiák kikényszerítését akarja elérni az abortusztörvénnyel, hanem a fennálló viszonyok nyugodt szabályozását, akkor az álláspontok közeledhetnek egymáshoz, és jó törvényt alkothatunk.
A szabaddemokraták módosító indítványaikkal azon lesznek, hogy a kormánytervezet B-változatában minél több garancia épüljön be a nők döntési jogának védelmében a méltóságukat nem sértő eljárás biztosítására. Szorgalmazni fogjuk – korábbi határozati javaslatunkat folytatva – az iskolai szexuális felvilágosítás feltételeinek javítását. Minimális célunk az, hogy a nők helyzete ne legyen rosszabb, mint az elmúlt évtizedekben. Reméljük, hogy egyértelmű javulást sikerül elérnünk. Elégedettek csak akkor leszünk, ha olyan törvény születik, amely senkit nem aláz le mások céljainak puszta eszközévé. Azon fogunk dolgozni, hogy ez a törvény is közelebb segíthessen bennünket egy olyan társadalomhoz, ahol az emberek egymás felfogását tisztelve saját meggyőződésük szerint élhetnek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
