BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Urak! Szeretnék mindenekelőtt köszönetet mondani az interpelláció elhangzásáért abból a szempontból, hogy ismét van alkalmam kijelenteni itt önök előtt, a Parlament nyilvánossága és a televízió nyilvánossága előtt, hogy nincs oka senkinek az igazságszolgáltatás működésképtelenségétől, ellehetetlenülésétől félni. Ez a Parlament a Kormány javaslatára rengeteget tett és tesz – remélem – még a mai napon is egy törvényjavaslat megszavazásával az igazságszolgáltatás működőképességének és megszilárdításának érdekében.
Természetesen tudom, mostanában divatba jött – újságcikkek állnak itt előttem, nem szeretnék ezzel időt húzni – annak hangoztatása, különösen az ellenzéki képviselők oldaláról, akár Hack Péter képviselő úrnak nemrégen a Kormány beszámolójával kapcsolatos hozzászólásából is idézhetnék, vagy éppen egy héttel ezelőtti HVG-ben megjelent nyilatkozatából, ahol bűnsegédként minősít nyilván engem is és a Kormánynak azokat a tagjait, akik nem tesznek meg mindent az igazságszolgáltatás koncepciójának keresztülviteléért.
Most nem erről van szó: nagyon szeretném elmondani ennek a válasznak a kapcsán, hogy szó sincsen sem az összeomlásról, sem az ellehetetlenülésről, sem a korrupcióról, sem arról, hogy ne látnánk a gondokat és ne szeretnénk ezeket megoldani. Én nem tudom, mekkora port vertek fel ezek az adósságbehajtó magánvállalkozások. Megmondom becsületesen, hogy biztosan elkerülte a figyelmemet ezeknek a nyilván jogon kívüli működésükkel kapcsolatos, sajtóban megjelent híradások. Bizonyára van ilyen.
Szeretném azonban mindjárt elmondani, hogy nem lenne helyes, ha az üzleti alvilágnak a szereplői, ami a megbízókat illeti – gondolom itt azért annak a körnek is körülbelül ez lehet a jellemzője –, és az ilyen tárgyú megbízások kapcsán működő adósságleverő kft.-k létéből, bűnözők létéből arra gondolna bármelyik képviselő úr is, hogy ez az igazságszolgáltatás állapotának a tükre.
Ez körülbelül azonos lenne azzal, minthogyha a patikust okolnánk a kábítószer-fogyasztás elterjedésével. Én azt hiszem, hogy a hasonlat körülbelül korrekt.
Természetesen tudjuk azt – és ebben egyetértek képviselő úrral –, hogy vannak a végrehajtási területen belül, különösen a pénzkövetelések végrehajtása tárgyában teendőink, és akkor megpróbálok erre rátérni, hogy ezek miért alakulnak ki.
Nyilván tudja azt a képviselő úr, hogy a két évvel ezelőttihez vagy a három évvel ezelőttihez képest, amikor néhány tízezer vállalat és szövetkezet volt a gazdasági élet szereplője, elhanyagolható számszerűségű magánvállalkozó mellett, jelenleg közel 500 ezer magánvállalkozó és 150 ezer társas, tehát cégszerűen működő gazdasági szereplő természetesen nagyságrenddel nagyobb ügyeket, végrehajtásra is tartozó ügyeket produkál a bíróság által feldolgozásra szolgáló jogvitaként.
Azt is hozzá kell tennem, hogy – mint ahogy ezt az ügyvéd foglalkozású képviselő úr is nyilván tudja –, a jogi előkészítés, a jogviszonyok rendezésének legfontosabb fázisa, a szerződések előkészítése, megkötése vagy éppen a szerződések betartása, a jog követése, a szerződéses kapcsolatoknak ez a fontos szférája nagyon mélyre süllyedt, és erről igazán nem tehet az igazságszolgáltatás! Valóban nem könnyű feladat, amikor 350 ezer végrehajtási ügyet – csak a polgári, tehát nem a büntetésvégrehajtásáról beszélek – kell évente feldolgozni mintegy 170, pontosan 176 végrehajtónak Magyarországon.
Hozzá kell tennem, hogy a követelések és a végrehajtásra tartozó ügyeknek csak a kisebbik része pénzkövetelés, de a gond természetesen ott jelentkezik, hiszen mindenkinek lényeges a pénzkövetelés behajtásához fűződő érdeke.
Nos, a legfontosabb okot megjelöltem. Természetesen a jogi szabályozás sem mondható korszerűnek, és akkor gyorsan elmondanám, hogy mit tervezünk a képviselő úrnak kérdésére konkrét választ adandóan. Mivel most nem novellát és nem egy módosítással megoldandó kérdést szeretnénk a tisztelt Parlament elé terjeszteni, hanem egy átfogó törvénykönyvet az egész végrehajtási területre, tehát nemcsak a polgári peres, hanem a közigazgatási és az adóbehajtásra vonatkozóan, s ezért több szereplő közreműködését, nagyobb előkészítést igényel, de szeretnénk a Parlamentnek jövő év során tárgyalásra ajánlani ezt a végrehajtási törvényt, amelynek a fő szempontja az, hogy csökkentjük az adósvédelmet. Én magam személyesen is – mint korábban gyakorló jogász – nem értettem egyet azzal a túlzott adósvédelemmel, amely a jelenleg jogi szabályozásban is megvan.
Képzeljék el, hogy jelenleg is az a szabályozás, hogy 80 000 forint havi jövedelem 50%-ának érintetlenül hagyása mellett 40 000 forinthoz nem lehet hozzáférni; ugyanúgy tekintjük – sajnos –, mintha 8000 forintból 4000 forint maradna meg. Ezeken sürgősen változtatni kell.
Nehézkes az értékpapírok és az üzletrészek végrehajtása, nehézkes a lefoglalt dolgok értékesítése, ennek módja. Az árveréshez nyilván vissza kell térni, az ingatlanvégrehajtás területén is teendőink vannak. Ennek a törvényi szabályozásnak tehát ezek képeznék a fő vonalait, és természetesen a szervezetet is szeretnénk korszerűsíteni. Itt szeretném megjegyezni, hogy nem privatizálni kívánjuk a végrehajtást, és nem az itt elhangzott spontán privatizációra gondolunk – természetesen nyilván tudja képviselő úr, hogy nem ez a megoldás útja, és ezért is tette fel az interpellációt –, hanem az, hogy a végrehajtói szervezet tulajdonképpen ne bürokratikus apparátusként működjön, hanem valahogy a közjegyzői magántevékenységként gyakorolt, de közhatalmi jogosítványokkal felruházott tevékenységhez közelálló módon, nem munkaviszonyban állóan kapcsolódjanak az igazságszolgáltatáshoz, mintegy önálló jogállású személyekként, akiknek a díjazása nyilván az eredményességtől is függene. Hogy ez megszünteti-e ezt a nem kívánatos jelenséget, amelyet képviselő úr említ, erre én itt most nem tudok teljes mértékben kielégítő választ adni, nyilván a jövő fogja eldönteni.
Egy biztos: normális formában működve jogon belül maradó, a bírósági végrehajtás szabályainak… (Az elnök csengetéssel figyelmeztet az időre.) … igen, a peremén elhelyezhető társaságok működése ellen – azt hiszem – nincsen kifogás. Én azt hiszem, hogy a tájékozódás, adatgyűjtés, felkutatás, felhívás, általában az a tevékenység, amely az adósság behajtásának a civil formái közé és a jogszerű formái közé tartozik, megengedett lesz a jövőben is.
Nincs több időm válaszolni. Szeretném a képviselő urat megnyugtatni, hogy ennek a munkának az előkészítésében a szakképviselők munkáját nem szeretnénk nélkülözni! Kérem rövid válaszom elfogadását a képviselő uraktól, illetve a tisztelt Parlamenttől. (Taps.)
